Az Európai Parlament márciusban elutasította a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmak felderítésére javasolt rendszert, és az ügy újranyitása veszélybe sodorhatja a hosszabb távú jogszabályról szóló egyeztetéseket.
Az európai kormányok megpróbálják újraéleszteni azt az ideiglenes rendszert, amely lehetővé teszi az üzenetküldő szolgáltatások számára, hogy kiszűrjék a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos anyagokat, ám ez a lépés veszélyeztetheti egy hosszú távú jogi keret elfogadására irányuló erőfeszítéseket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az uniós tagállamok nagykövetei pénteken megállapodtak abban, hogy továbbviszik annak a jogi keretnek az ideiglenes meghosszabbítását, amely lehetővé teszi a WhatsApphoz és a Messengerhez hasonló platformok számára, hogy intézkedéseket tegyenek a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos anyagok (CSAM) megosztásával gyanúsított felhasználók azonosítására.
Az EU Tanácsának ciprusi elnöksége által javasolt lépés példátlan lenne, mivel az Európai Parlament már márciusban a szóban forgó ideiglenes rendszer meghosszabbítása ellen szavazott.
Az EP-képviselők arra figyelmeztetnek, hogy ha a Tanács a parlament egyértelmű elutasítása ellenére is tovább erőlteti az ideiglenes eszközt, az megnehezítené a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos anyagok elleni fellépésre szolgáló, hosszú távú keretről folyó tárgyalásokat.
„Az Európai Parlamentként mindig a célzott észlelés hívei voltunk” – mondta az Euronewsnak Birgit Sippel német szociáldemokrata (S&D) EP-képviselő. „Tekintettel az eddig elért előrehaladásra a hosszú távú jogi keret kidolgozásában, az átmeneti derogáció esetleges meghosszabbításáról szóló vita újranyitása akadályozná ezeket a tárgyalásokat.”
Az átmeneti intézkedés célja az volt, hogy bizonyos, az elektronikus hírközlés titkosságára vonatkozó uniós szabályok alóli eltérést tegyen lehetővé addig, amíg megszületik a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos anyagokra vonatkozó, hosszú távú szabályozás.
Az ellenzők által „chatellenőrzésnek” nevezett, hosszú távú jogszabálytervezet heves vitákat váltott ki az uniós országok és a törvényhozók körében a magánszférára, különösen a végponttól végpontig titkosított kommunikációra gyakorolt hatása miatt.
Az Euronews birtokába került, a héten körbeküldött feljegyzésben a ciprusi elnökség arra kérte a tagállamokat, hogy „kellő megfontolással mérlegeljék az első olvasatbeli tanácsi álláspont elfogadását, még akkor is, ha ez példátlan lenne a jelenlegi helyzetben, amikor az Európai Parlament elutasította a bizottsági javaslatot”.
Paradox módon maga az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola ösztönözte a lépést. Az intézményen belüli konszenzus hiánya ellenére felszólította a június 18-i Európai Tanácsra összeülő uniós vezetőket, hogy vigyék tovább az átmeneti szabályozás ügyét.
Nem világos, hogy Metsola egyeztette-e lépését saját pártcsaládja, a közép-jobb Európai Néppárt (EPP) további tagjaival, amely a legnagyobb frakció a Parlamentben. Javier Zarzalejos néppárti EP-képviselő irodája, aki a dosszié felelőse az EPP részéről, elutasította az Euronews megkeresését.
„Ezt az Európai Tanácsra készülő Elnökök Értekezlete ülésén a frakciók vetették fel és kérték” – közölte Metsola hivatala az Euronews megkeresésére.
Ezzel szemben a progresszív képviselők úgy látják, hogy az EPP és a Tanács egyaránt a parlamenti többség akaratának semmibe vételére tesz durva kísérletet.
„A tárgyalások kétes eljárási trükkökkel történő újranyitásának kísérlete nem fogja sikeresebbé tenni a folyamatot, viszont aláássa a Parlament pozícióját” – mondta az Euronewsnak Markéta Gregorová cseh zöldpárti (Zöldek/EFA) EP-képviselő.
A CSAM-rendeletről szóló következő intézményközi egyeztetést hétfőn tartják. Mivel az uniós döntéshozók még messze vannak a megegyezéstől ebben az érzékeny ügyben, az átmeneti derogáció újjáélesztésére tett bármilyen kísérletet lehetséges figyelemelterelésként értékelnek.
„Jelenleg is folynak a munkálatok a végleges rendeletben olyan intézkedések elfogadásán, amelyek jogszerűek, célzottak és arányosak; erre kell összpontosítanunk” – tette hozzá Gregorová.
A cikket frissítettük Roberta Metsola elnök hivatalának reakciójával.