Ylva Johansson azonban nem tart attól, hogy szükség lesz majd az eljárásra.
HIRDETÉSJogi következményei lehetnek annak, ha egy tagállam nem tartja magát az EU új migrációs csomagjához. Erről az Európai Bizottság belügyi biztosa, Ylva Johansson beszélt az Euronewsnak közvetlenül azután, hogy az EP elfogadta a paktumot.
„Minden tagállamnak végre kell hajtania a megállapodást. Ha nem teszi, akkor a Bizottság természetesen fellép, és szükség esetén kötelezettségszegési eljárást indít. De azt kell mondanom, hogy meg vagyok győződve arról, hogy a tagállamok elég gyorsan végre fogják hajtani a paktumot" – mondta Johansson.
Az új paktum öt egymással összefüggő jogszabályból áll, amelyek célja, hogy közös, kiszámítható szabályokat állapítson meg a menedékkérők befogadásával és az EU-n belüli áthelyezésével kapcsolatban.
A majdnem négy évig tartó, aprólékos és lassú tárgyalások után az európai parlamenti képviselők szerdán egy szavazáson szűk többséggel támogatták az új paktumot, és ezzel szabaddá tették az utat a tagállamok végső jóváhagyása előtt, amely a hónap végére várható.
Magyarország és Lengyelország is elutasítja a megállapodást
A biztos azt is kijelentette, hogy nem aggódik Donald Tusk lengyel kormányfő azon ígérete miatt, miszerint országa nem nem vesz át egyetlen menedékkérőt sem más tagállamoktól. Tusk azt is kijelentette, hogy nem hajlandó fizetni azért, hogy ne jöjjenek olyan emberek Lengyelországba, akikkel a lengyelek nem akarnak együtt élni.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy egyetért Tuskkal, és Magyarországot minden áron meg kell védeni a migráció káros hatásaitól.
„Nyugat-Európa társadalmi fejlődésének hibáit Közép-Európának nem kell elszenvednie, nem fogadunk el olyan európai döntéshozatalt, ami ennek következményeit Magyarországra lökné át - mondta Gulyás.
A lengyel és a magyar kormány által kritizált rendszer szerint a tagállamoknak három lehetőségük lesz: átvehetnek bizonyos számú menedékkérőt, húszezer eurót fizethetnek minden egyes kérelmező után, akinek a befogadását elutasítják, vagy pedig beszállhatnak a migrációs rendszer és az ehhez kapcsolódó operatív munkák finanszírozásába. Brüsszel évi harmincezer áthelyezést céloz meg az elsődleges befogadó országokból, de ragaszkodik ahhoz, hogy a rendszer egyetlen országot se kényszerítsen menekültek befogadására, amennyiben a másik két lehetőség valamelyikét választja.
Líbia embertelenül bánik a bevándorlókkal Johansson szerint
„A jogszabályban nagyon-nagyon világosan szerepel, hogy megerősítjük a menedékkérők alapvető jogainak védelmét, a menedékjog iránti kérelemhez való jogot és a kiszolgáltatottakra vonatkozó különleges biztosítékokat. Tehát ez egy nagyon erős jogszabály, és azt hiszem, fontos megjegyezni, hogy az ENSZ menekültügyi főbiztosa, Filippo Grandi is határozottan támogatja azt" – magyarázta Johansson, aki érintette az EU által finanszírozott líbiai parti őrséggel való együttműködés nehézségeit is.
„Nekik kell elvégezniük a keresési és mentési műveleteket. De ami ezek után történik az emberekkel, azt kritizáljuk. Nagyon rosszak a körülmények azokban a központokban, ahová viszik őket. Ez elfogadhatatlan. És ezért felszólítjuk a líbiaiakat, hogy változtassanak ezen, zárják be a központokat, és hagyják abba a migránsok önkényes fogva tartását" – mondta Johansson.
Tavaly az EU 1,14 millió nemzetközi védelem iránti kérelmet kapott, ami hétéves csúcsot jelent, és 380 000 illegális határátlépést regisztrált. Ezek fele a Földközi-tenger középső részén történt.
Az Ylva Johanssonnal készült teljes interjút később megnézhetik a Global Conversation című műsorunk legújabb részében.