NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Hőforrások adhatják a jövő biotechnológiai kutatásainak alapjait

Együttműködésben a The European Commission
Hőforrások adhatják a jövő biotechnológiai kutatásainak alapjait
Szerzői jogok euronews
Írta: Julian GOMEZ
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Izlandi gejzírek forró vizében kutatnak tudósok baktériumokat megfertőző vírusok után.

Izland geotermikus forrásai nem csupán különleges és gyönyörű látványosságok, hanem váratlan lelőhelyei számtalan vírusnak is, amelyeket még alig, vagy egyáltalán nem ismernek a tudósok. Ezek a rejtélyes vírusok jelenhetik a megoldást az új orvosi, biotechnológiai és molekuláris biológiai termékekhez és fejlesztésekhez. A Futuris mostani adásában Izlandon jártunk utána annak, hogyan lehetséges mindez.

A szélsőséges körülmények között élő vírusok többsége csak baktériumokat fertőz, emberre nem veszélyes. A vírusvadászok azért jönnek ide, hogy kiderítsék, ezek a vírusok javíthatják-e az egészségünket. A Földön előforduló vírusok száma sokkal nagyobb, mint a csillagok száma a megfigyelhető univerzumban, állítják a tudósok. Mindenhol ott vannak, és sokat tanulhatunk tőlük.

— Sok vírus azért nagyon hasznos, mert biológiai kísérletekhez van rájuk szükség. Segítenek megérteni az alapvető biológiai szerkezeteket. És nagyon hasznosak különböző biotechnológiai és molekuláris biológiai eszközök fejlesztésénél is – mondta Arnþór Ævarsson, a Matis intézet molekuláris biológusa, a Vírus-X projekt koordinátora..

Minden vírus hordozza a saját genomját, olyan géneket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a sikeres szaporodást. A vírusokat arra készítik elő, hogy felfedjék génjeik legmélyebb titkait.

— Ebben fontos lépés, hogy megteremtsük a víruskapszulák megnyitásának feltételeit, hiszen ki akarjuk nyitni az összes vírust, hogy a legváltozatosabb mintákat kapjuk, miközben nem akarunk semmit sem tönkretenni. Nem akarunk durván beleavatkozni, mert nem akarjuk megrongálni, vagy tönkretenni a DNS-t, mielőtt begyűjtenénk a szekvenáláshoz – mondta Elísabet Eik Guðmundsdóttir, a Matis kutatóintézet biotechnológiai programmenedzsere.

A vírusok DNS-ének szekvenálását nagyon kifinomult eszközökkel végzik. A közös európai kutatási projektben résztvevő tudósok bioinformatikai algoritmusokat is felhasználnak a gének azonosításához. A kutatók már sikeresen összeállítottak egy 50 millió vírusgénből álló adatbázist.

— Mi vagyunk a közvetítők azok között, akik megértik a biológiát, akik a helyszínen dolgoznak, akik ismerik az ökológiát és azok között, akik végül elkészítik a terméket. Másként fogalmazva, mi végezzük el a molekuláris elemzést, amit a szakértők később felhasználhatnak a céljaikra, és hogy tökéletesíthessék a molekuláris eszközeiket – mondta Jörn Kalinowski, a Bielefeldi Egyetem biotechnológiai munkatársa.

Az ígéretes géntermékek, a különleges enzimek szerkezetét aztán tovább tanulmányozzák 3D-s grafikák segítségével, hogy kiderüljön, milyen termékek fejlesztéséhez használhatják ezeket.

— A biotechnológiai iparnak jól meghatározott enzimekre van szüksége, olyanokra, amelyek szerkezetét jó ismerjük, és tudjuk, hogy mire lehet használni. Szóval, hogy ipari felhasználásra tudjunk optimalizálni egy enzimet, meg kell értenünk, hogyan működik az az enzim és hogy mi mit csinálunk vele – mondta Ehmke Pohl, a Durhami Egyetem molekuláris biológusa.

A vírusok biológiai sokfélesége a legnagyobb felfedezetlen genetikai készlet a Földön. Sok biotechnológiai fejlesztés csak arra vár, hogy egy kis segítséget kapjon, például ezektől a vírusoktól.

A cikk megosztása