Az építész-várostervező, aki lélekkel rendelkező tereket alkot

HIRDETÉS

Hala El Akl, a Londonban élő várostervező és építész próbálta feltárta a kapcsolatot lakóhelyünk és munkahelyünk, és személyes jólétünk között. Ez a fajta újító szemlélet igen nagy figyelmet kap. A PLP Architecture igazgatójaként és a PLP Labs kutatóközpont alapító tagjaként Hala új technológiákat honosít meg és újfajta gondolkodást indít el, hogy megtervezze a holnap városait.

"Bejrútban felnőni egyszerre volt nagyszerű és nehéz, mert a polgárháború idején születtem. A családunk nagyon jól tette, hogy megvédett minket mindentől, ami körülöttünk történt. Építész és urbanista családból származom. Megpróbáltak engem és nővéremet távol tartani ettől, de mindketten végül építészetet tanultunk. Ő a filmes szakmába került, én várostervező lettem" - mesélte Hala a Disrupted című műsorban.

"De mi a kapocs az épületek és az egészségünk között? Ez a projekt pont erről szól. Az a neve, hogy "Ön Ismeri az egészségét." A Comuzi és a Centric Lab, valamint a PLP Labs céggel fejlesztettük ki. Elmagyarázza, hogy mit jelentenek a környezeti stressz, a zaj, a fény, a hangszennyezés és a munkahelyek pszicho-szociális stressz- tényezői , hogyan hatnak ránk ezek. Tehát elmész, elvégzed ezt a felmérést, aztán letöltöd a használati utasítást, amely segít megérteni, hogy a lakhatásban, a biodiverzitásban, az infrastruktúrában hogyan javíthatók a mindennapi élet egyes részei" - magyarázta.

"Én azt vallom, hogy az embereknek szükségük van társadalmi interakciókra és a kapcsolatokra. szóval szerintem ez a vidékre költözősdi csak egy átmeneti fellángolás. Úgy gondolom, hogy vannak olyan dolgok, amelyekből nekünk, tervezőknek tanulnunk kell, és be kell építenünk. Mert lehet, hogy vannak olyan dolgok, amelyekről azt gondoltuk, hogy sok évbe telik, amíg a helyi hatóságok lehetővé teszik ennek megvalósulását. Ám nagyon gyorsan reagáltak. Olyan, mint Párizs városában a kerékpárutak a világjárvány idején. Az általuk hozzáadott kilométerek lenyűgözőek. Szóval, ezek a változások felgyorsultak, és remélem, kitartanak" - vélekedett az építész.

"A múltban minden főtervben, a közterületen rengeteg szabadtéri ülőhelyet rajzoltunk le a terveinkben, és az Egyesült Királyságban az emberek rám néztek és azt mondták: "Hala, nem a Földközi-tengeren vagyunk, ez nem megy, hogy itt dolgozzak. ”És abban a pillanatban, amikor jött a pandémia, már erre volt igény, így lehetővé tettük a szabadtéri kiülést, és remélem itt is maradnak. Megnézzük a londoni utcákat: az emberek kisajátították őket. És remélem, hogy így marad. Úgy gondolom, hogy vannak olyan dolgok, amelyekből nekünk, mint tervezőknek tanulnunk kellene és beépíteni" - tette hozzá.

"Azok a terek, amelyek tetszenek nekünk, ahova hajlamosak vagyunk visszatérni, vagy amelyekre emlékezni szoktunk, nos, nem véletlen, hogy azokban van lélek. És nem hiszem, hogy lenne recept a lélek újrateremtésére. De a gyakorlatunk révén, a különböző projektjeink, a legjobb gyakorlatunk révén megpróbálhatjuk ezt reprodukálni. A legrosszabb dolog egy tervező számára, ha olyan teret hoz létre, amelyben az emberek nem akarnak lenni, ezért máshol hoznak létre saját tereket" - mondta.

"Hogy mennyire érdekli az embereket a kultúra és a közösség, ahol élnek és dolgoznak? Szerintem észrevesszük, amikor már nincs ott. Mert valahogy természetesnek vesszük. És azt hiszem, hogy Londonban és Párizsban valóban rendkívül el vagyunk kényeztetve, más helyekhez képest. Mert adva van, ingyen van. Elérhető, mindenhol megtalálható. Míg más helyeken nem ez a helyzet. Szóval, lehet, hogy egy kicsit természetesnek veszik. De ha megnézzük az elmúlt évet, amikor ezek a helyszínek, helyek nem voltak elérhetőek, az emberek észrevették őket, nagyon is" - mondta Hala.

"Ami a mesterséges intelligenciát, a VR-t, a kibővített valóságot illeti, ezek szintén fontosak, mert rengeteget segíthetnek a tervezéskor. De ez nem jelenti azt, hogy azok az idők, amikor ceruzával rajzolgattunk egy lapra, elmúltak. Mindkettő jelen van" - mondta.