NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Így teljesített az #InvestEU az első évben

Így teljesített az #InvestEU az első évben
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Európa nagy erőkkel keres befektetőket. Megnéztük, mennyire sikerült.

Az év végén visszatértünk Brüsszelbe, hogy megnézzük, hogy áll Európa 3 éves 315 milliárd eurós terve, amellyel növekedést és munkahelyeket szeretne teremteni.

Erről beszéltünk az Európai Bizottság alelnökével, Jyrki Katainennel. Nyolc hónappal azután, hogy legutóbb beszéltünk vele, megkérdeztük, hogy haladt az európai befektetési terv, és hogy ő mit gondol erről. Alaposan megnéztük a befektetésre kiszemelt terveket, és megkérdeztük, hogy milyen gyorsan tud Európa ennél többet megmozgatni 2016-ban?

Először gyorsan összefoglaljuk, mi is a legfontosabb Európának ebben a befektetési tervben, és hogy akarja összeszedni a szükséges 315 milliárd eurót?

Az EU befektetési csomagja olyan mint egy vadonatúj páncélszekrény. Először is van benne egy 16 milliárd eurós garancia. Amit 8 milliárdnyi valós forrás egészít ki. Másik ötmilliárd jön az Európai Befektetési Banktól, és még jöhet a tagországoktól, illetve az ő bankjaiktól.

A Bizottság számításai szerint a 21 milliárd 315 milliárdra nőhet, méghozzá a következőképpen:

Minden egy euró közpénzre juthat 3 eurónyi tőkeáttétes kölcsön. Ez azt jelenti, hogy az EU, hitelezőként utolsóként fizet. Magánbefektetőket kell meggyőzni arról, hogy szálljanak be, a 3 euróból csináljanak 15 eurót. Az első hitelezők lesznek, akik pénzükhöz jutnak. Ha sikerül, akkor 240 milliárd jut stratégiai befektetésre és 75 milliárd a kis- és középvállalkozásoknak.

Szóval, mondjuk szeretnénk egy villamosvonalat építeni, de ennek túl kockázatos lenne a kereskedelmi hitelezése. Most már tudjuk, hogy mehetünk az EU-hoz pénzért kalapozni. Ott beletesznek egy eurót, ami meggyőzi majd a többi befektetőt is, így összejöhet 15 euró. Ott, ahonnan ez az 1 euró jött, még van 21 milliárd, az EU 16 milliárdos garanciája és 5 milliárd EIB tőke. Mindez az Európai Stratégia Befektetési Alapból. Így áll össze a rendszer.

Az Európai Stratégiai Befektetési Alapot az Európai Befektetési Bank kezeli, amelyik az Európai Befektetési Alapot is kezeli. A terveket egy irányító bizottság, egy befektetési bizottság és egy az Európai Befektetési Bank egyik igazgatója választja ki. Mivel a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés a cél, ezért a tervek a stratégiai infrastruktúrára, a megújuló energiákra, az oktatásra, a kutatásra és fejlesztésre összpontosítanak.

A kis- és középvállalkozások az alapot az Európai Befektetési Alapon keresztül érhetik el – amely segít nekik a kockázatosabb növekedési tervekben.

Ha finanszírozásra van szükségük, akkor az EIB és az EIF partnereihez kell fordulni a tagországokban. Ha valaki úgynevezett projekt promoter, akkor közvetlenül az EIB-hez is fordulhat. Az EIB felügyelet alá kerülő projekteket a bankok a normál ügymenetben kezelhetik, de lehetőségük van arra, hogy a szokásosnál kockázatosabb ügyeket is vállaljanak.

Április óta az EIB 34 projektet hagyott jóvá a stratégiai alapból. Ezek ötmilliárdos támogatása valószínűleg összesen 23 milliárd eurónyi tőkét mozgat meg. Tizenhárom országban indult el, Ausztriától Finnországon és Szlovákián át Írországig. Arra számítanak, hogy a tempó felgyorsul 2016-ban.

A befektetések zuhanásával küzd Európa a gazdasági krízis óta. 2008 és 2013 között 17 százalékkal csökkent a a befektetési ráta. Az európai strukturális és befektetési alap a legfontosabb segítség a visszatérő befektetőknek, hogy még több kockázatot vállaljanak. Az EFSI 49 milliárdos finanszírozást nyújt az EIB-n keresztül, és tizenkettőt az EIF-en keresztül. Az a cél, hogy elsősorban a magánbefektetők mozduljanak meg.

A projektek fele zöldtechnológiás. A többi biotech, egészségügyi kutatás, digitális és szociális infrastruktúra, közlekedés, és legfőképp: hitel a kisvállalkozásoknak.

De többek szerint ez nem elég. A Bruegel tanácsadó cég igazgatója, Guntram Wolff szerint a terv nem elég ahhoz, hogy megmozgasson 315 milliárdot.

– A magánbefektetőknek igazából a megtérülés számít. Az az igazság, hogy nem nagyon csökkent a kockázat a közszférában, és a megtérülés is nagyon bizonytalan. Túl kevés közpénz van benne, és nem elég strukturális reform ami a befektetést újra csábítóvá tudná tenni. Attól tartok, nem fog bejönni elég pluszforrás. A cél pedig az volt, hogy pluszforrásokat mozgasson meg. Biztos lesz néhány bizalomgerjesztőbb befektetés, de nem igazán látszanak pluszforrások. Sok magánbefektető érdeklődött, és tanulmányozta ezeket a terveket, de még nem sokat sikerült meggyőzni arról, hogy a tervek szimpatikusak lehetnek számukra. Szóval egyrészt biztosítékra van szükségük a nagyobb kockázatok tekintetében, másrészt jobb könyvi kondíciók, jobb befektetői kilátások.

A lassú indulás ellenére biztató, hogy az EIF 2015-ben 1,5 milliárd eurót pumpált 62 olyan műveletbe, ami az európai kisvállalkozásokat segíti. Ez további 19 milliárdnyi magánbefektetést ösztönözhet.

We will raise awareness of the EU Investment Plan #investEU for all citizens. Aim is to create #jobs and #growth. pic.twitter.com/Tg8eU5VNRJ

— Jyrki Katainen (@jyrkikatainen) 2015. december 10.

Elképzelni sem lehet annál világosabb helyzetet a 2016-os befektetési tervvel kapcsolatban, mint hogy magával a Bizottság alelnökével, Jyrki Katainennel beszéljünk erről.

Maithreyi Seetharaman, Euronews: – Egyik kedvenc projektje a francia zöldenergiás házak. Ha ezt vesszük példának, el tudja mondani nagyon egyszerű szavakkal, hogy egy ilyen projekt finanszírozási struktúrája hogyan működik?

Jyrki Katainen: – Franciaországban 3 régió összesen 40 000 épületet vont be, és finanszírozza a renoválásukat. AZ EFSI pedig részben fedezi a magánbefektetők kockázatát.

– Egy ilyen projektben ki a stratégiai beruházó?

– Lehetnek nyugdíjalapok, biztosítók, befektetési bankok – részben nemzeti fejlesztési bankok is – végeredményben pedig az ingatlantulajdonos fizeti a számlát.

– Ön szerint eléggé átlátható a projektek kiválasztásának módszere?

– Még mindig meg kell azzal küzdenünk, hogy sokan azt hiszik, a Bizottság választja ki a projekteket, és hogy ez olyan, mint egy segély. Minden olyan projekt, amelyik támogatást kaphat az EFSI-től egy független bíráló bizottság értékrendszere alapján kerül bele a kalapba. És az EFSI nem segélyt ad, hanem hitelt, kezességet, forrást, és egyebeket. Fontos, hogy ezek kockázatos befektetések legyenek, legalábbis nagyobb kockázatúak, mint amit az Európai Befektetési Bank, (EIB) egyébként finanszírozni szokott.

– Ez a struktúra hasonlít a kockázatitőke-befektetői kultúrához?

– Az európai és az amerikai kockázatitőke-piacot összehasonlítva mi határozottan le vagyunk maradva. Ezért vállal az EFSI nagyobb kockázatot. Például finanszíroz magán kockázatitőke-befektetéseket. De közvetlenül is finanszíroz, kockázati tőke módjára.

– Van annak valami oka, hogy nem nagyon láttunk befektetést az alapinfrastruktúrába?

– Általában az alapinfrastruktúra kiépítése nagyon hosszú időt vesz igénybe, valószínűleg ez lehet az egyik legfőbb oka.

– Kína már érdeklődik az ilyen nagy infrastrukturális beruházások iránt, de hol van a többi nemzetközi befektető? Kellenek a nagy projektek, ha két éven belül el akarják érni a 315 milliárd eurót.

– Biztos vagyok benne, hogy két és fél éven belül el fogjuk érni a 315 milliárdos finanszírozási összeget. Van egy közös munkacsoportunk. Az EU, az Európai Befektetési Bank és a kínai hatóságok közös munkacsoportja, ami a lehető legjobb eszköze akar lenni a kínaiak európai befektetésében. Szeretnénk több lehetőséget adni nekik különböző eszközökkel. Ezek az eszközök más befektetők számára is nyitottak. Sok ország az Arab-öböl környékéről, és néhány amerikai cég is érdeklődik, de jártam Szingapúrban is, ahol néhány alapkezelő azt mondta, hogy többet szeretne befektetni Európában. Ennek az évnek az eredménye, hogy 50 milliárd dolláros pluszbefektetést szerveztünk a reálgazdaságnak. Jövőre ezt legalább meg kell duplázni. Ha megnézzük a célösszeget, a 35 milliárdot 3 éven belül, akkor azt látjuk, hogy évente 300 milliárd hiányzik, és az EFSI-nek 3 év alatt kell 315 milliárdot finanszírozni.

– Mi fogja visszahozni a befektetőket?

– Az első konkrétum jövőre a projektportál elindítása tavasszal. Ez tulajdonképpen egy Európa-szerte elérhető honlap, ahova mind a magán, mind pedig a közszféra projektjeit fel lehet tölteni, és szélesebb közönséghez el tudnak így jutni. A második, hogy konkrét terveket készítünk majd a belső piac harmonizálása, például a digitális piac harmonizálása, és hogy könnyítünk majd a biztosítók tőkepiaci szabályain, ami segíti majd a biztosítókat, hogy a reálszférába be tudjanak fektetni. De az energiaszektorban is egységesíteni szeretnénk a piacot. Alapvetően Európa az előrefelé vezető utat választotta, hogy új piacot nyisson ahelyett, hogy a régit védené.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Befektetés Európában 2.0

680 ezer ukrán gyerek tanul az uniós országok iskoláiban

Bővítésre várva: Albánia