Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Zöldséghéjból disznóeledel

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Zöldséghéjból disznóeledel

<p>A Futuris a belgiumi Mellében járt. Ott forgatott riportunkban egy különleges kutatásról lesz szó. </p> <p><cite>Julián López Gómez, euronews</cite></p> <p>– Ezeket a kismalacokat részben olívahulladékkal etetik. Ez azonban nem csupán egy kulináris szeszély. A szokatlan menü valójában egy ambíciózus kutatási projekt része. Ezen a kísérleti farmon a malacokat szója-gabona-és olívakeverékkel etetik, amely az olívaolaj előállítása során keletkezett melléktermék. A tudósok azt vizsgálják, vajon ez a menü javítja-e az állatok egészségét és termelékenységét. </p> <p><cite>Geert Bruggeman, mikrobiológus, Nutrition Sciences N.V.</cite></p> <p>– Jó növekedés. Jó takarmányfelvétel. Ez pedig azt eredményezi, hogy kevesebb takarmány szükséges egy egység hús előállításához. </p> <p><cite>Julián López Gómez, euronews</cite></p> <p>– Az állatok egészsége szempontjából mi derült ki a kísérletekből?</p> <p><cite>Geert Bruggeman, mikrobiológus, Nutrition Sciences N.V.</cite></p> <p>– Megvizsgáltuk az állatok emésztőcsatornájának állapotát, valamint az immunrendszerüket. És minden rendben volt. </p> <p>Mielőtt az állati takarmánylánc részévé válik, az ételhulladékot előbb ki kell szárítani, hogy megnöveljék szavatossági idejét, méghozzá gyorsan, biztonságosan és energiatakarékosan. Ezért <a href="www.noshan.eu">ennek az európai kutatási projektnek</a><br /> a tudósai kifejlesztették ezt a prototípust, amely képes arra hogy olyan termékek maradékait, mint a répa vagy a joghurt, kiszárítsa egy egyszerű szövetséges segítségével: vízzel. </p> <p><cite>Bart Van Droogenbroeck, biomérnök</cite> </p> <p>– A prototípus első szekciójában egy forróvizes fürdő található. Ez az energia áttevődik a műanyag szalagra és aztán a nedves termékre. Akár 3-5 perc alatt is kiszáríthat egy élelmiszert, ez pedig nagyon gyors más rendszerekkel összehasonlítva. </p> <p><cite>Julián López Gómez, euronews</cite></p> <p>– Szóval alapvetően vizet használ ahhoz, hogy vizet vonjon ki, amely az élelmiszerben van? </p> <p><cite>Bart Van Droogenbroeck, biomérnök</cite> </p> <p>– Igen. Ez egy zárt rendszer, ahol valójában vizet melegítünk. A forró víz energiája elpárologtatja a nedvességet, amely normál esetben az élelmiszerben van, és az étel romlását okozza. </p> <p><cite>Karen Verstraete, élelmiszertechnológus</cite></p> <p>– Egy termék, amely kiszárad, elveszti hőjét, szóval hideg marad. Így pedig megőrizzük a vitaminokat, a színt, a tápanyagokat, az antioxidánsokat, az ízt… Mindezek az összetevők benne maradnak a végtermékben, de koncentráltan. </p> <p>Mintegy 100 millió tonna élelmiszer végzi hulladékként az EU-ban évente. Így a tudósoknak bőven volt lehetőségük arra, hogy azonosítsák azokat az élelmiszereket, amelyek gazdagok az olyan összetevőkben, mint az oligoszacharidok, a peptidek vagy antioxidánsok, és amelyek jót tesznek a háziállatok egészségének, végső soron pedig jót tesznek a hústermelésnek is. </p> <p><cite>Kathy Elst, folyamattechnológus, <span class="caps">VITO</span></cite> </p> <p>– Még ennél is több hangsúlyt szeretnénk fektetni az élelmiszerhulladékra, amelyet nem értékelnek jelenleg, mint amilyen például a hagymahéj is. Szeretnénk még részletesebben kielemezni, mely részek, milyen komponensek aktívabbak a hulladékon belül, és melyeknek van a legnagyobb biológiai hatásuk az állatokra, hogy még jobban kidolgozzuk a folyamatot. </p> <p>Ígéretes élelmiszer-hulladékokat teszteltek disznókon és baromfikon. A kutatók azt állítják: képesek voltak konkrét eredményeket produkálni. </p> <p><cite>Montse Jorba Rafart, kémikus, Leitat Technological Center/NOSHAN projekt-koordinátor</cite> </p> <p>– Egy nagyszerű katalógust állítottunk össze 42 élelmiszerhulladék-produktumból, amelyet jelenleg Európában állítanak elő. Ezeket a hulladékokat nagyon különböző szempontok szerint jellemeztük: vegyi, fizikai, mikrobiológiai, biztonsági szempontból, hogy azonosítsuk, melyek a legérdekesebb élelmiszerhulladékok a jövőbeli állateledel- hasznosítás szempontjából. </p> <p>A kutatók remélik, hogy az újszerű állattakarmány kevesebb mint 2-3 éven belül valós kereskedelmi termékké válhat.</p>