Egy európai kutatás keretében olyan kardiológiai modellt igyekeznek kidolgozni, amely javíthat a veleszületett szívbetegségben szenvedő gyerekek életminőségén.
- A fiunk, Giordano a kéttasakos aorta-billentyű nevű betegségben szenved. Ettől a felszálló főverőere megduzzad és kitágul – mondta el az Euronews-nak Paola Falcinelli. A tíz év körüli kisfiút családja rendszeresen Rómába hozza, hogy összetett orvosi vizsgálatokat végezzenek rajta – többek között mágneses rezonancia-vizsgálatot is. Az orvosok azt ellenőrzik, hogy szükség van-e, illetve mikor lesz szükség műtétre. Csakhogy a jelenlegi eszközökkel nem is olyan könnyű a döntés.
A betegek harmada veszélyben van
- A főverőér tágulásának mérése a klasszikus módszer arra, hogy megállapítsuk, mikor szükséges a beteget műteni. Ez alapján látjuk, mikor kerül a beteg közel a kritikus állapothoz – magyarázta az Euronews-nak Giacomo Pongiglione gyermek-kardiológus. – De ez a módszer nem mindig megbízható. A betegek húsz-harminc százaléka már azelőtt komoly veszélyben van, mielőtt mi a mostani feltételrendszer alapján döntünk a műtétről.
A probléma megoldására európai kutatók egy kifinomult számítógépes modellt fejlesztettek ki, amely a beteg szív- és érrendszerére vonatkozó adatokkal személyre szabható. A modell azt is megmutatja, milyen hatással vannak a betegségek a felszálló főverőérre.
- A véráram szimulációjából például pontos információt kapunk arról, milyen gyorsan folyik a vér a felszálló aorta különböző pontjain – mondta el Michael Sühling, a projekt koordinátora. – Képet kapunk a vérnyomás irányáról, a helyi vérnyomásról, illetve arról, hol vannak turbulenciák a véráramban.
Ezeknek a személyre szabott adatoknak a segítségével a gyermek-kardiológusok már megalapozottan dönthetnek arról, hogyan folytassák Giordano – és a sok ezer hozzá hasonló beteg – kezelését.
Szívbeli áramlatok
- Összehasonlítva egy egészséges alannyal, ahol az aorta egyetlen része sincs különösebb nyomásnak kitéve, ebben a másik esetben két kockázatos területet is azonosítottunk – mutatta a működő modellen Giacomo Ponciglione. – A véráram jellegzetessége miatt a vér először a verőér falának ezt a részét terheli, majd onnan visszacsapódik, és egy másik falra zúdul rá. Vagyis kiderítettük, hogy mely két terület rejt kockázatokat.
A rendszert egy több tucat amerikai és európai kórházat összekötő digitális adatbázis egészíti ki. A gyermek-kardiológusok így gyorsan jutnak megbízható, naprakész és interaktív információhoz azokról az összetett kardiológiai problémákról, amelyekkel nap mint nap meg kell küzdeniük.
- Ez a hálózat már eddig is sokat segített az amerikai és európai orvosoknak, hogy teszteljék az új szimulációs modelleket. Mindezt anélkül, hogy a kórházaknak súlyos összegeket kellett volna költeni informatikai fejlesztésekre – fűzte hozzá David Manset informatikai szakember.
A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy ezt a kardiológiai betegségek vizsgálatára már alkalmas platformot más gyerekgyógyászati problémák kezelésére is alkalmazhatóvá tegyék, mint a reumatikus, a neurológiai, az ideg-izomkapcsolati betegségek, illetve az elhízás.