EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az EU betiltja a kényszermunkával készült termékeket, a lépés elsősorban Kínát célozza meg

Egy munkás pamutfonalat csomagol egy textilgyártó üzemben, a kormány által külföldi újságíróknak szervezett utazás során, a kínai Hszincsiangban található Aksuban.
Egy munkás pamutfonalat csomagol egy textilgyártó üzemben, a kormány által külföldi újságíróknak szervezett utazás során, a kínai Hszincsiangban található Aksuban. Szerzői jogok Mark Schiefelbein/Copyright 2021 The AP. All rights reserved
Szerzői jogok Mark Schiefelbein/Copyright 2021 The AP. All rights reserved
Írta: Mared Gwyn JonesPaula Soler
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: angol

Az Európai Parlament átfogó, új szabályokat hagyott jóvá, amelyek célja, hogy a kényszermunkával előállított termékeket kiszorítsák az uniós piacról.

HIRDETÉS

Az új törvény - amelyet kedden 555 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 45 tartózkodás mellett fogadtak el - célja, hogy megtisztítsa a EU import- és az exportpiacát a modern rabszolgasággal és az emberi jogok megsértésével kapcsolatos jelenségektől.

Annak ellenére, hogy a törvény a világ bármely részén gyártott termékekre vonatkozik, szándékos lépésnek tekinthető az olyan országokkal szemben, mint Türkmenisztán vagy Kína, ahol a jelentések szerint bizonyítékok vannak az államilag támogatott kényszermunkára.

A kedden jóváhagyott új rendelet értelmében, amely a tagállamok végleges jóváhagyásától függően várhatóan 2027-ben lép hatályba, a nemzeti hatóságok vizsgálatot indíthatnak, ha egy termék esetében a kényszermunka alkalmazása felmerül, és kitilthatják az ilyen termékeket az uniós piacról.

A tömbön kívüli országokkal kapcsolatos gyanú esetén az Európai Bizottság kezdeményezhet majd vizsgálatokat, és felszólíthatja a harmadik országok kormányait, hogy végezzenek vizsgálatokat a rabszolgamunka feltételezett eseteivel kapcsolatban.

A kényszermunkával készült termékeket, amelyekről kiderül, hogy már az EU piacán vannak, eladományozzák, újrahasznosítják vagy megsemmisítik, a szabályokat nem betartó vállalatok pedig a tagállamok által meghatározandó, arányos és visszatartó erejű bírságra számíthatnak.

"Ez jó hír a fogyasztóknak és az európai vállalatoknak is, amelyek jelenleg a kényszermunkával dolgoztatott régiókból származó importdömping miatt szenvednek" - mondta Anna Cavazzini zöldpárti európai parlamenti képviselő a szavazás előtt.

A lépés célja, hogy megfékezze azt az aggasztó tendenciát, hogy a kényszermunkával előállított olcsó termékek ellepik az uniós piacot. Ezen túlmenően az elmúlt évtizedben nőtt a kényszermunkáskén dolgozók száma és megnövekedett az így megszerzett illegális profit is.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet becslése szerint világszerte legalább 28 millió ember dolgozik kényszerből, ami évente 236 milliárd dollár (217 milliárd euró) bevételt jelent.

Egy nemrégiben készült jelentés kapcsolatot talált több tucat nagy európai ruházati márka és a kínai Hszincsiang régió fogolytáboraiban végzett kényszermunka között, ahol dokumentált bizonyítékok vannak az ujgurok és más kisebbségi etnikai csoportok elleni rendszeres visszaélésekről.

A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy olyan márkák, mint a svédországi székhelyű H&M és a Zara - egy spanyol multinacionális vállalat - olyan anyagokat szerezhetnek be, amelyeket ujgurok készítettek a hírhedt hszincsiangi fogolytáborokban, abban a tartományban, amely a becslések szerint a kínai gyapot 90%-át és a világellátás mintegy 20%-át adja.

Az Egyesült Államokban egy 2021-es törvény tiltja a Hszincsiangban gyártott termékeket, és az importőrök kötelesek bizonyítani, hogy a régióhoz kötődő termékek kényszermunka nélkül készültek.

Tavaly az amerikai törvényhozók vizsgálatot indítottak a kínai tulajdonú kiskereskedelmi óriáscégek, a Shein és Temu - amelyek óriási növekedést értek el az EU piacán -, valamint az Adidas és a Nike ellen az ujgur kényszermunkával való lehetséges kapcsolat miatt.

A Bizottság által először 2022 szeptemberében előterjesztett uniós törvényjavaslat több akadályba ütközött és hosszas késedelmet szenvedett, sokan attól tartottak, hogy a jelenlegi mandátum alatt nem sikerül felgöngyölíteni.

Március elején azonban gyors megállapodás született a parlament és az uniós fővárosok között, így a Parlament a júniusi európai választások előtti utolsó maratoni ülésen zöld utat adhatott a törvénynek.

Széles körű támogatás - kritikákkal

A tervek széles körű támogatást kaptak a politikai csoportoktól függetlenül. A kritikusok - különösen a német liberális, vállalkozásbarát FDP párt - azonban azzal érveltek, hogy a törvény túlzott bürokráciát eredményez és a vállalkozásokat terheli majd.

A kritikus nyersanyagellátás esetleges zavarai miatti aggodalmak szintén megakasztották a tárgyalásokat. A kínai Hszincsiangban alkalmazott kényszermunka és a napenergia-ipar közötti kapcsolatok miatt félő, hogy a törvény hiányt eredményez az úgynevezett "érzékeny" alkatrészekből, amelyekre az európai energetikai átálláshoz szükség van.

A fővárosok és a parlament közötti kompromisszum értelmében a nemzeti hatóságok felkérhetik a "kritikus termékeket" szállító vállalatokat, hogy tartsák vissza termékeiket, amíg nem tudják bizonyítani, hogy gyártási folyamatukban nincs többé kapcsolatuk a kényszermunkával, ami lényegében késlelteti a tilalmakat.

Másrészt a civil társadalmi szervezetek is rámutattak az új rendelet bizonyos korlátaira, mivel az nem írja elő az áldozatok kárpótlásának kötelezettségét, ami a termék betiltásának feloldásának feltétele.

HIRDETÉS

"A kényszermunka által érintett munkavállalók továbbra is kiszolgáltatottak maradnak a kár orvoslására vonatkozó kifejezett kötelezettség nélkül" - mondta Sian Lea, az Anti-Slavery International üzleti és emberi jogi vezetője az Euronewsnak, azzal érvelve, hogy alacsony bizonyítási küszöbök nélkül nehéz lesz a munkavállalóknak panaszt tenniük a visszaélő vállalatok ellen.

A nem kormányzati szervezetek azt is sajnálják, hogy a magas kockázatú területeken és ágazatokban, ahol bizonyítékok vannak a rabszolgamunkára, nem vélelmezik az államilag elrendelt kényszermunkát.

A Clean Clothes Campaign nevű érdekvédelmi szervezet szerint ezekben az esetekben a szabályozás "gyenge": "Az ujgur lakosságra gondolunk: kétséges, hogy ez a szabályozás valóban hatással lesz-e az életükre".

A feltételezések vagy regionális tilalmak helyett az EU Bizottságának össze kell állítania egy listát az érintett területekről és ágazatokról, és egy online platformot kell létrehozni, amelyen az érdekeltek ellenőrizhetik az összes rendelkezésre álló információt.

"Ezek az új szabályok nem lehetnek csak papírtigrisek" - mondta Steve Trent, a Környezeti Igazságosság Alapítvány (EJF) vezérigazgatója.

HIRDETÉS

"A tagállamoknak és az európai intézményeknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy biztosítsák ezek határozott végrehajtását és betartatását" - tette hozzá.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A kényszermunkából származó illegális nyereség 37%-kal nőtt a világon

A kényszermunkával készült termékek betiltására készül az EU

Rendőri beavatkozás a palesztinok mellett tüntető francia diákok ellen