A magashegyi mászó, mint kísérleti nyúl

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
A magashegyi mászó, mint kísérleti nyúl

<p>Milyen mechanizmusok szerint alkalmazkodik a szervezet az extrém magasságokhoz és az oxigénhiányhoz? Mi köze ehhez a genetikának? </p> <p>Egy úttörő projekt, a Sherpa-Everest erre a kérdésre keresi a választ. Egy barcelonai tudóscsapat csatlakozott Ferran Latore hegymászó expedíciójához, aki sikeresen jutott fel a Mount Everestre, ezzel a tizennegyedik nyolcezresét mászta meg. </p> <p>Latorre volt a projekt egyik kísérleti nyula. </p> <p>A Mount Everest alaptáborában 5400 méter magasan felállított tábori kórházban 15 hegymászótól és 22 serpától vettek mintákat. Áram híján a mintákat a Khumbu gleccserben tárolták. Innen helikopterrel repültek Katmanduba, majd repülővel Barcelonába, a Szent Kereszt és Szent Pál kórházba.</p> <p>Két mechanizmus teszi lehetővé, hogy alkalmazkodjunk az extrém magassághoz, : az egyik az évezredekig tartó, mutációról mutációra haladó evolúció, a másik pedig az epigenetika, amely a génjeink kifejeződését szabályozza. </p> <p>- Amikor extrém környezeti körülményeknek tesszük ki magunkat, legyen szó nagy magasságról vagy oxigénhiányról, a <span class="caps">DNS</span>-ünk ettől nem változik meg – magyarázta José Manuel Soria, a Szent Pál genetikai kutatóintézetének vezetői. – Ugyanakkor megváltozik a gének szabályozása, hogy hogyan fejeződnek ki ezek a gének. Mi ezt szeretnénk tanulmányozni. </p> <p>A Himaláján vett mintákat ötven légzési elégtelenséggel – asztmával, krónikus obstruktív tüdőbetegséggel, krónikus oxigénhiánnyal – küzdő beteg mintájával vetették össze. </p> <p>- Ez a projekt azt tanulmányozza, hogyan alkalmazkodunk az oxigénhiányhoz tengerszinten, az alaptáborban és egy nyolcezer méteres csúcstámadás után – magyarázta Oriol Sibila, a Szent Pál Kórház tüdőgyógyásza. – A mintákat összehasonlítjuk azokéval, akik mindig az Everest alaptáborában élnek, vagyis állandó oxigénhiányban</p> <blockquote class="twitter-tweet" data-lang="fr"><p lang="und" dir="ltr">Comparteixo vídeo del moment que faig cim a l'Everest amb ús d'oxigen artificial. Moltes gràcies a tots per les mostres de suport rebudes! <a href="https://t.co/e8OniP9ZN9">pic.twitter.com/e8OniP9ZN9</a></p>— Ferran Latorre (@ferranlatorre) <a href="https://twitter.com/ferranlatorre/status/868457655181987840">27 mai 2017</a></blockquote> <script async src="//platform.twitter.com/widgets.js" charset="utf-8"></script> <p>Ki profitál majd ebből a projektből? A krónikus légzési elégtelenséggel küzdőkön kívül a hegymászók, mint Ferran Latore, aki, miután megmászta az összes nyolcezer méternél magasabb hegyet, most új kihívásokon töri a fejét. </p> <p>- Bár mind a tizennégy nyolcezrest megmásztam, van még egy pár függőben lévő ügyem – mondta Latore. – Például addig nem használt úton megmászni egy nyolcezrest, amit ugyan megpróbáltam már, de nem sikerült. Oxigén nélkül felmászni a Mount Everestre az északi lejtőn. Megmászni a Cerro torrét, az eiger északi oldalát… Körülbelül ezek azok a dolgok, amiket meg kell még csinálnia egy hegymászónak, hogy teljes legyen a karrierje, és nyugodtan szögre akaszthassa a bakancsát.</p>