NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Elzárnák az Iszlám Állam katona-utánpótlását

Elzárnák az Iszlám Állam katona-utánpótlását
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az azerbajdzsáni Bakuban egyeztettek azok, akik a szélsőségesek toborzói ellen harcolnak a világban.

HIRDETÉS

Hogyan és kiket toboroz az Iszlám Állam? Milyen eszközökkel lehet a szélsőségek terjedése ellen fellépni? Kormánytisztviselők, aktivisták, nemzetközi szervezetek képviselői tanácskoztak erről az azeri fővárosban, Bakuban, az Interkulturális Párbeszéd Világkongresszusán. Bakuban, az Interkulturális Párbeszéd negyedik Világfórumán.

A szíriai háború kezdete óta körülbelül száz országból harmincezer külföldi harcos csatlakozott az Iszlám Állam közel-keleti harcaihoz. Az ENSZ szakértői szerint az, hogy korlátozták a beutazást a konfliktuszónákba, jelentősen megnehezítette, hogy külföldi harcosok álljanak be az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet hadseregébe. De ettől a probléma nem szűnt meg.

A toborzás módszerei országonként változnak.

- Általában csak az internetes toborzásról van szó. Ugyanakkor a kérdőíveink alapján elmondhatjuk, hogy a családi környezet, a helyi kulturális és társadalmi közeg szerepe kulcsfontosságú a toboprzás sikere szempontjából – magyarázta Alexander Zujev, az ENSZ Jogállami és Biztonságpolitikai Intézményekért felelős főtitkárhelyettese.

A kutatások szerint a vallás nem kizárólagos oka a radikalizációnak. A külföldi harcosok tíz százaléka nő, ők néha iszlámellenes támadások vagy zaklatás miatt csatlakoznak. De tipikusan a férjüket vagy a családtagjaikat követve lépnek be szélsőséges szervezetekbe.

- Amikor felfedezik a valóságot, már nem tudnak visszalépni. Ráadásul ezekben a fanatikus csoportokban meglehetősen rosszul bánnak velük. Abban reménykedem, hogy az ilyen konferenciák, illletve a róluk szóló tudósítások figyelmeztetésként szolgálhatnak a számukra – mondta Egyiptom állandó Unesco-küldötte, Mohamed Szameh Amr.

A magukat kirekesztettnek érző fiatalok egyfajta kollektív identitást és elismerést keresnek ezekben a csoportokban.

- Sok afrikai ország – köztük az én hazám is – nagyon, nagyon szegények – magyarázta az Euronewsnak egy burkina fasói aktivista, Daniel Da Hien. Sokan nem járnak iskolába, még hat évig sem. A szélsőségesek azokra utaznak, akik nem járnak iskolába, vagy nem fejezték be, vagy befejezték, de nem kaptak munkát.

A konferencia résztvevői szerint az oktatásnak kulcsszerepe van a terror elleni harcban, ehhez azonban azonosítani kell, hogy miért nem látja el a feladatát a mostani rendszer.

- Az egyetemeinknek van egy nagy hiányossága, még mindig képtelenek megtanítani a fiatalokat arra, hogy megkülönböztessék a jót a rossztól – mondta az azeri Ada Egyetem rektorhelyettese, Fariz Ismailzade. – Gyakran előfordul, hogy a fiatalokat agymosásnak vetik alá, ezért azt hiszik, hogy az általuk követett radikális, negatív ideológiák pozitív üzeneteket hordoznak. Ezért ölni is hajlandóak értük.

Az oktatás fejlesztése nem fogja megszüntetni a fiatalok radikalizációját, de a kritikus gondolkodás kifejlesztése megelőző eszköz lehet a későbbiekben. Munkahelyteremtéssel és a tolerancia népszerűsítésével együtt már hatékony fegyver lehet a fiatalok radikalizációja ellen.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Japán az újjászületési képességével segít Ukrajnának

A hajóutazási szektor a zöld átmenet útján

World Travel Market: a turizmusban is kulcs a fenntarthatóság