NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A Föld, mint bolygó

A Föld, mint bolygó
Írta: Jeremy Wilks
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A Space Rómában forgott epizódja otthonunkat, a Naprendszer legnagyobb sziklás bolygóját járja körül.

HIRDETÉS

A legnagyobb sziklás bolygó a Naprendszerben, egy igazán különleges hely: lássuk, milyen planéta tulajdonképpen a Föld.

Egy négy és fél milliárd éves szikla, nagyjából százötven millió kilométerre a Naptól. Az egyetlen általunk ismert bolygó, amelyen élet lehetséges. A Naprendszeren belül pedig egészen biztosan egyedülálló.

- A Föld egy különleges bolygó – szögezte le Josef Aschbacher, az Európai Űrügynökség (ESA) Föld-megfigyelési Központjának igazgatója. – A felszín 70 százalékát víz fedi, vannak nagy földtömegek, amelyek lassan mozognak. Van oxigénben, nitrogénben vízgőzben gazdag atmoszféra. Ezek mindegyikéhez szükség van ahhoz, hogy az élet fennmaradhasson egy ilyen bolygón.

A Föld felületén minden emlékeztet arra, hogy a folyékony víz mennyire fontos. A Marssal vagy a Vénusszal ellentétben a Földön a hőmérséklet és a légköri nyomás is megfelelő ahhoz, hogy folyékony víz legyen a felszínen.

A felszínen folyó víz nélkülözhetetlen az élethez, a felszín alatti vizeknek viszont a geológiai szerkezet alakulásában vannak elévülhetetlen érdemeik.

- A magma kialakulásának nagyon fontos összetevője a víz, ahogy fontos szerepet játszik a kőzetek formájának alakításában, legyen szó vulkanikus, metamorf vagy üledékes kőzetekről. Ilyen módon nagyon fontos volt a Föld bolygó fejlődése szempontjából – magyarázta a római La Sapienzia Egyetem geológusa, Gabriele Scarascia-Mugnozza.

Minden, amit a civilizáció felépítéséhez használtunk, a Földből jön. És ha jobban megnézzük, három összetevőből van.

- A bolygónk nagyrészt vasból, szilikátokból és oxigénből van – folytatta a geológus. – A Földön található anyagok háromnegyedét ezek teszik ki.

A Föld átmérője 12 742 kilométer. Kicsit nagyobb, mint a Vénusz, és kétszer akkora, mint a Mars. A Földet illető tudásunk jelentős része viszonylag frissnek mondható. Az Olasz Asztrofizikai Intézetben található gyönyörű földgömböket például ötszáz éve készítették, amikor sokan még azt is vitatták, hogy a Föld a Nap körül kering.

- A naprendszerünk működését, vagyis általában a naprendszerek működését illető tudásunk meglehetősen friss – mondta Nichi d’Amico, az Intézet igazgatója. – Galileiről és Newtonról van szó, meg persze az őket követőkről. Régen azt hittük, hogy a Föld áll a világ középpontjában. Most meg tudjuk, hogy a Nap áll a rendszerünk középpontjában, a naprendszer egy galaxis külső peremén van, a galaxis meg az Univerzum egy kieső részének a szélén. Ez gyökeresen más perspektívába helyezi a létezésünket: hogy hol is vagyunk, kik is vagyunk.

Az Európai Űrügynökség tizenöt szondával figyeli a Földet, amelyek mind az ESA római Földmegfigyelési Központjába küldik az adataikat. A talaj nedvességtartalmától a gravitációig megfigyelnek mindent, még a Föld mágneses pólusainak finom elmozdulását is kiszúrták.

- Jelenleg a mágneses pólus évente negyven kilométert vándorol – magyarázta Michael Rast, az ESA földmegfigyelési kutatási igazgatója. – Elképzelhető, hogy ez hosszú távon a pólusok megcserélődéséhez vezet. Aminek már rég itt van az ideje, az utolsó ilyen hétszázezer éve történt, tehát a következő párezer évben újra sor kerülhet rá.

Az űrből még a bolygó legtávolabbi sarkait is nagy pontossággal meg lehet figyelni. Ez a 2010-ben felbocsátott műhold, a Cryosat például megmutatta, hogyan hat a bolygó felmelegedése a sarki régiókra.

- Tavaly volt minden idők legmelegebb nyara az északi sarkvidéken – folytatta Rast. – Évente százhuszonöt köbkilométernyi jég olvad el a déli sarkvidéken, és háromszor ennyi Grönlandon.

A Föld egy dinamikusan változó rendszer, és a tapasztalt jelenségek természetes ciklusokkal van összefüggésben. Ugyanakkor mára bebizonyosodott, hogy a múlt század óta az ember jelentős hatással van a bolygóra, az üvegházi gázkibocsátás átalakítja a klímát.

- Megváltoztattuk a bolygót – mondta Jozef Aschbacher. – Ez tény. Az a kérdés, időben meg tudjuk-e érteni, mi történik, és el tudjuk-e kerülni, hogy akkora kárt okozzunk a bolygónak, ami elpusztítja.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az űrkutatás legendái: a NASA űrsikló-programja

Megint egy lépéssel közelebb az újabb Holdra szálláshoz

Műholdakkal a globális felmelegedés nyomában