NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

EU-alapokkal mérsékelnék a befektetési kockázatokat

EU-alapokkal mérsékelnék a befektetési kockázatokat
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A bizonytalanság általánossá vált.

A bizonytalanság általánossá vált. Ezen a héten az Európai Bizottság beruházásokért felelős alelnökével és a regionális politikáért felelős európai biztossal beszélgetünk arról, miként segítheti Európa a munkahelyteremtést azzal, hogy bizalmat nyújt a kockázatoktól tartó befektetőknek.

A terv az, hogy pénzt szerezzünk kockázatos projektekhez. Ehhez igénybe vehető támogatás az Európai Strukturális és Beruházási Alaptól és hitel az Európai Stratégiai Beruházási Alaptól.

Az ötlet az, hogy az EU több kockázatot vállaljon: a projektekbe, amelyeket segít, érdemes a magánszektornak is beszállnia. Ha ön nem EU-hivatalnok, esetleg nem tudja, mi a különbség e között a két hasnonlóan hangzó alap között, illetve talán először hall róluk. Íme, gyorstalpalónk.
https://www.fi-compass.eu

Bobnak pénzre van szüksége projektjéhez, amely segít térségének abban, hogy munkahelyeket teremtsen, ezért kormánya illetékes hatóságához fordul.

Értékelik és jóváhagyják Bob tervét, ha az megfelel az országos, illetve regionális ipari fejlesztési tervnek.

A kormány sok Bobéhoz hasonló projekttel valósíthtaja meg a nemzeti tervet úgy, hogy az EU-hoz fordul, illetve az Európai Strukturális és Beruházási Alaphoz.

Ez az alap 454 milliárd eurót kapott az EU költségvetéséből, hogy segítsen az országoknak finanszírozni az állami befektetéseket, öt különböző alap részvételével.

A kormány illetékes hatósága és az Európai Unió megállapodik abban, hogy közösen menedzselik a finanszírozást a nemzeti tervben. A kormány felhasználja az ESI támogatását, és egyéni projekteket finanszíroz, mint amilyen Bobé.

Egy második alap, az Európai Stratégiai Beruházási Alap kölcsönöket és uniós pénzügyi garanciákat ad egyéni projektekhez – tehát Bob közvetlenül oda jelentkezhet.

Mivel ez nem nemzeti alap vagy állami támogatás, Bobnak és a hozzá hasonló befektetőknek szigorú hitelfeltételeknek kell megfelelniük. Ha ez megtörténik, akkor megkapják a pénzt.

Az alap egyfajta garanciát nyújt ahhoz, hogy Bob és mások hasonló projektjei megvalósíthatók, így több magánbefektetőt is vonz.

Vendégeink: Corina Cretu, a regionális politikáért felelős európai biztos, ő irányítja a strukturális és befektetési alapok költségvetését és Jyrki Katainen, az Európai Bizottság alelnöke, aki a munkahelyteremtésért, a növekedésért és a versenyképességért felel.
https://twitter.com/maithreyi_s/status/826414802885083136

- Milyen eredményeket értek el a strukturális alapok a munkahelyteremtésben?

- A 2007 és 2013 közötti időszakról vannak adataink. Több mint 1 millió munkahelyet hoztak létre, és ez kétszer, háromszor is több, ha a közvetett munkahelyteremtést is beleszámítjuk. Több mint 40 ezer kis-és középvállalatot alapítottak, és azon dolgozunk közösen, hogy maximalizáljuk az alap hatását 2014 és 2020 között: több mint 600 milliárd eurónk van erre a 28 tagállamnak.

- Amikor elfogadtuk a strukturális befektetési alapot, úgy becsültük, hogy nagyjából 1,3 millió új állást hoz létre. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint hatására 2,1 millió új munkahely keletkezik.

!function(e,t,n,s){var i=“InfogramEmbeds”,o=e.getElementsByTagName(t),d=o0,a=/^http:/.test(e.location)?“http:”:“https:”;if(/^/{2}/.test(s)&&(s=a+s),window[i]&&window[i].initialized)window[i].process&&window[i].process();else if(!e.getElementById(n)){var r=e.createElement(t);r.async=1,r.id=n,r.src=s,d.parentNode.insertBefore(r,d)}}(document,“script”,“infogram-async”,”//e.infogr.am/js/dist/embed-loader-min.js”);- Itt az idő, hogy egy szakértőt is bevonjunk a beszélgetésbe. Grégory Claeys kutató kérdezi a Bruegel intézetből:

- Miért kellene vegyíteni a regionális alapokat és az EFSI alapokat, tekintettel arra, hogy nagyon különbözőek a céljaik, és nagyon eltérő a földrajzi hatósugaruk?

- Igaz, hogy szabályozásaink eltérőek. Már bevezettünk néhány változást a pénzügyi keretek többéves áttekintésekor, hogy könnyebbé tegyük ezt a keveredést.

- Mindenki tudja, hogy Görögország gazdaságát a kis-és középvállalkozások viszik előre, és turizmusnak kulcsszerepe van. A kkv-k nem tudnak pénzt szerezni a bankoktól, mert a bankok nehézségekkel küzdenek, például a nem teljesítő hitelekkel. Létrehozhatnánk beruházási platformokat görög kkv-knak, melyek a turisztikai ágazatban működnek, a strukturális alapok némi tőkét adhatnának, az EFSI is nyújthatna tőkét, magánbefektetők is beszállhatnának némi tőkével, az EFSI pedig hosszú távú, viszonylag olcsó hiteleket adhatna kkv-knak.

- Gondolják, hogy gondok vannak a szinergiával?

- A józan ész azt diktálja, hogy vegyítsük a pénzügyi forrásokat.

- Ha a projekt kockázatos, a magánbefektetők sokkal nagyobb biztonságban érzik magukat, ha az EFSI is beszáll. A kohéziós politika és a magánbefektetők – ez a garancia az erős és tartós projekthez.

- További visszaesés valószínű azokban a projektekben és ágazatokban, amelyeket a Strukturális Alapokból támogatnak? Például az egyetemeknél?

- Elsődlegesen kutatási és innovációs projektekbe fektetünk be, a digitális világba, és visszafogjuk az infrastrukturális részt. Tudjuk, hogy erre különösen nagy szüksége van Közép-és Kelet-Európának, a kapcsolódás nagyon fontos téma. Ezekkel a régiókkal karöltve kell fejlesztenünk az innovációt.

- Én arra fogadnék, hogy a strukturális alapok túlnyomó többsége a jövőben is támogatás formájú finanszírozás lesz. Ugyanakkor arra tennék, hogy több fajta pénzügyi eszköz lesz, mivel olykor hatékonyabb módszer, ha uniós vagy közforrásokat használunk.

Eljött a pillanat, hogy egy másik szakértőt is bevonjunk: Mathias Dollst, a ZEW Európai Gazdasági Kutatórészlegétől, Németországból:

- Van-e hosszú távú terv az EFSI-ról a 2020 utáni időszakra? Az 5 elnök által készített jelentésben például azt írják, hogy az EFSI-t az euróövezet stabilizációs mechanizmusává lehetne fejleszteni. Ez járható út lehet?

- Az EFSI nem optimális, mert az automatikus stabilizátorok például tagállami szinten a munkanélküliek járadékrendszerét jelenthetik. Amikor a munkanélküliség emelkedik, a segélyeknek nő a szerepük. Más szóval, stabilizálják a helyzetet. Bizonyos mértékben lehetséges, hogy ha az EFSI állandó eszköz a tagállamaink részére, akkor reagálhat a piac negatív hatásaira a kevésbé fejlett országokban. Nem értékelném túl az EFSI szerepét automatikus stabilizálóként, de játszhat bizonyos szerepet a jövőben.

- Milyenek a befektetési feltételek idén Európában?

- Mindaz a bizonytalanság, amelyet Európán kívül látunk, sőt néha belül is, megmérgezi a beruházásokat. Szeretnénk hangsúlyozni a szabályokon alapuló világgazdaság fontosságát, a szabályozott kereskedelem a globalizáció egyik formálója, javítja a befektetési környezetet – ez az, ami mellett kiállunk.

- Azt hiszem, az Európai Unió, amint Jyrki mondta, főszereplő marad a világban azzal, amit el fogunk érni.

További információk:

http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/thefunds/fin_inst/pdf/efsi_esif_summary_en.pdf

https://www.fi-compass.eu/sites/default/files/fi-compass%20article_1.pdf

http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/repository/education/events/2015/docs/esif-efsi-complementarities_en.pdf

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Befektetés Európában 2.0

Az ESI és az EFSI Alapok hatásai

680 ezer ukrán gyerek tanul az uniós országok iskoláiban