NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A régi idők ízei új technológiákkal

A régi idők ízei új technológiákkal
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Egy európai projekt kutatói azt vizsgálják, hogyan lehet növelni a kukoricatermés biodiverzitását Európában, miközben javul a minősége, az ellenálló képessége és az íze is.

Egy kísérleti ültetvényt alakítottak ki Cipruson. A kutatók szeretnék kitalálni, hogyan lehet növelni a kukoricatermés biodiverzitását Európában, miközben javul a minősége, az ellenálló képessége és az íze is. Ahogy a Futuris című műsorban is láthatjuk, szó szerint mélyre ásnak a válaszokért.

A kísérleti terület 11 hektáros. Több mint húsz fajta növényt termesztenek itt, egyebek közt kukoricát is. Az európai kutatási projektben részt vevő tudósok egy kísérleti termesztési technológiát tesztelnek. A cél az, hogy olyan növényeket találjanak, amik jobban igazodnak a ciprusi hőséghez és állandó vízhiányhoz.

Mindegyik kukorica genetikailag különböző. Ám mindegyiknek egyformán nagy figyelmet szentelnek, különösen a gyökérzetüknek.

- Mind a mennyiségi, mind a minőségi paramétereket megvizsgáljuk. A mennyiségi paraméterek elősegítik a növény hozamának stabilitását. Ezeket nehezebb felmérni, mert a környezeti hatások erősen befolyásolják. A minőségi paraméterek esetében elsősorban a tápanyagtartalomra koncentrálunk, de a levél biomasszára is odafigyelünk - magyarázta Dionysia Fasoula, a ciprusi mezőgazdasági kutatóintézet munkatársa.

A kutatásban vizsgálják az árpát, a búzát, a csicseriborsót és a homoki babot is. Amint sikerül azonosítani, az ígéretes jelölteket keresztezik, hogy létrehozzanak szárazságtűrő fajtákat. Nem alkalmaznak genetikailag módosított élőlényeket.

- Célunk a mezőgazdasági ökoszisztémák biodiverzitásának növelése. Így megvizsgálunk olyan régi, hagyományos fajtákat, amelyeket már nem termesztenek itt. Ezek a genotípusok olyan jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek alkalmasak nemcsak a növények változatossabbá tételére, hanem a termékek minőségének és ízének javítására is, amit aztán a fogyasztók élvezhetnek - mondta Michalis Omirou mikrobiológus.

A talaj- és gyökérmintákat a laborba viszik. A kutatók meg akarják tudni, hogyan növelhetik a növények termését és javíthatják szárazságtűrésüket azáltal, hogy jobb kölcsönhatásba kerülnek a földalatti mikrobákkal.

- A növények és a gombák közti kapcsolat hasznos lehet mindkettőjük számára, csak az egyikük számára vagy parazita is lehet az egyik. Ezért alaposan meg kell vizsgálnunk ezt az interakciót. Alapjában véve a növény szén-dioxidot ad a gombáknak, és a gombák megtalálják a talaj tápanyagait, és átadják a növénynek - mondta Athanasia Kavadia mikrobiológus.

A kutatók azt remélik, hogy munkájuk segíteni fog a helyi gazdáknak kínálatuk bővítésében és a potenciális piac növelésében. A tudósok arra is figyelnek, hogy mindez a fogyasztóknak is jó legyen.

- Mindannyian emlékszünk gyerekkorunkból a régi idők ízeire, milyen csodálatos volt akkor a paradicsom íze vagy a többi zöldségé. Ezért a hagyományos fajtákra koncentrálunk azért, hogy visszahozzuk őket. A termelők nagyobb kínálatot tudnak biztosítani a boltoknak és a szupermarketeknek. A fogyasztóknak pedig nagyobb lesz a választék a jobb ízű termékekből - tette hozzá Dionysia Fasoula.

A kutatók szerint az általuk vizsgált új termények öt éven belül a piacokra kerülhetnek Európában.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Természetes szén-dioxid tárolók a tenger mélyén

Héphaisztosz robot képében védi a mesterembereket

Nanotechnológiás terápia a mellrák ellen