Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

EU-alapokkal mérsékelnék a befektetési kockázatokat

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
EU-alapokkal mérsékelnék a befektetési kockázatokat

<p>A bizonytalanság általánossá vált. Ezen a héten az Európai Bizottság beruházásokért felelős alelnökével és a regionális politikáért felelős európai biztossal beszélgetünk arról, miként segítheti Európa a munkahelyteremtést azzal, hogy bizalmat nyújt a kockázatoktól tartó befektetőknek.</p> <p>A terv az, hogy pénzt szerezzünk kockázatos projektekhez. Ehhez igénybe vehető támogatás az Európai Strukturális és Beruházási Alaptól és hitel az Európai Stratégiai Beruházási Alaptól.</p> <p>Az ötlet az, hogy az EU több kockázatot vállaljon: a projektekbe, amelyeket segít, érdemes a magánszektornak is beszállnia. Ha ön nem EU-hivatalnok, esetleg nem tudja, mi a különbség e között a két hasnonlóan hangzó alap között, illetve talán először hall róluk. Íme, gyorstalpalónk. <br /> https://www.fi-compass.eu</p> <p>Bobnak pénzre van szüksége projektjéhez, amely segít térségének abban, hogy munkahelyeket teremtsen, ezért kormánya illetékes hatóságához fordul. </p> <p>Értékelik és jóváhagyják Bob tervét, ha az megfelel az országos, illetve regionális ipari fejlesztési tervnek. </p> <p>A kormány sok Bobéhoz hasonló projekttel valósíthtaja meg a nemzeti tervet úgy, hogy az EU-hoz fordul, illetve az Európai Strukturális és Beruházási Alaphoz.</p> <p>Ez az alap 454 milliárd eurót kapott az EU költségvetéséből, hogy segítsen az országoknak finanszírozni az állami befektetéseket, öt különböző alap részvételével. </p> <p>A kormány illetékes hatósága és az Európai Unió megállapodik abban, hogy közösen menedzselik a finanszírozást a nemzeti tervben. A kormány felhasználja az <span class="caps">ESI</span> támogatását, és egyéni projekteket finanszíroz, mint amilyen Bobé.</p> <p>Egy második alap, az Európai Stratégiai Beruházási Alap kölcsönöket és uniós pénzügyi garanciákat ad egyéni projektekhez – tehát Bob közvetlenül oda jelentkezhet.</p> <p>Mivel ez nem nemzeti alap vagy állami támogatás, Bobnak és a hozzá hasonló befektetőknek szigorú hitelfeltételeknek kell megfelelniük. Ha ez megtörténik, akkor megkapják a pénzt. </p> <p>Az alap egyfajta garanciát nyújt ahhoz, hogy Bob és mások hasonló projektjei megvalósíthatók, így több magánbefektetőt is vonz. </p> <p>Vendégeink: Corina Cretu, a regionális politikáért felelős európai biztos, ő irányítja a strukturális és befektetési alapok költségvetését és Jyrki Katainen, az Európai Bizottság alelnöke, aki a munkahelyteremtésért, a növekedésért és a versenyképességért felel. <br /> https://twitter.com/maithreyi_s/status/826414802885083136</p> <p>- Milyen eredményeket értek el a strukturális alapok a munkahelyteremtésben?</p> <p>- A 2007 és 2013 közötti időszakról vannak adataink. Több mint 1 millió munkahelyet hoztak létre, és ez kétszer, háromszor is több, ha a közvetett munkahelyteremtést is beleszámítjuk. Több mint 40 ezer kis-és középvállalatot alapítottak, és azon dolgozunk közösen, hogy maximalizáljuk az alap hatását 2014 és 2020 között: több mint 600 milliárd eurónk van erre a 28 tagállamnak. </p> <p>- Amikor elfogadtuk a strukturális befektetési alapot, úgy becsültük, hogy nagyjából 1,3 millió új állást hoz létre. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint hatására 2,1 millió új munkahely keletkezik. </p> <div class="infogram-embed" data-id="esif_hu_copy-2493" data-type="interactive" data-title="Európai Strukturális és Befektetési Alapok (ESIF)"></div><script>!function(e,t,n,s){var i=“InfogramEmbeds”,o=e.getElementsByTagName(t),d=o<sup class="footnote"><a href="#fn5943930836378501e1999c">0</a></sup>,a=/^http:/.test(e.location)?“http:”:“https:”;if(/^\/{2}/.test(s)&&(s=a+s),window[i]&&window[i].initialized)window[i].process&&window[i].process();else if(!e.getElementById(n)){var r=e.createElement(t);r.async=1,r.id=n,r.src=s,d.parentNode.insertBefore(r,d)}}(document,“script”,“infogram-async”,”//e.infogr.am/js/dist/embed-loader-min.js”);</script> <p>- Itt az idő, hogy egy szakértőt is bevonjunk a beszélgetésbe. Grégory Claeys kutató kérdezi a Bruegel intézetből:</p> <p>- Miért kellene vegyíteni a regionális alapokat és az <span class="caps">EFSI</span> alapokat, tekintettel arra, hogy nagyon különbözőek a céljaik, és nagyon eltérő a földrajzi hatósugaruk? </p> <p>- Igaz, hogy szabályozásaink eltérőek. Már bevezettünk néhány változást a pénzügyi keretek többéves áttekintésekor, hogy könnyebbé tegyük ezt a keveredést. </p> <p>- Mindenki tudja, hogy Görögország gazdaságát a kis-és középvállalkozások viszik előre, és turizmusnak kulcsszerepe van. A kkv-k nem tudnak pénzt szerezni a bankoktól, mert a bankok nehézségekkel küzdenek, például a nem teljesítő hitelekkel. Létrehozhatnánk beruházási platformokat görög kkv-knak, melyek a turisztikai ágazatban működnek, a strukturális alapok némi tőkét adhatnának, az <span class="caps">EFSI</span> is nyújthatna tőkét, magánbefektetők is beszállhatnának némi tőkével, az <span class="caps">EFSI</span> pedig hosszú távú, viszonylag olcsó hiteleket adhatna kkv-knak. </p> <p>- Gondolják, hogy gondok vannak a szinergiával?</p> <p>- A józan ész azt diktálja, hogy vegyítsük a pénzügyi forrásokat. </p> <p>- Ha a projekt kockázatos, a magánbefektetők sokkal nagyobb biztonságban érzik magukat, ha az <span class="caps">EFSI</span> is beszáll. A kohéziós politika és a magánbefektetők – ez a garancia az erős és tartós projekthez. </p> <p>- További visszaesés valószínű azokban a projektekben és ágazatokban, amelyeket a Strukturális Alapokból támogatnak? Például az egyetemeknél?</p> <p>- Elsődlegesen kutatási és innovációs projektekbe fektetünk be, a digitális világba, és visszafogjuk az infrastrukturális részt. Tudjuk, hogy erre különösen nagy szüksége van Közép-és Kelet-Európának, a kapcsolódás nagyon fontos téma. Ezekkel a régiókkal karöltve kell fejlesztenünk az innovációt. </p> <p>- Én arra fogadnék, hogy a strukturális alapok túlnyomó többsége a jövőben is támogatás formájú finanszírozás lesz. Ugyanakkor arra tennék, hogy több fajta pénzügyi eszköz lesz, mivel olykor hatékonyabb módszer, ha uniós vagy közforrásokat használunk. </p> <p>Eljött a pillanat, hogy egy másik szakértőt is bevonjunk: Mathias Dollst, a <span class="caps">ZEW</span> Európai Gazdasági Kutatórészlegétől, Németországból:</p> <p>- Van-e hosszú távú terv az <span class="caps">EFSI</span>-ról a 2020 utáni időszakra? Az 5 elnök által készített jelentésben például azt írják, hogy az <span class="caps">EFSI</span>-t az euróövezet stabilizációs mechanizmusává lehetne fejleszteni. Ez járható út lehet?</p> <p>- Az <span class="caps">EFSI</span> nem optimális, mert az automatikus stabilizátorok például tagállami szinten a munkanélküliek járadékrendszerét jelenthetik. Amikor a munkanélküliség emelkedik, a segélyeknek nő a szerepük. Más szóval, stabilizálják a helyzetet. Bizonyos mértékben lehetséges, hogy ha az <span class="caps">EFSI</span> állandó eszköz a tagállamaink részére, akkor reagálhat a piac negatív hatásaira a kevésbé fejlett országokban. Nem értékelném túl az <span class="caps">EFSI</span> szerepét automatikus stabilizálóként, de játszhat bizonyos szerepet a jövőben.</p> <p>- Milyenek a befektetési feltételek idén Európában?</p> <p>- Mindaz a bizonytalanság, amelyet Európán kívül látunk, sőt néha belül is, megmérgezi a beruházásokat. Szeretnénk hangsúlyozni a szabályokon alapuló világgazdaság fontosságát, a szabályozott kereskedelem a globalizáció egyik formálója, javítja a befektetési környezetet – ez az, ami mellett kiállunk. </p> <p>- Azt hiszem, az Európai Unió, amint Jyrki mondta, főszereplő marad a világban azzal, amit el fogunk érni.</p> <p>További információk: </p> <p>http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/thefunds/fin_inst/pdf/efsi_esif_summary_en.pdf</p> <p>https://www.fi-compass.eu/sites/default/files/fi-compass%20article_1.pdf</p> <p>http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/repository/education/events/2015/docs/esif-efsi-complementarities_en.pdf</p>