NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Gazdasági és Monetáris Unió - mi ez és van-e jövője?

Gazdasági és Monetáris Unió - mi ez és van-e jövője?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Hogyan lehene az Európai Gazdasági és Monetáris Uniót erősebbé tenni egy olyan időszakban, amikor sokan a létjogosultságát is megkérdőjeleződik?

Az Európai Unió 550 millió lakosának gazdasági integrációja az ötvenes években kezdődött, a blokk az évtizedek során vált azzá a Gazdasági és Monetáris Unióvá, ahogyan ma már ismerjük. A folyamatot az euró bevezetése betonozta be. Csakhogy a britek most elhagyják az EU-t, és ezzel az integráció is számos kihívás elé néz.

Gyorstalpaló: minek ez az egész?

A Gazdasági és Monetáris Unió célja, hogy az európai polgárokat egy egységes gazdasági térbe helyezze. Az unióban közös a valuta, a feltételeknek csak a csatlakozáskor kell megfelelni. Eközben a nemzeti gazdaságpolitikák különbözhetnek.

Az Európai Központi Bank határozza meg a közös monetáris politikát, a kamatokat és az inflációs célokat, valamint segít a tagállami gazdaságpolitikák összehangolásában.

Ha egy tagállam gazdaságilag bajba kerül, az unió többi tagja kisegíti. Az EU 27 tagállamából 19 eurozóna-tag. Csak Dánia kérte, hogy kimaradhasson, további hét tag csatlakozásra vár, vagy a bizonytalan jövőbe halasztotta el – mint Magyarország.

Horvát jegybankelnök: nyernénk az euróval

A Gazdasági és Monetáris Uniót a növekedés érdekében hozták létre, de a pénzügyi válság rávilágított a koncepció gyengéire. Horvátország csatlakozott utoljára az Európai Unióhoz – és ők lehetnek a következő belépők az eurozónába is.
Kicsit több mint négymillió lakosával, közel ötvenmilliárd eurós GDP-jével Horvátország a várakozások szerint jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, valamint egy saját valutával, a kunával. Az ország jegybankelnökét, Boris Vujcsicsot kérdeztük a versenyképességről az unión belül.

In case of 2-speed union, #Croatia would fit in deeper one, says Boris Vujčić, CNB, now the q° is how deep does “deeper” mean? #RealEconomypic.twitter.com/IWwcgAvaF8

— Guillaume Desjardins (@GuilDesjardins) 2017. március 30.

Boris Vujcsics: – A versenyképesség mindig is fontos lesz, mert egyesek jobban csinálnak dolgokat, mint mások, olcsóbban, satöbbi. Persze egy ország valutájának árfolyama fontos dolog a nemzetközi kereskedelemben, de a kereskedés jelentős részében nincs átváltási ráta.

Euronews: - Az unió elválasztaná a közpénzből folyósított forrásokat és a banki hiteleket. Hátráltatja ez Horvátország csatlakozását?

- Nem hiszem hogy ez visszavetné a folyamatot. Az adófizetők pénzének védelme mindig népszerű dolog, de óvatosnak kell lennünk. A biztosítékként szolgáló eszközök, amelyeket előírnának a bankoknak, ez még kicsit kiforratlan ötlet, amit óvatosan lehet csak bevezetni. Az eurozónában a banki unió szempontjából a másik fontos dolog a hatékony szabályozás és az éber felügyelet lenne.

Euronews: - Horvátországban csökkent a leggyorsabban a munkanélküliség az elmúlt időszakban az EU-ban, ezért ádáz vita zajlik arról, hogy foglalkoztatási szempontból előnyös vagy hátrányos lenne-e az euró. Önök most kunával fizetnek, de csatlakozni akarnak az euróhoz. Hogyan teremt ez munkahelyeket?

- Leviszi a kamatokat, befektetést ösztönöz. A nemzeti valuta kockázatot jelent a befektetőnek, hiszen lemehet az árfolyama. A mi esetünkben az eurozóna befektetőinek nem lenne ilyen kockázata. Ösztönzi a közös valuta használatát a kereskedelemben, a kereskedelemben sincs árfolyamkockázat. Tehát jót tesz a kereskedelemnek és a befektetéseknek, vagyis munkahelyeket teremt.

Pénzügyi biztos:

Pierre Moscovici az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi stabilitásért felelős tagja, aki elmondja nekünk, milyen lehetőségek állnak előttünk.

Euronews: - Hogyan lehet a jelenlegi helyzetben újra megnyerni az állampolgárok támogatását és megerősíteni Gazdasági és Monetáris Uniót?

Pierre Moscovici: – Ez biztosan nem lesz könnyű. De én azt mondanám nekik, hogy nézzük csak meg azt, ami már megvan. Tehát az Európai Központi Bankot és az Eurócsoportot, amelyekben már születnek közös döntések, például a bajba jutott tagállamok megsegítéséről. Most az a baj, hogy ugyan nagy a fegyelem, de nagy az eltérés a gazdaságok között. Amikor az északi gazdaságok erősebbek, a déliek gyengébbek, akkor északon azt mondják, hogy a miért fizessenek a lusta déliek miatt. Délen meg azt látják, hogy a gazdaságuki leszakad, éppen ezért erősíteni kell a felzárkózást, ehhez azonban egyes országoknak nagyobb erőfeszítést kell tenniük.
Más országok viszont többlettel rendelkeznek amelyet a befektetések ösztönzésére költenek… Az eurozónának ma 19 tagja van, de csak két ország jelezte, hogy nem akar belépni, az Egyesült Királyság és Dánia. Az előbbi kilép az unióból is. A többi uniós tagállam elvileg az euróba is belépne, és meg is tehetik, ha teljesítik a feltételeket.

- Ez eléggé úgy hangzik, mintha a kétsebességes Európa lenne a jövő… ez praktikusan mit jelentene a polgároknak?

- Azoknak, akik szeretnének gyorsabban haladni, meg kell hagyni ezt a lehetőséget, már az euró is ezen alapszik, ugyanez van Schengennel. Szóval nem kétsebességes Európának nevezném ezt, inkább az előre haladók koalíciójának.

- Jó, de az euró szempontjából mit jelent a kétsebességes Európa? Lesz egyes és kettes típusú euró?

- Amikor létrehozzuk a bankuniót, gondoskodunk arról, jhogy az eurozónánk kívüliek érdekei se sérüljenek. A tüöbsebességes Európa nem jelent többsebességes eurót. De mondok egy másik példát. A pénzügyi tranzakciós adó: 28 tagállammal nem tudtok megcsinálni, talán tízzel képesek leszünk rá. meg kell mutatnunk a vonakodóknak, hogy jobb a klubon belül, mint kívül.

- De a kulcselemek körül is vita van, mint a kockázatmegosztás….

- A Brexit a legfontosabb belső kihívás, amellyel meg kell küzdenünk, persze békésen kell intézni a válást, mert továbbra is szeretnénk jó kapcsolatokat ápolni a britekkel. Vannak külső kihívások, ilyen Donald Trump elnöksége, látva a többoldalú kapcsolatokat és a protekcionizmust illető hozzáállását. Putyin is egy első kihívás, itt a terrorizmus, a menekültprobléma, a jelenlegi helyzet fenntartása senkinek nem érdeke. Ha nem mozdulunk, akkor az unió lebontásában érdekelt erők fognak megerősödni.

- Mekkora az esélye, hogy ami eddig felépült, az is odalesz?

- Nagy a kockázat. Ha csak az én hazámat Franciaországot nézzük, ott van Le Pen, aki kilépnek az európai unióból és az eurozónából is, márpedig Franciaország nélkül az egész eurónak nincs semmi értelme. Én azt mondanám az európa-pártiaknak, hogy ne legyenek szégyenlősek, legyenek büszkék arra, amit már elértünk együtt, és arra is, amire közösen képesek vagyunk. .

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

680 ezer ukrán gyerek tanul az uniós országok iskoláiban

Bővítésre várva: Albánia

Digitális átállás: az átképzés segíthet a munkaerőhiány kezelésében