Évente 140 milliárd eurót lehetne megtakarítani az EU-ban, ha kevesebb élelem végezné a kukában.
Az Európában termelt élelmiszer egyötöde hulladékként végzi, vagy szarvasmarha-takarmányként. Ez évente 140 milliárd eurós pazarlás. A szakértők szerint e probléma megoldásához közös erőfeszítésre van szükség. A termelőktől a fogyasztókig mindenki tehet valamit.
A szépséghibás répákat gyakran állati takarmányként használják, de egy holland mezőgazdasági üzem egyfajta pazarlásként tekint erre. Amit nem tudnak friss áruként vagy hámozott répaként eladni az élelmiszeriparnak, abból levet és adalékanyagot készítenek. Termelésüket folyamatosan a kereslethez igazítják.
Gerbrand van Veldhuizen igazgató, vanRijsingengreen:
"Igyekszünk optimalizálni a tervezést az iparnál, a frissáru-piacnál és a hozzávalók piacánál is. Megpróbálunk felhasználni mindent — vannak zöldségeink, készítünk leveket, van pépünk melléktermékként, megpróbáljuk a rostokat felhasználni belőlük."
A közeli “fölöslegüzem” az élelmiszer-ipar olcsó melléktermékeit használja értékes nyersanyagként.
Bob Hutten igazgató, Surplus Food Factory:
"A megsérült paradicsomokat nem fogadják el a hamburgergyártók. Megkapjuk őket, és ízletes szószokat, leveseket készítünk belőlük. Olyan répákat is használunk például, amelyek túl nagyok az élelmiszeripar vagy a kereskedelem számára."
A “fölöslegüzem” - azáltal, hogy ütődött, nem megfelelő alakú vagy színű zöldségeket használ, amelyeket gyakran értéktelennek tartanak – növelte a forgalmát, és több dolgozót vett föl, főként hátrányos helyzetűeket.
Bob Hutten:
"Meghívnám az embereket az összes országból, hogy jöjjenek el, nézzék meg, mit csinálunk. Tanácsokat adnék nekik, segítenék, hogy felismerjék a problémákat, és okuljanak abból, amit az üzemünkben megtanultunk, hogy minden országnak lehessenek ilyen élelmiszer-termelői."
Ez csak néhány azok közül a példák közül, amelyeket a REFRESH európai kutatási projektben tanulmányoznak 5 országban. Azt vizsgálják, az üzleti és a közszféra szereplői miként tudnak együttműködni annak érdekében, hogy a fölösleges élelmiszereket értékes termékekké alakítsák.
Toine Timmermans, REFRESH projektkoordinátor:
"Nem olyan megoldást látunk, amely mindenki számára alkalmazható. Inkább egyfajta mintát dolgozunk ki, amely révén bármely európai országnak segíthetünk, hogy tanuljon abból, amit mi megtanultunk. Abban is közreműködünk, hogy segítsünk kidolgozni a megállapodásokat az ellátási lánc szereplői között."
Az új technológiáknak is lehet szerepük. Egy holland startup cég automatikus kamerát fejlesztett ki az éttermi konyháknak. Így nyomon követik, hogy mi kerül a kukába, és részletes statisztikákat vezetnek az élelmiszer-pazarlásról, amely megelőzhető lett volna. A startup szerint szolgáltatásával az éttermek hétszer annyi pénzt takaríthatnak meg, mint amennyibe a kamera kerül.
Olaf van der Veen, vezérigazgató, Orbisk:
"Látni fogják a veszteségeket, és eldönthetik, hogy kevesebbet rendelnek vagy kevesebbet gyártanak bizonyos termékekből. Így megelőzhetik, hogy a szemétbe kerüljenek. Átlagosan minden monitor lehetővé teszi 4000 kiló élelmiszer megtakarítását évente. Képzeljék el, ha ezt a technológiát széles körben használjuk!
Sok holland szupermarket árul olyan termékeket, amelyek szavatossági ideje hamarosan lejár. Ezeket az eredeti ár töredékéért kínálják, az úgynevezett “meglepetésdoboz” formátumban. A Jumbo Verberne is szembesült azzal, hogy felesleg keletkezik friss pékáruból, ezért részben fagyasztottakkal helyettesítették őket, melyek ugyanolyan jóízűek pirítás után.
George Verberne, Jumbo Verberne:
"Mindig van elegendő kenyér, kora reggeltől késő estig. Ezzel mindenki nyer: kevesebb kenyeret pazarolunk, és jobban kiszolgáljuk a vásárlókat."
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése az egyik fő cél az EU Termelőtől a fogyasztóig (Farmtól a konyhaasztalig) stratégiájában.