Európa 2050-re klímasemleges földrésszé szeretne válni. Mit kell és mit lehet ehhez megváltoztatni?
Az, hogy hol élünk, mit eszünk, hogy közlekedünk – mindez meg fog változni, mert Európa azt a nagyratörő célt tűzte ki maga elé, hogy az első klímasemleges földrész legyen. Az Európai Zöld Fordulatnak nevezett programot vesszük ma szemügyre.
Kevesebb szemét, egészségesebb élelmiszerek kevesebb műtrágyával, jobb tömegközlekedés és a tisztább energia csak néhány a célok közül. Lássuk, miből áll a Zöld Fordulat.
2050-re Európa akar az elsőklímasemleges földrésszé válni. Ehhez szénmentesítenie kell az energiaszektort. Eközben támogatni az ipari innovációt, hogy a világ legzöldebbjévé váljon. Az épületek korszerűsítése az energiaszámla csökkentésének egyik legjobb módja.
Az EU tisztább, olcsóbb, és egészségesebb közlekedési módokat akar bevezetni.
Az egyik sikersztori egy elektromos komp, ami megváltoztathatja a tengeri közlekedést. Az Ellen nevű hajó két dán sziget között, egy 22 tengeri mérföldes úton jár.
A dániai Ærø szigeten van a kikötője. Itt töltik fel Ellen akkujait. Ha beszálltak az utasok, a 750 tonnás hajó naponta ötször teszi meg a szomszédos szigetre vezető utat.
A hajót a karbonsemlegességre vágyó szigetlakók az Európai Unióval közösen finanszírozták.
„Teljesen elektromosok vagyunk, semmiféle olajat nem használunk a fedélzeten. Az egyetlen kihívás – az elektromos autókhoz hasonlóan – a hatótáv volt. Minél hosszabb távon üzemelünk, annál használhatóbb a technológia. Az európai kompközlekedés 80 százaléka 22 mérföldnél rövidebb, szóval egy csomó átkelőhajót át lehet állítani elektromos üzeműre” – mondta az e-komp projektkoordinátora, Trine Heinemann.
A másik siker: a szélerőművek Ærø villamosenergia-igényének 130 százalékát termelik meg. A felesleg egy részével táplálják Ellent. A hagyományos hajók a sziget legnagyobb szennyezői.
Ellen idén 200 tonna széndioxidot spórol meg. A géptérben négy csendes motor és 56 tonnányi, 4,3 megawattóra teljesítményű lítium-ion akku van. És nincs egyetlen tartalék dízelgenerátor sem.
„Az összes akkuban megtartunk némi kapacitást, így ha egy helyiséget elveszítünk, vagy valamiért le kell zárnunk, a többiben akkor is lesz elég tartalék ahhoz, hogy visszajussunk a kikötőbe, vagy végrehajtsunk minden szükséges mentési feladatot a tengeren" – ismertette az akkuk kapaictását a projektmenedzser.
A felső fedélzeten egy hagyományos komp minden kényelme megvan, ráadásul teljesen csendben és kellemetlen szagok nélkül.
A legénység gyorsan megbarátkozott az új technikával.
„A navigáció hasonló. Az egyetlen különbség, hogy van még két kijelző az energiamenedzsmentnek, ami egy hagyományos hajón egy üzemanyagszintjelző szokott lenni. A villanymotorok még erősebbek is, mert már alacsony fordulatnál leadják a teljes nyomatékot, ami nagyon kellemes. Szinte olyan, mint egy sportmotorcsónak!” – büszkkélkedett a komp kapitánya, Thomas Larsen.
Hogy jobban megértsük a rendszert, a Balti-tengertől egy svájci tóhoz, Yvedron-les-Bains-ba utazunk, ahol a komp akkuit gyártó cég működik.
Ez az akkugyártó cég számos új technológiát fejlesztett ki, hogy biztonsági és hatékonysági szempontból is megfeleljen a követelményeknek. A cégnek 25 hajóra van megrendelése, még az Ellennél nagyobbakra is.
„Mi itt Európa közepén lettünk a világ vezetői a tengeri hajók elektromossá tételében. Az E-komp program rengeteg üzemeltetési és biztonsági tapasztalatot ad, segít felállítani a szükséges szabványokat, nemcsak Európában, hanem az egész világon” – mondta az aukkukat fejlesztő Leclanché igazgatója, Anil Srivastava.
Ez is azt példázza, milyen gyorsan meg lehet változtatni a közlekedést. A Zöld Fordulat másik fontos eleme az épületek korszerűsítése. Megmutatunk egy olyan házat, ahol az okos ablakok napelemek is.
Szófiában tudósok és mérnökök együtt hoztak létre okosablakokat.
Az ablakban folyamatosan desztillált vizet és glikolt keringtetnek, ez fagyállóként szolgál.
A napelemek pedig begyűjtik a napsugarakat, és a hővel az épületet fűtik. A bolgár tudományos akadémia fizikusa, Milena Nikolajeva-Dimitrova szerint az újdonság a hőcserélő közegben van:
„Azért jobb a levegő helyett folyadékot használni, mert a víz sűrűbb, és szélesebb spektrumban fogja fel az infravörös sugarakat."
Az ebben az európai kutatási projektben résztvevő tudósok ezt a kísérleti pavilont használják a rendszer hatékonyságának mérésére.
Folyamatosan ellenőrzik a hőmérsékletet és a levegő nedvességét, hogy kipróbálják, miként lehet különböző időjárási viszonyok között energiát termelni és tárolni az épületben.
„Megmérjük az ablakok belső hőmérsékletét. Húszcentinként mérünk a padlótól egészen fel. Így látjuk, hogyan oszlik meg a hő az ablaktáblákon belül. Így azt i tudjuk, mi megy be, és mi jön ki a táblákból” – ismertette a technológiát Kraszimir Zsivacski, az akadémia technikusa.
A technológiát Madridban fejlesztették ki.
A tudósok azt szeretnék, ha az okosablak energiahatékony lenne, nem csak átlátszó hőszigetelőanyag.
Vagyis a rendszernek képesnek kell lennie, hogy télen maximalizálja a begyűjtött hőenergiát, de elkerülje a nyári túlhevülést. Ezt a madridi egyetem számítástechnikai professzora, Juan Antonio Hernández Ramos magyarázta el:
„Ha a külső hőmérséklet túl alacsony, le tudjuk állítani a folyadékcirkulációt, a napsugárzás pedig felmelegíti a vízkamrákat. Ha bent már elég meleg van, akkor be tudjuk kapcsolni a cirkulációt, és az épület többi részébe is el tudjuk szállítani a hőt. Az ablakok úgy működnek, mint az ember bőre, az egész épület hőmérséklete önszabályozó lesz.”
A tudósok szerint ezzel a technológiával közelebb kerülnek a jövő szinte nulla energiakibocsátású épületeihez. A fejlesztők szerint a technológia már alkalmas arra, hogy ipari mennyiségben állítsák elő.
„Az a cél, hogy az épületek energiafelhasználását lecsökkentsük amennyire csak lehet, miközben hőenergiát is termelünk. Nekünk ez a megoldásunk az épületek energiafelhasználásáraÍ" – mondta az egyetem építésze, Belén Moreno Santamaria.
„Mindez csak kettő volt abból a sokezer európai projektből, amelyeknek mind ugyanaz a célja – hogy jobban éljünk, és klímasemlegesek legyünk 2050-re.