Az Európai Unió határozottan figyelmeztette Grúziát, hogy ne fogadjon el egy vitatott törvényt a "külföldi befolyásról".
HIRDETÉSA jogszabály előírná, hogy a médiát és a nonprofit szervezeteket "külföldi hatalom érdekeit szolgáló" szervezetként kell nyilvántartásba venni, ha pénzeszközeik több mint 20%-át külföldről kapják, és ezt a rendelkezést a kritikusok szerint a független hangok célba vételére és elhallgattatására használnák ki.
A kormánypárt, a Grúz Álom tavaly terjesztette elő, majd később visszavonta a törvény közel azonos változatát, amelyet most újra beterjesztettek, ami tömeges tiltakozást váltott ki.
A növekvő viták ellenére a grúz parlament szerdán 83 igen és nulla nem szavazattal támogatta a törvényt az ellenzék által bojkottált első olvasatban. Ez arra késztette Brüsszelt, hogy egyértelmű és éles hangú figyelmeztetést adjon ki.
"Ez nagyon aggasztó fejlemény, és a jogszabály végleges elfogadása negatívan befolyásolná Grúzia előrehaladását az uniós úton. Ez a törvény nincs összhangban az EU alapvető normáival és értékeivel" - áll Josep Borrell, a blokk külpolitikai vezetője és Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős európai biztos közös nyilatkozatában.
"Grúziának élénk civil társadalma van, amely hozzájárul az ország sikeres előrehaladásához az uniós tagság felé. A javasolt jogszabály korlátozná a civil társadalom és a médiaszervezetek szabad működésének lehetőségét, korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát, és igazságtalanul megbélyegezné azokat a szervezeteket, amelyek előnyöket biztosítanak a grúziai polgároknak" - folytatták.
"Az EU sürgeti Grúziát, hogy tartózkodjon az olyan jogszabályok elfogadásától, amelyek veszélyeztethetik Grúzia uniós útját, amely utat a grúz állampolgárok túlnyomó többsége támogat".
A megfogalmazás hasonló volt ahhoz az üzenethez, amelyet Charles Michel, az Európai Tanács elnöke küldött kedd este, a parlamenti szavazás előtt. Michel kiemelte a Grúziának tavaly decemberben megadott tagjelölti státuszt, és azt mondta, hogy a javasolt jogszabály kisiklatná a csatlakozási folyamatot, amely hivatalosan még nem kezdődött el.
"Hadd legyek egyértelmű: a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvénytervezet nincs összhangban Grúzia uniós törekvéseivel és csatlakozási pályájával, és Grúziát még távolabb fogja vinni az EU-tól, nem pedig közelebb" - mondta Michel a közösségi médiában.
Salome Zourabichvili grúz elnök, aki szoros munkakapcsolatot alakított ki Michel-lel és az európai integráció szenvedélyes szószólója, megfogadta, hogy megvétózza a vitatott jogszabályt, ha az valaha is az asztalára kerül. Ellenállását azonban 76 szavazat összegyűjtése végül felülírhatja.
Zourabichvili mandátuma a tervek szerint még idén lejár.
A vitatott törvényt "orosz törvénynek" nevezték el, mivel hasonlóságot mutat egy olyan törvényjavaslattal, amelyet a Kreml egy évtizeddel ezelőtt vezetett be a kritikus hangok elhallgattatására országszerte. Grúzia évek óta küzd az oroszbarát befolyás visszaszorításáért, ami az ország régóta dédelgetett uniós csatlakozási törekvéseinek egyik fő akadálya.
"Ez pontosan Putyin törvényének másolata" - mondta Zourabichvili a BBC-nek.
"Ki döntött úgy, hogy ezt a törvényt újra be kell vezetni? Grúziában vagy a határainkon túl? Moszkvában hozták meg ezt a döntést? Ez a fő kérdés az átláthatósággal kapcsolatban, amelyet a grúz lakosság feltesz" - mondta.
Bár a Grúz Álom párt támogatja az EU-csatlakozást és elítéli az ukrajnai inváziót, ugyanakkor "pragmatikus" politikát képvisel Oroszországgal szemben.
Irakli Kobakhidze miniszterelnök, aki a párt elnöke, azt mondja, hogy a törvényre azért van szükség, hogy biztosítsa a nem kormányzati szervezetek "minimális átláthatóságát", és megfelel "minden alapvető jogi alapelvnek". Kobakhidze a hét elején találkozott az EU, az USA és az Egyesült Királyság nagyköveteivel, hogy megvitassák a törvényjavaslattal kapcsolatos aggályokat.