A talaj rendkívül fontos szerepet tölt be a klímavédelemben, mivel elnyeli a szént, ezzel csökkentve a globális felmelegedés hatását.
**A Futuris különkiadásában riporterünk, Claudio Rosmino azokat a missziókat térképezi fel, amelyeket Európa indított a mai kihívásokra válaszul, olyanokra, mint például a klímaváltozás, a földek és tengerek védelme, vagy a rák elleni küzdelem. Ennek a kezdeményezésnek öt területét a 2021-ben induló Horizon Europe program fogja össze. **
Vendégünk volt ebben a részben Mariya Gabriel innovációs biztos, aki elmagyarázza, miért így alakították ki ezt a tízéves tervet, és milyen célokat tűztek maguk elé.
"Azért választottuk ki az olyan témákat, mint a rák elleni küzdelem, a klímaváltozás, az okosvárosok, vagy a termőföldek és óceánok egészsége, mert ezeknek óriási hatása van az európai állampolgárokra. Együtt kell cselekednünk, hogy konkrét eredményeket lássunk. A rákkal kapcsolatos misszió célja, hogy hárommillió emberéletet mentsen meg 2030-ig. Kontinensünkön a világ népességének kevesebb mint 10 százaléka él, mégis Európában fordul elő a világon észlelt esetek negyede. Cselekednünk kell”- mondta Mariya Gabriel.
**Claudio Rosmino, Euronews: **
"Mi a kulcsa a missziók sikerének?”
Mariya Gabriel innovációs biztos
"Előszöris a missziókat az állampolgárok vezetik, amelyekben fontos, hogy felismerjék magukat, és azáltal, hogy részt vesznek ezekben, lássák az eredményeket. Ez a kormányzás, a közös alkotás folyamata valódi változást hozhat a jövőbeli döntéseknél. Hiszen végülis egy ilyen misszió azt jelenti, hogy megerősíti: hasznos az a cselekvés, amelyet európai szinten hajtanak végre az emberek életében, minden régióban, minden tagállamban a különböző közösségekben.”
Az epizódban a Talajegészség és Élelem nevű EU-misszióról kérdeztünk szakértőket. A cél az, hogy meggyógyítsák a mezőgazdasági földek 70 százalékát 2030-ra. Ennek a missziónak a vezetője elmagyarázza: milyen intézkedésekkel tervezik ennek a célnak az elérését.
„Az egyik leglátványosabb misszió természetesen a termőföld további pusztulásának megelőzése – a talajtömörítés, a talajszennyezés megállítása, a föld egészségesebbé tétele. A szénszint és a víztartalék növelése a talajban, a biodiverzitás, a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés, a fakitermelés, de az emberek, akik a városokban élnek is mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a termőföld jobb minőségűvé váljon” - vélekedik Cees Veerman, a misszió vezetője.
Jó példa erre a megközelítésre a Best4Soil-projekt. Ausztriában térképeztük fel, hogyan lehet kombinálni a tudományt és a természetet a talajkezelésben.
A termőföldek alapvető fontosságúak a Föld minden életfenntartó folyamatához. Élelmiszereink több mint 95 százaléka származik a földhöz köthető termelésből, ezért kulcsfontosságú a talaj egészségének megőrzése.
Az európai termőföldek 60-70 százaléka nem egészséges abban a tekintetben, hogy nincs bennük elég szerves és ásványi anyag, amely táplálja a növényeket és a mikroorganizmusokat.
Ez az eredménye az olyan nem megfelelő talajkezelésnek, mint például az intenzív növénytermesztés, a túlzott öntözés, a vegyületek általi szennyezés, és a rovarirtószerek használata. A talaj a klímaváltozás árát is megfizeti: erózió és a tengerszint emelkedése fenyegeti. Ez a farm Ausztriában pozitív példa a tudomány és a természetes folyamatok együttműködésére.
"Ha kombináljuk ezt a két megközelítést, valamint a megoldásközpontú és a problémaközpontú megközelítést, akkor sokkal gyorsabban kapunk egy fenntartható megoldást" - mondja Alfred Grand, a Grand Farm tulajdonosa. "Együtt akarunk dolgozni a tudománnyal, hogy teszteljünk és felmérjünk új megoldásokat és rendszereket, majd megmutassuk azokat a kollégáinknak és a társadalomnak.”
Ez az osztrák kutató- és bemutatófarm az alsó-ausztriai Absdorfban a Best4Soil EU-projekt keretében alkalmaz különböző praktikákat.
"Különböző módszerek vannak, amelyeket gazdálkodóként lehet alkalmazni, köztük a komposztálás, a téli zöldítés vagy a vetésforgó. Komposztálunk, azonnal, amint betakarítottuk a termést, és próbálunk télen is zöldíteni. Minél sokszínűbb, annál több életet hoz a komposzt a talajba, annál egészségesebbé válik tőle. És annál kevesebb rovarirtószert kell használnom."
Attól függően, milyen jellegű a talaj, a természetnek akár ezer évbe is kerülhet, hogylétrehozzon egy centiméternyi termékeny földet; de csupán néhány évre van szükség ahhoz, hogy ez tönkremenjen. A Best4Soil projektoordinátora a lehetséges lépésekről beszél:
"A mezőgazdaság előtt az a kihívás áll, hogy táplálja a világot és annak egyre növekvő népességét" - mondja Harm Brinks, a Best4Soil projektkoordinátora. "Azt látjuk, hogy a talaj minősége egyre romlik a nehézgépek és az intenzív termelési rendszerek miatt. Nagyon fontos, hogy megpróbáljuk a talajkezelésünket fenntartható talajkezeléssé változtatni.”
A Grand Farmon a komposztálás központi helyet foglal el. A szerves anyag bomlása a természetes körforgás része. A gilisztahumusz és a növénytakaró – azok a növények, amelyeket azért ültettek el, hogy megóvják a talajt az eróziótól – két olyan megelőző gyakorlat, amelyek javítják a termőföld minőségét.
"A mikroorganizmusok sokasága fontos szerepet játszik a talaj egészségében" -szögezi le Alfred Grand. "Minél nagyobb a számuk, minél változatosabbak a fajok, a talaj annál stabilabb, annál kevesebb a betegség, és annál kevesebb a probléma.”
A gilisztahumuszon kívül egy másik természetes trágyát is tesztelnek itt, a Thermophilic- komposztot. Ez organikus anyagot, szént és nitrogént tartalmaz. Az olyan kutatóknak, mint amilyen Florian, rendszeresen elemezniük kell komposztmintákat annak érdekében, hogy ellenőrizzék a minőségét és az összetevőket, amelyek a talajba és a légkörbe jutnak, hogy elkerüljék a szennyezést. A komposzt kialakulását baktériumok és gombák aktiválják; akár 60-70 Celsius fokos hőt is tudnak gerjeszteni, ami megöli azokat az organizmusokat, amelyek megtámadják a növényeket, és beteggé teszik őket.
"A klímaváltozás idején nagyon fontos, hogy megőrizzük az energiaforrásainkat" - állítja Florian Schütz, a bécsi Termeszetes Erőforrások és Természettudományok Egyetemének hallgatója. "A biomassza energiaforrás, különösképp a nitrogén, és biztosítanunk kell, hogy a lehető legtöbbet megőrizzük belőle.”
A Grand Garden, amelyet Jean Martin Fortier modellje alapján hoztak létre, aki Kanadában fejlesztette ki ezt a rendszert, ezt a természetalapú megközelítést alkalmazza. Sokféle egészséges ételt termesztenek kis területen, mintegy egy hektáron, és a helyi közösségnek adják el. A talaj megművelését és a termény betakarítását főleg kézzel végzik, nem használnak nehézgépeket.
"A mi zöldségtermesztésünknek sok előnye van gazdasági, ökológiai és társadalmi szempontból" - vélekedik Livia Klenkhart, a Grand Garden termesztési igazgatója. "Számomra az a legfontosabb, hogy állásokat hozunk létre, hogy közvetlen kapcsolatunk van a fogyasztókkal, és hogy oktatunk is. Valamint hogy újraépítjük a talajt és a környezetet.”
Amikor fenntarthatóan művelik, a talajnak kulcsszerepe van az ökoszisztéma fenntartásában. A talaj szivacsként magába szívja és tárolja a szént, elnyeli az üvegházhatású gázokat, ezáltal enyhítve a klímaváltozás hatásait.