A kereszténydemokrata-szociáldemokrata kormány "erőteljesen és tervszerűen" akar munkához látni - mondta a kancellárjelölt, aki szerint az új kormányzati csapatnak van ereje ahhoz, hogy Németországban "jóra fordítsa a dolgokat". Az új kormányt holnap iktatják be.
Hosszú hetekig tartó egyeztetések és viták után hétfő délben aláírta a koalíciós szerződést a februári előrehozott választásokon győztes CDU, testvérpártja, a bajor CSU és az eddigi, bukott koalíciót irányító SPD. Az új kabinetet és kancellárként Friedrich Merzet kedden iktatják be.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Merz a dokumentum aláírásakor hangsúlyozta: "erőteljesen és tervszerűen” akarnak munkához látni, megvan az erejük ahhoz, hogy "jóra fordítsák a dolgokat" Németországban.
"Holnaptól önöknek olyan kormánya lesz, amely eltökélt, hogy Németországot beruházásokkal és reformokkal előrevigye, amely megbízható és komolyan veszi a polgárok aggodalmait." A koalíciós tárgyalások idővel egyre szorosabb, egyre bizalomteljesebb együttműködést eredményeztek pártjaik között - állította Merz.
A kancellárjelölt új reformokat és beruházásokat ígért. "Tudjuk, hogy szinte történelmi kötelességünk ezt a koalíciót sikerre vinni. Eltökéltek vagyunk, hogy ezt együtt fogjuk megtenni" - jelentette ki.
A szocdemek részéről Lars Klingbeil leendő alkancellár és pénzügyminiszter is hangsúlyozta: az ország gazdasági ereje a legfontosabb napirendi kérdés. "Németországnak kevesebb adminisztrátorra és több problémamegoldóra van szüksége. Ez fontos számunkra: a munkavállalók és családjaik - önök állnak a középpontban."
Előre borítékolhatóan az első koalíciós feszültségforrás a két párt között a belföldi hírszerzés nagy vihart kavart, nem publikus jelentése az AfD-ről: az Alkotmányvédelmi Hivatal ugyanis "bizonyítottan szélsőjobboldali" kategóriába minősítette át a jobboldali populistákat (a párt februárban a második helyen végzett a CDU után, 20,8%-kal).
Az SPD ugyanis azonnal közölte, hogy a titkosszolgálati jelentést jó alapnak tekinti a párt betiltásának kezdeményezéséhez, a CDU vezetői viszont, akik az elmúlt időben "normalizálni" akarták viszonyukat a párthoz, jóval óvatosabban fogalmaztak. Alexander Dobrindt (CSU) kijelölt szövetségi belügyminiszter, aki nem is tudott az elődje által közzétett minősítésről, közölte, hogy a BfV jelentését szakértőkkel vizsgáltatja meg.
Maga az AfD pedig bejelentette, hogy pert indít az Alkotmányvédelmi Hivatal ellen, ha az nem vonja vissza a minősítését. A párt el akarja érni, hogy a belügyminisztérium alá tartozó BfV ne nevezhesse "bizonyítottan szélsőjobboldalinak", és ne figyelhessen meg titkosszolgálati eszközökkel.