Ez a legnagyobb gazdaságátalakítási program az EU történetében.
Az Európai Zöld Hullám a mindennapi élet szinte minden vetületét megváltoztatja, a levegőminőségtől az élelmiszertermelésen és az utazáson át az építkezésig, tekintettel a klíma- és ökológiai vészhelyzet szempontjaira. Ezt, a legnagyobb gazdasági átalakítást járjuk körül az EU megalapítása óta.
Például 2021-től a Közös Agrárpolitika forrásainak 40 százalékát a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében csoportosítják át. Portugália példáján keresztül mutatjuk be, milyen új szelek fújnak az energetikai szektorban, majd Valdis Dombrovskist, az Európai Bizottság elnökhelyettesét kérdezzük arról, ki állja majd a cechet. De először lássuk, hová szeretnénk eljutni és hogyan.
Európai Zöld Hullám - Gyorstalpaló
A Zöld Hullám Európa ambíciózus terve a klímaválság kezelésére.
A cél 2030-ig legalább 40 százalékkal csökkenteni az üvegházi gázkibocsátást a 90-es évekhez képest, a megújuló energiák részesedésének 32 százalékra emelése, illetve az energiafelhasználás 32,5 százalékos csökkentése.
Európának a GDP 1-2 százalékát a zöld gazdaságba kell irányítani. Ehhez új infrastruktúra, zöld közbeszerzés, kutatás-fejlesztés, ipari átalakítás szükséges.
Az Európai Bizottság becslései szerint évente 260 milliárd eurót kell befektetni ahhoz, hogy a 2030-as klímacélok teljesüljenek, ebből 45 milliárdot állna a Bizottság évente a 2027-ig tartó keretköltségvetésből.
Ez természetesen nem elég.
A befektetések többsége a vállalkozásokra és a lakosságra hárul, de a tagállami kormányoknak is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk.
Portugália - az új Katar?
Vannak olyan tagállamok, amelyek a megújuló energiák felhasználása terén meglepően jól teljesítenek. Tavaly januártól novemberig Portugália energiafogyasztásának 53%-át fedezte megújuló forrásból.
Portugáliában a napsütéses napok száma meghaladja a háromszázat évente. Ez, és az Atlanti-óceán felől fúj szél komoly előnyt jelent a megújuló energiák terén.
A 2019-ben, az európai fejlesztési bank hiteléből épült szélerőművek a portugál zöld infrastruktúra legújabb elemei.
- Tizenhárom turbinánk van, 3,6 Megawatt a teljesítményük, a teljes kapacitás 46,8 Megawatt. A pályázat feltétele volt, hogy helyi beszállítókkal szerződjünk, az alkatrészek nagy részét itt Portugáliában, Aveiróban gyártották - magyarázta az Euronews riporterének Hugo Costa, az EDP Renováveis Portugal országmenedzsere.
A megújulók jelenleg is magas aránya miatt Portugália elképzelhetőnek tartja, hogy 2050-re elérje a karbonsemlegességet, programjai pedig mintaként szolgáljanak a más uniós tagállamok számára. 2018 márciusában a portugál megújulóenergia-termelés 3 százalékkal meg is haladta az ország teljes energiafogyasztását. Ez a túltermelés még pénzt is hozhatott volna Portugáliának, ha nem lenne egy szűk keresztmetszet az európai elektromos hálózatban a Pireneusokban.
- Minden attól függ, hogyan menedzselik a hálózatot - mondta Catarina Roseta Palma, környezetvédelmi közgazdász. - A portugál hálózat már kellő mértékben összekapcsolódott a spanyollal, és más kapcsolódási pontokon is dolgozunk. De nem csak ezen múlik, ott van a piac másik oldala, a kereslet is, amivel szintén lehet játszani, ezt keresletoldali válaszintézkedési stratégiának nevezünk, gyakorlatilag fizetünk vállalatoknak, hogy kapcsolják le a gépeiket a rendszer csúcsterhelési időszakában.
A megújuló energiák nem csak kímélik a környezetet, de gazdasági, pénzügyi és társadalmi hasznuk is lehet.
- Ha a megújuló energiákat nézzük, az Ibériai félsziget lehet az új Katar - mondta a portugál Megújuló Energia Szövetség elnöke, Pedro Amaral Jorge. - Akár a szelet, akár a vizet, akár a napsütést nézzük, ha megvan a megfelelő hálózati összeköttetés a félsziget és Franciaország között, akkor óriási mennyiségű nap- és szélenergiát tudnánk exportálni.
Megfizethető átmenet
A másik gyakran hallott kérdés, hogy jó, de ki állja a számlát? Az új Európai Unió Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen százmilliárd eurót ígért egy alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásra. De addig még sok a tennivaló. Az Euronews Valdis Dombrovkis-t, az európai bizottság alelnökét kérdezte arról, milyen terhet helyez az átmenet a polgárokra és a vállalkozásokra.
Euronews: - Portugália már sokat tett az átállásért, különösen ami a megújulókat illeti. Ha a tagállamok egyedül is ilyen teljesítményre képesek, mit tud ehhez hozzátenni az Európai Bizottság és a Zöld Hullám?
Valdis Dombrovskis: - Jól látja, hogy itt tényleg nem pusztán célszámok eléréséről van szó, hanem a gazdaság gyökeres átalakításáról. Erről szól az Európai Zöld Hullám: hogyan állítjuk át egy karbonsemleges pályára a gazdaságot úgy, hogy ez társadalmilag elfogadható legyen, vagyis a szociális piacgazdaság keretein belül. Az Igazságos Átmeneti Mechanizmus a része lesz a fenntartható Európai Befektetési Tervnek, amelynek a célja a tőke mobilizálása a zöld átmenet érdekében. Az elkövetkező évtizedben ezermilliárd eurónyi befektetést szeretnénk elérni, az Igazságos Átmeneti Mechanizmus ebből arra szolgál, hogy támogassa azokat a régiókat, amelyeket hátrányosan érint az átmenet, mint például a szénbányász régiókat.
Mit tekint zöld befektetésnek az Európai Bizottság?
- Az EU megállapodott az osztályozási rendszerről, a zöld és fenntartható gazdasági tevékenységek listájáról. Hat környezetvédelmi kategóriát állítottunk fel: klímakár-enyhítés, alkalmazkodás, biológiai sokszínűség, körkörös gazdaság, hulladékgazdálkodás, tengeri ökoszisztémák, az osztályozási rendszer azt is meghatározza, mi számít zöld gazdasági tevékenységnek, és mi az átmenetet segítő tevékenységnek.
- Az egyszeri állampolgárnak is mélyen a zsebébe kell majd nyúlnia, ha ezeket a célokat el akarjuk érni?
- Mondhatjuk, hogy igen, bizonyos szakmák el fognak tűnni, a fosszilis energiahordozók megdrágulnak, ugyanakkor sok új munkahely jön létre a zöld gazdaságban, új iparágak alakulnak ki, így a zöld energia és az átmenet is megfizethető lesz.