Bolygónk nagy részét víz fedi, de még mindig keveset tudunk arról, mi folyik a tengerek és óceánok mélyén. Finnország új kutatóhajóján vagyunk a
Bolygónk nagy részét víz fedi, de még mindig keveset tudunk arról, mi folyik a tengerek és óceánok mélyén. Finnország új kutatóhajóján vagyunk a Balti-tenger közepén – de mit is kutatunk tulajdonképpen?
- A biológiai sokféleségre vonatkozó adatokat gyűjtünk. Fitoplanktont, zooplanktont, fenéklakó orgaznizmusokat gyűjtünk azért, hogy felmérjük a Balti-tenger ökológiai állapotát, majd később más tengerekét is – magyarázza Maria C. Uyarra, ökológus, a DEVOTES európai kutatási projekt koordinátora.
Az európai kutatási projekten dolgozó tudósok különböző helyeken különböző mélységből vesznek vízmintát. A plankton típusa és mennyisége, a víz só- és oxigéntartalma sokat elmond a vízminőségről, és ez csak egy része az európai tudósok által folyamatosan gyűjtött adatoknak. A kutatás kiterjed a teljes élővilágra.
- Ahhoz, hogy ennyi információt összesítsünk, szükség van bizonyos eszközökre és modellekre, a méréseket időről időre meg kell ismételni, ezért szükség van integrált kiértékelő eszközökre ahhoz, hogy megértsük, milyen üzenetet hordoznak ezek az organizmusok – mondja Anna-Stiina Heiskanen, tengerbiológus.
A mostani utazás során a tudósok kipróbálnak egy új szoftvert is, amely a különböző adatokból egyetlen, a tenger ökológiai állapotát tükröző térképet hoz létre.
– Kifejlesztettük ezt az eszközt, amely valamennyi indikátort feldolgozza, a különböző tér-egységekben meghatározható indikátorokat összesíti, különböző élőhelyeken, mint a vízoszlop, vagy a parti rét próbálja megértetni tevékenységük lényegét Laura Uusitalo. – Létrehoztunk egy eszközt, amely átláthatóan összesíti az adatokat, és integrált módon értékeli egy adott ökoszisztéma egészségi állapotát.
Az adatbázisba olyan kutatóközpontokból is töltenek fel további adatokat, mint a Finn Környezeti Intézet. A műholdfelvételek segítenek felmérni, milyen hatással van az emberi tevékenység a tengerek életére.