Az olasz kutatók célja, hogy az európai gyártelepek közelében újabb és újabb algakultúrákat termesszenek, kitaposva az utat egy körforgásos gazdaság irányába.
Az élelmiszeripar rengeteg szennyvizet termel, ám a jelenlegi szennyvízkezelési módszerek rendkívül költségesek, és nem környezetbarátak. Ebben az olaszországi üvegházban a kutatók olyan algákat termesztenek, amelyek elnyelik a növekedéshez szükséges tápanyagokat. Olyan technológia ez, amely véleményük szerint a költségbeli és környezetvédelmi követelményeknek egyaránt megfelelhet.
Camporosso, az olasz csizma északnyugati felében található. Ez a cég részt vesz a Satgae névre keresztelt projektben, melynek célja felhívni a figyelmet az algák szennyvíztisztító hasznára, ami Európa össz-áramfogyasztásának 1 százalékát teszi ki.
Silvio Mangini kutató meg van győződve arról, hogy a Földön való élettel egyidős fotoszintézis folyamata nem csupán a szennyezett víz okozta kárt csökkenti, de értékes forrást is képes belőle csinálni.
„A projektben alkalmazott mikroalga-folyamat a tejiparból származó vizet használja fel. Ezt a vizet tisztítani kell, mielőtt a második szakaszba érne, amelyben a mikroalgákat kineveljük - ez látható mögöttem a tavacskákban. A betakarítási folyamat után pedig az egyik oldalon ott a lecsapolt víz, amely szemmel láthatóan tiszta, mentes a szennyeződéstől, másfelől pedig ott a biomasza, amely rendkívül értékes termék, és a piacon értékesíthető, ha átesett a szigorú minőség-ellenőrzésünkön” - mondja a Saltgae projekt műszaki menedzsere.
Az algák először a laboratóriumban találkoznak a fénnyel: ez az algafaj a spirulina.
Hárommilliárd év létezés után még mindig ad rácsodálkoznivalót a kutatóknak: például azzal a képességével, hogy rendkívül sós vízben is képes növekedni.
„Ez az alga képes tárolni a különböző ipari folyamatokból, például nitrátokból származó szennyezőanyagokat, amelyek az algák növekedéséhez szükséges fő tápanyagok. Az algák fotoszintézis révén, fehérjeként képesek tárolni a szövetekben, ami lehetővé teszi, hogy növelje koncentrációját a tenyésztő tavakban” - magyarázza Daniele Carlini termelési menedzser.
Napfény, szén-dioxid és szennyvíz. Ez minden, amire ezeknek az algáknak szükségük van. A növekedéshez.
Ezen a telepen akár 20 kg száraz spirulina is teremhet egyetlen nap alatt.
A zöld port ezután kozmetikumok, műtrágyák, állati takarmányok vagy akár 3D-s nyomtatáshoz való anyag előállítására is el lehet adni.
Ez remek lehetőség azoknak a gyártóknak, akik a szennyvizüket kívánják értékessé tenni.
A szlovéniai Ljubljana egyik gyárából kiáramló víz háromszor sósabb mint a tenger, ezért nagyon költséges hagyományos módszerekkel kezelni, mert azok oxigénigénye óriási. Ezzel a módszerrel azonban az algakultúra költségmentesen és fenntartható módon termeszthető.
Az algák baktériumokkal keverednek, biztosítják a számukra szükséges oxigént, melyből szén-dioxidot állítanak elő.
„Elvileg a szennyvíztisztításban felhasznált energia 50-70% -át takarítjuk meg. Kevesebb energiafogyasztás, kevesebb szén-dioxid-kibocsátás ... A másik nagyon fontos dolog az, hogy több tápanyag keletkezik a biomasszában, így kevesebb a probléma az ultraszűréssel, újrahasznosíthatjuk a tápanyagokat ahelyett, hogy kijutnának a környezetbe, káros hatásokat okozva” - mondja Robert Reinhardt műszaki menedzser.
A kutatás tovább folyik: a cél, hogy az európai gyártelepek közelében újabb és újabb algakultúrákat termesszenek, kitaposva az utat egy körforgásos gazdaság irányába.