A műanyagok a tenger és az óceán legnagyobb ellenségei
A mikro-műanyagok biológiai és kémiai folyamatokra gyakorolt hatása a tenger felszínén mára égető problémává vált. Ez a szennyeződés a világon mindenütt megfigyelhető.
Mennyi műanyag kerül a folyóinkba, és ennek mi a hatása az egészségünkre és a környezetünkre? Erre keresik a választ a tudósok és az európai városok lakói is - és ezzel foglalkozott a Futuris legújabb adása.
Pár havonta Sambuca és más olasz városok lakói megvizsgálnak több ellenőrző pontot is a folyók mentén, hogy lássák, mennyire tiszta vagy szennyezett a víz. A civil tudományos kezdeményezés nemcsak értékes adatokkal szolgál, hanem felhívja a figyelmet a környezeti tudatosságra is.
Marco Giunti, a mozgalom tagja:
- Háromféle megfigyelést végzünk: kettőt kémiai reagensekkel, amikkel a nitrát- és a foszfáttartalmat vizsgáljuk, a harmadik pedig vizuális analízis, amellyel azt nézzük, mennyire zavaros a víz.
Az önkéntesek összegyűjtik a műanyag hulladékot, amely a legnagyobb forrása a folyók által a tengerbe és az óceánba hordott szennyeződésnek. Más források, mint például a városi vagy az ipari szennyvíz, kimutathatók különböző kémiai módszerekkel.
Andrea Vanni, a mozgalom tagja:
- Jegyzeteket készítünk azokon a helyeken, ahol szennyeződést találtunk. Mindent rögzítünk papíron és online is egy mobil alkalmazás segítségével.
A begyűjtött adatokat a tudósok egy európai kutatási projekt keretében vizsgálják. Laboratóriumi eszközök is rendelkezésükre állnak, így ezekkel is meg tudják nézni a vízmintákat.
A folyóból nyert vizet egy papírfilteren engedik át, amit felmelegítenek 900 Celsius fokra egy speciális eszközzel. Amint a filter felhevül, különböző vegyületek válnak ki eltérő hőmérsékleteken. A műszer belsejében lévő pontos mérleg megméri a minta súlyának változását minden hőmérsékleten, jelezve a jelen lévő mikro-műanyagok típusát és súlyát.
Gemma Leone, kémia professzor, sienai egyetem:
- Azonosítani szeretnénk őket azért, hogy megtaláljuk és kidolgozzuk a csökkentésükhöz szükséges módszereket. Mivel súlyos fenyegetést jelentenek a víz állatvilágára, növényvilágára és az egész ökoszisztémára.
A mikroméretű műanyagok biológiai hatásairól többet tudnak meg a kutatók az úgynevezett "mikrokozmosz" használatával: ezekben az üvegekben mikrobiális életformákat inkubálnak bizonyos időn át szimulált napfény alatt.
Luisa Galgani, kutató, sienai egyetem:
- Ezekben az üvegekben a polisztirol mikroméretű részeit figyeljük meg, hogy lássuk ezeknek az anyagoknak a hatását és interakcióját a természetes anyagokkal. Megvizsgáljuk, mi történik, amikor napfénynek tesszük ki őket, hogy a lehető lehető legvalósághűbben szimuláljuk az óceán, napsugárzásnak kitett felszínén lévő körülményeket.
A molekuláris változásokat mágneses magrezonancia alkalmazásával mérik. Ez lehetővé teszi, hogy jobban megértsük a mikro-műanyagok biológiai és kémiai folyamatokra gyakorolt hatását a tenger felszínén. Mára égető problémává vált, mivel ez a viszonylag új és kevéssé ismert szennyezőanyag a világon mindenütt megfigyelhető.
Denis Loctier, Euronews:
- Még mennyit nem tudunk a műanyagok helyéről és szerepéről az ökoszisztémában.
Steven Loiselle, POSEIDOMM projekt koordinátor:
- Még sokat kell tanulnunk. Még az elején tartunk, azt vizsgáljuk, mi is történik. Még nem lehet tudni, hova is vezet mindez. Nem tudjuk, milyen hatás gyakorol az élővilágra. Bizonyos hatásait már látjuk, de nem az egész biológiai, kémiai rendszerre, a vízi élővilágra vonatkozóan.
