Két uniós biztossal, valamint a WTO vezetőjével beszélgettünk vakcinákról, nemzetközi kereskedelemről és a gazdaság kilátásairól, a Real Economy legfrissebb adásában.
A Real Economy ezúttal a Brüsszeli Gazdasági Fórumról jelentkezett, ahol a legfőbb kérdés, hogy hogyan építhető újjá Európa gazdasága a járvány után. Két uniós biztossal, valamint a WTO vezetőjével beszélgettünk vakcinákról, nemzetközi kereskedelemről és a gazdaság kilátásairól.
A gazdasági fórumot pont egy olyan időszakban rendezték, amikor a legfrissebb gazdasági előrejelzés azt mutatja, hogy az EU fellendülése folyamatban van, és Európa gazdaságai 2022 végére várhatóan visszatérnek a pandémiát megelőző szintre. A tanácskozáson Európa legfőbb döntéshozói, akadémikusai, a civil társadalom és az üzleti vezetők találkoztak, hogy megvitassák Európa legsürgetőbb gazdasági kihívásait. Kérdés tehát: hogyan építi fel Európa új gazdaságát, a pandémiából kifelé tartva?
Első vendégünk az unió gazdasági biztosa, Paolo Gentiloni volt.
Euronews: Milyen segítség áll majd a kisvállalkozások rendelkezésére, amikor kijövünk a járványból, és az állami támogatás véget ér?
Paolo Gentiloni: A kisvállalkozásokat súlyosan érintette ez a válság. Legalább két fontos eszközünk van a kis- és középvállalkozások felé. Az egyik az Európai Beruházási Bank program, a másik pedig az, amit Invest EU-nak hívunk.
EN: A legújabb gazdasági kilátások pozitívak, de a nagyobb szegénység, nagyobb társadalmi kirekesztés veszélye továbbra is fennáll. Mennyire aggasztó ez?
PG: Nagyon jól tudtuk, hogy a válság nem fog kiegyenlítőként funkcionálni. Magyarán a krízis alatt a különböző országok területei, illetve a jövedelmek közötti különbségek nőttek. Reméljük, a Next Generation EU révén befogadóbb és kevésbé igazságtalan társadalmunk lesz.
Nemcsak európai szervezetek voltak jelen a fórumon. A WTO főigazgatója, Ngozi Okonjo-Iweala Európa nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepéről beszélt.
EN: Ön jelenlétével globális perspektívát hoz ebbe az eseménybe. Európa gazdasági előrejelzése pozitívnak tűnik, ám más feltörekvő és fejlődő gazdaságok nagyobb kihívást jelentenek. Miért számít ez Európának?
NO-I: Ennek az eltérésnek a oka nagyrészt az oltásokhoz való hozzáférés egyenlőtlensége. Ha valóban változtatni akarunk ezen az eltérésen, akkor gyorsan kell haladnunk, hogy oltásokat juttassunk el azokba az országokba és azokba a régiókba, ahol nincs hozzáférés. Az EU az egyik legnagyobb oltóanyag-exportőr. Ennek ellenére exportkorlátozás volt érvényben. Remélem, hogy Európa megszünteti a korlátozást.
EN: Éppen most hallottuk, hogy a világjárvány miatt néhány európai vállalat a székhelyéhez közelre tekint, és nem a nemzetközi kereskedelem felé tendál.
NO-I: Természetesen kezdetben, amikor a világjárvány indult, fennakadások voltak a nemzetközi kereskedelemben. Amit látunk, az inkább Ázsia többi országainak diverzifikálása, nem pedig a dolgok közelebb hozása. Azt hiszem, lesz ebből néhány, de arra semmiképp sem számítunk arra, hogy elsöprő lenne.
EN: Végül mit lát fő kihívásnak, miközben Európa új gazdaság kiépítésére törekszik?
NO-I: Szerintem egyrészt ott van a sok fejlődő ország általi ösztönzés mértéke miatti kihívás. De éppen emiatt figyelnünk kell az inflációs nyomásra is. Másrészt ott a befogadás kihívása. Voltak emberek, akiknek nincs munkájuk, köztük 1,3 millió nő, így próbálva biztosítani, hogy a nők visszatérjenek a munkaerőpiacra. Harmadsorban pedig Afrika talpraállása nagyon nem lesz gyors. Ez is probléma vagy kihívás lehet, amelyet Európának meg kell vizsgálnia.
Valdis Dombrovkis, a Bizottság ügyvezető alelnöke - a fórumon a WTO-val folytatott kereskedelemről folytatott beszélgetésen vett részt, mielőtt leült az Euronews kamerája elé.
EN: Hallottuk, hogy különösen Afrika maradt le oltások tekintetében. Feloldja-e az EU exportkorlátozásait?
VD: Nos, először is meg kell jegyezni, hogy az EU a világ legnagyobb vakcina-exportőre. Tehát december óta mintegy 385 millió oltóanyag-dózist exportáltunk több mint száz országba, ami az EU vakcinatermelésének majdnem a fele. Ugyan van ez az exportellenőrzési engedélyezési és ellenőrzési rendszer, de általában véve nem korlátozza az oltások kivitelét.
EN: A WTO vezetője elmondta, hogy a fő kihívások, melyeket ő lát, az inflációs nyomás, a nők visszatérése a munkahelyre, de azt is biztosítani kell, hogy Afrika is ugyanolyan helyreállítási szintre kerüljön. Mit gondol erről?
VD: Az inflációs nyomást valóban nagyon figyelni kell. Ami a munkaerőpiacon lévő nőket illeti, azt mondanám, hogy ez az EU-ban hosszú ideje prioritás, már csak a nemi alapú diszkrimináció és a nemek közötti bérszakadék kezelése érdekében is. Amikor az új kereskedelempolitikai stratégiánkat is közzétettük, pontosan felvázoltuk, hogy az EU szomszédsága a déli és keleti szomszédság, Afrika pedig az együttműködés kiemelt területe.