Első alkalommal kerül az EU napirendjére az orosz gázszállitásokkal szembeni szankció. Az intézkedések hatálya azonban korlátozott lesz: az EU-tagországok továbbra is vásárolhatnak orosz LNG-t, de azt nem értékesíthetik tovább.
HIRDETÉSA szén és az olaj után a gáz volt a következő nagy lépés a szankciók terén. Az a kockázat, hogy egy ilyen döntés nagy hatással lehet az EU gazdaságára, eddig megakadályozta az erre vonatkozó intézkedéseket.
A szakértő úgy véli, hogy az ársokk most „elég kicsi és visszafogott lesz”, és azt is elmagyarázta, hogyan várta ki az EU az alkalmas pillanatot.
"Az alapvetően nagyon biztonságos helyen lévő tárolókkal, az új beszállítókkal, új szerződésekkel az EU most úgy érzi, hogy megkezdheti az orosz gáz szankcionálását. Úgy gondolom, hogy hasonlóan valamennyi szankció mögött meghúzódó indokláshoz, most is több kárt akarunk okozni Oroszországnak, mint saját magunknak. És ezért a földgázt korábban soha nem szankcionálták" - fogalmazott Giovanni Sgaravatti, a Bruegel Intézet elemzője.
Míg az EU a 2021-es 40%-ról 2023-ra 8%-ra csökkentette függőségét az orosz vezetékes gáztól, az LNG importja nőtt az elmúlt években. Főleg olyan országok esetében, mint Belgium vagy Spanyolország. A tovább-exportálás változatlanul jelentős.
"Oroszország évente 8-9 milliárd euró értékű LNG-t exportál az EU-ba. Azt hiszem, 2023-ban ez 8 milliárd euró volt. A tovább-exportálás ennek még mindig igen jelentős részét teszi ki, például a legnagyobb orosz LNG-terminál, a Jamal Terminál teljes exportjának 10-15%-át jelenti. Tehát az intézkedésnek potenciális hatása van ezekre a cégekre" - tette hozzá Giovanni Sgaravatti.
Az EU nagykövetei szerdán tartották első tanácskozásukat az Oroszországgal szembeni 14. szankciócsomagról. A cél az, hogy még azelőtt jóváhagyják, hogy Magyarország júliusban átveszi a Tanács elnöki tisztét, mivel Budapest már kritizálta a korábbi büntetőintézkedéseket is.