A Vezúv kráterében jártunk, ahol a Chronos nevű EU-s kutatási projekt célja egyfajta geológiai órát létrehozni, amellyel a vulkáni aktivitást lehetne megjósolni.
A vulkánok a természet legerősebb megnyilvánulásai közé tartoznak. A Vezúv kráterében jártunk, ahol a Chronos nevű EU-s kutatási projekt célja egyfajta geológiai órát létrehozni, amellyel a vulkáni aktivitást lehetne megjósolni. A jelenség megértéséhez kulcsfontosságú tudni, hogy mi zajlik le a vulkánban kitöréskor.
– A vulkánokkal kapcsolatban keveset tudunk arról, hogyan és hol termelődik a láva – magyarázta Mauro di Vito, vulkanológus. – Ennek kiderítéséhez olyan technológiákat kell használni, mint a tomográfia vagy a röntgen, amelyeket ugye az emberi test vizsgálatához is használunk. Ezen kívül a kövek tanulmányozása is rendkívül hasznos. A kutatók a vulkánkitörés időpontjának megjóslásához egyedi laboratóriumi eljárások és fejlett elméleti modellek ötvözésével terveznek eljutni.
- A kő olyan, mint egy eltört zsebóra a bűntény helyszínén: mutatja, mikor történt a bűncselekmény – magyarázta a Perugiai Egyetem petrológusa, Diego Perugini. – Ez a Chronos-projekt célja: meg akarjuk határozni, milyen folyamatok vezettek az átmenethez a szendergő állapotból az aktív állapotba.
Mivel a kitörés során nem lehet megfigyeléseket végezni a vulkán belsejében, a tudósok a végeredményből, a kőből próbálnak visszakövetkeztetni a folyékony állapotra, a magmára.
- Az általunk kidolgozott modell szerint amikor új, melegebb magma érkezik a földalatti lávakamrába, ugyanaz játszódik le, mint amikor valaki tejet ön a kávéba – mondta Perugini. – Minél tovább keverik a kávét, az annál homogénabb lesz. Így a köveket vizsgálva kiderülhet, mikor kezdődött a keveredési folyamat, és mikor volt a kitörés kezdete.
A tudósok Perugiában felépítették a világ első lávakeverő gépét, amely vulkáni kőzetmintákat olvaszt meg és kever össze. Mivel minden vulkán más talajon fekszik, ezért minden vulkánnak megvan a maga geológiai ujjlenyomata.
Az összekevert magmát, ha egyszer megszilárdult, alaposan megvizsgálják. Az olvadás különböző szakaszaiban megismételt tesztekkel a kémiai és szrekezeti változások időrendiségét próbláják meghatározni. A Chronos érdekes eredményekre jutott a kitörések menetét illetően.
- A keveredési folyamat kezdete és a kitörés kezdete között tipikusan mkindössze húsz-harminc perc telik el – mondta Perugini. – A legutóbbi kétszáz erősebb kitörés statisztikai elemzése alapján ez a keveredési folyamat a vulkánkitörések 99%-ánál lezajlik.
A vulkánkitörés még mindig az egyik legnehezebben kiszámítható természeti jelenség. Egy használható modellel a negatív hatásait jelentősen csökkenteni lehetne.