Mindannyian hallottunk a klímaváltozásról, de milyen állapotban van konkrétan a Föld bolygó 2015 novemberében? Műholdadatok nélkül erről valószínűleg
HIRDETÉSMindannyian hallottunk a klímaváltozásról, de milyen állapotban van konkrétan a Föld bolygó 2015 novemberében? Műholdadatok nélkül erről valószínűleg nem sokat tudnánk mondani.
A klímaváltozás már nem kétséges
November elején hó takarja Európa legmagasabb hegyvonulatát.
Háromezerkétszáz méter magasan, a Les Deux Alpes gleccser közelében kutatók mérik és rögzítik a klímaváltozásra vonatkozó adatokat.
- Itt fenn az Alpokban a klímaváltozás megfellebbezhetetlen valóság – szögezi le Jean-Pierre Dedieu, a grenoblei egyetem távérzékelés tanszékének kutatója. – Helyrehozhatatlan változások következtek be már a húsz évvel ezelőtti állapothoz képest is. Ez érinti a havat, de a gleccserek területe és térfogata is csökken. A folyamatot rendszeresen ellenőrizni kell műholdon keresztül – ez sokkal jobb, mint a felszíni vizsgálat, amely csak pontszerű eredményeket hoz.
Ha összehasonlítjuk az 1985-ös és 2015-ös műholdfelvételeket, láthatjuk mennyit zsugorodott a gleccser. Ennek az oka az üvegház-hatás. Idén a szén-dioxid-szint elérte a négyszáz ppm-et – ez a szám hárommillió éve nem volt ilyen magas.
Dedieu kutatásai azt mutatják, hogy kevesebb hó esik, és nyáron melegebb van, mint korábban. Mi történik?
- A Föld egy zárt rendszer, a víz nem párolog el az űrbe – magyarázza a tudós. – Itt marad, csak máshol fog leesni. És sokkal intenzívebb módon, ezért egyre több az extrém időjárási jelenség, ciklon, vihar azokban a térségékben, ahol ezek eddig is előfordultak, csak nem ilyen sűrűn.
Nagyfelbontással a klímaváltozás ellen
Az ESA Sentinel 1 műholdja, illetve ennek elődei segítségével a tudósok a Föld legkevésbé elérhető pontjain is meg tudják figyelni az időjárás alakulását.
Fanny Brun például optikai és radar-adatok alapján azt kutatja, hogyan hat a felmelegedés a Himalájára.
- Látszik, hogy az új műholdakkal sokkal nagyobb felbontású képeket kapunk, tehát már nem csak a gleccser tömegének alakulását tudjuk megfigyelni, hanem azt is, hol vékonyodik a jég. Ez nagyon érdekes számunkra, hiszen így megérthetjük a folyamatot – magyarázza a szakértő.
Több tucat műhold pásztázza a Föld felszínét. Mérik a talaj nedvességét, az erdőfelület csökkenését, a jégtakaró vastagságát, a légköri gázok arányát, az óceán sótartalmát. 1993. óta mérik a tengerszint változásait is. Az eredmények azt mutatják, hogy a tengerszint lassan, de elkerülhetetlenül emelkedik – évente három egész három tized milliméterrel.
A téma szakértőjével, Anny Cazenave-val a franciaországi Collioure-ban találkoztunk.
- A tengerszint folyamatosan emelkedik – mondja Anny. – Ezt a műholdadatokból tudjuk. Az évi három egész három tized milliméteres becslés többé-kevésbé biztosnak mondható. A Földközi-tengeren és itt Collioure-ben az emelkedés nagyjából átlagosnak mondható.
Az emelkedés tíz százaléka talajvíz, amelyet öntözés során hoznak a felszínre. Harminc százalékért felel a víz hőtágulása a felmelegedés miatt, és hatvan százalékért a jégsapka és a gleccserek olvadása.
Ugyanakkor van, ahol a tengerszint ennél sokkal gyorsabban emelkedik.
- A különbséget az okozza, hogy bizonyos területek jobban visszatartják a hőt, például a Csendes-Óceán nyugati részén a tengerszint négyszer gyorsabban emelkedett, mint az átlag – magyarázza Cazenave.
Szembe kell nézni a felelősségünkkel
Az űrtechnológia lehetővé teszi, hogy óriási adatmennyiséget gyűjtsünk össze és kezeljünk a Föld állapotáról. Enélkül sokkal kevesebbet tudnánk a klímaváltozásról. Lássuk tehát, akkor hol tartunk most, 2015. novemberében?
- 2015-ben eljutottunk arra a pontra, hogy szembe kell néznünk a felelősségünkkel – véli Dedieu. – A kutatók mindent megtesznek, hogy a lehető legjobb diagnózist állítsák fel, körülbelül úgy, mint egy orvosi konzílium egy nagybeteg ágyánál. A klíma az idők kezdete óta periodikusan változik. Ami a mostani folyamatban aggasztó, hogy nagyon rövid idő alatt megy végbe, nagyjából egy emberöltő alatt.
- Minden megfigyelés egyértelműen egy irányba mutat: az éghajlat változik – szögezi le Cazenave. – A nagy kérdés az, kell-e brutális változásoktól tartani az elkövetkező évtizedekben. Ezt jelenleg nem tudjuk megmondani.
Több üvegházi gáz az atmoszférában, magasabb átlaghőmérséklet, emelkedő tengerszint, olvadó gelccserek – így áll a Föld éghajlata 2015-ben.