NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Tengervízzel a csigainvázió ellen

Tengervízzel a csigainvázió ellen
Szerzői jogok 
Írta: Denis Loctier
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Óriási károkat okoznak a rizsföldeken az elszaporodott puhatestűek.

Végeláthatatlanok a rizsföldek az Ebro-deltában: több mint 90 ezer tonna terem itt évente a híres katalán rizsből. 

A kereslet világszerte nő, de egyre komolyabb veszély is fenyeget: az éghajlatváltozástól a  fertőzésekig. Miként lehet ezektől megvédeni az európai rizst?

https://twitter.com/Loctier/status/1022742440535646208

A Dél-Amerikából származó puhatestűek ártalmatlan tűntek, mostanra azonban elárasztották a rizsföldeket, folyókat és lápokat. Az almacsigák megeszik a rizs hajtását, elrágják alul a növény szárát. Minden egyes csiga egy négyzetméternyi területet tud elpusztítani egy éjszaka alatt. Gyorsan szaporodnak, mert nincs természetes ellenségük.

Miguel Ángel Vivas menedzser, Cámara szövetkezet: 

"Le kell lassítanunk az elszaporodásukat, amennyire lehetséges. Ez egy olyan csapás, amelyet nehezen lehet kivédeni, meg kell tanulnunk együtt élni vele. Minden lehetséges eszközt be kell vetnünk, hogy megakadályozzuk az elterjedését."

Kutatók is segítenek a gazdáknak, hogy megtalálják a megoldást. A növényvédő-szerek kárt okoznának a kagylókban, amelyeket szintén tenyésztenek ebben a térségben. Közel van azonban egy biztonságosabb kemikália a csigák elpusztítására: a tengervíz.

Maria Del Mar Catalá Forner kutató, IRTA:

"Az adott helytől függően egyes módszerek jobbak lehetnek másoknál. Bizonyos területeken gazdaságosabb, hatékonyabb lehet, és környezetileg jobban fenntartható, ha sós vizet használunk, elárasztva a rizsföldeket tengervízzel."

A só azonban a rizsben is kárt tesz. Az éghajlatváltozás miatt sok régióban nő a talaj sótartalma, emiatt kevesebb rizs terem. Hogy leküzdjék mindkét problémát, a talaj sóssá válását és a csigainváziót, a biológusok sónak ellenálló rizs nemesítésén dolgoznak.

Camilo López Cristoffanini, fiziológus, Barcelonai Egyetem:

"Van egy keresztezésünk az ázsiai rizsfajta és a minőségi spanyol fajta között. Láthatjuk, hogy a hibridnek kávébarna színűek a magjai, érettek és feldolgozásra készek. Megpróbáljuk átültetni a regionális sótoleranciát a spanyol fajtába, hogy ellenálló legyen, miközben megőrizzük a jó termőképességét, amely az ázsiaiból hiányzik."

Egy kísérleti üvegházban az európai NEURICE projekt kutatói eltávolítják a hím részeket a rizsvirágokból, és mesterségesen beporozzák a megmaradó női részeket egy másik fajta pollenével, hogy hibridet hozzanak létre.

A hibrid rizs csíráit sós vízben termesztik, és alaposan tanulmányozzák, hogy garantálják a megfelelő növekedésüket.

https://twitter.com/Loctier/status/1022016325579939840

A párhuzamos kísérletek Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban olyan rizsfajtákat adhatnak a gazdáknak, amelyek ellenállóak a sóval szemben. Visszatérve a tengerpartra, új rizsfajtákat termesztenek a tesztmezőn. A kutatók vezeték nélküli érzékelőket használnak, amelyek folyamatosan mérik a víz sótartalmát, hogy garantálják a megfelelő eredményt.

Xavier Serrat NEURICE-projektmenedzser:

"A talaj sóssá válása nemcsak helyi probléma az Ebro deltájában, hanem az egész földközi-tengeri térséget érinti, egész Európát. Sőt, globális ügy. Ami az almacsigákat illeti, projektünkben nem az a kérdés, hogy vajon elérik-e Franciaországot vagy Olaszországot, hanem az, hogy mikor. Ha nem teszünk semmit, biztosak lehetünk abban, hogy ez megtörténik majd."

További információk:

http://neurice.eu

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Megvan a tudósok válasza a Húsvét-sziget ivóvíznyerésének talányára

Természetes szén-dioxid tárolók a tenger mélyén

Héphaisztosz robot képében védi a mesterembereket