Az európaiak közel fele ért egyet azzal, hogy Brüsszelnek élesítenie kellene katonai stratégiáját, mivel a blokknak Oroszország harciasságával és az Egyesült Államok bizonytalankodásával kell szembe néznie.
HIRDETÉSA leginkább euroszkeptikus szavazók több mint egyharmada úgy véli, hogy az EU-nak prioritásként kellene kezelnie a közös védelmi politikát - derül ki az Euronews számára készített exkluzív felmérésből.
Az Ipsos 26 000 uniós választópolgár megkérdezésével készült felmérése szerint a katonai hatáskörök összevonása mellett foglalt állást a válaszadók közel fele - ez az eredmény valószínűleg megnyugtató lesz Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke számára, aki újraválasztási kampányának központi elemévé tette a védelmet.
A felmérés, amely az EU lakosságának 96%-át képviselő országok véleményét vizsgálta a júniusban esedékes, az egész blokkra kiterjedő választások előtt, azt mutatta, hogy a választókat leginkább az infláció, az egyenlőtlenség és a migráció aggasztja.
A felmérés szerint azonban a védelem megerősítése még mindig népszerűbb lenne, mint a háború sújtotta Ukrajnába küldött segélyek vagy a kisebbségek védelme.
Számos uniós tagállam megkezdte hadseregének kiépítését, miután Ukrajnában teljes körű háború tört ki, és tekintettel az arra utaló jelekre, hogy a Donald Trump vezette USA talán kevésbé elkötelezett a NATO iránt.
Bár az EU inkább gazdasági és szabályozási, mint katonai szuperhatalom, mégis elkezdett dolgozni a fegyverbeszerzés hatékonyabbá tételén, és Thierry Breton, az egységes piacért felelős uniós biztos még egy 100 milliárd eurós védelmi alapot is felvetett.
A felmérés szerint az erősebb uniós védelem különösen népszerű az olyan országokban, mint Finnország és Lengyelország - talán azért, mert Oroszország szomszédai aggódnak Oroszország növekvő harciassága miatt.
Sokkal kisebb a támogatottság viszont Magyarországon, amelynek kormánya többször is megakadályozta az Oroszország elleni szankciókat és az Ukrajnának nyújtott támogatást, és Ausztriában, amelynek alkotmánya biztosítja a semlegességet.
A támogatottság az 50 évnél idősebb szavazók körében a legmagasabb, és azokban a centrista pártokban, amelyek valószínűleg támogatják Von der Leyen jelölését egy második hivatali ciklusra.
De meglepően erős a támogatottság azok körében is, akik általában óvakodnak attól, hogy hatásköröket adjanak át Brüsszelnek. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) szavazóinak közel fele (45%) és a nacionalistább Identitás és Demokrácia (ID) csoport több mint minden harmadik támogatója támogatja a fokozott katonai politikát.
"Az európai határok és érdekek közös védelme azon kevés dolgok egyike, amelyek szempontjából az Európai Unió hasznos" - mondta Nicola Procaccini (Olaszország/ECR) EP-képviselő egy februári vita során.
Von der Leyen ígéretei a védelmi kiadások "európaizálására" azonban ellenszélbe kerülhetnek, mivel a múltban mindig is a tagállamok voltak azok, amelyek hadsereget állítottak fel.
Az, hogy Európa védelmi nagyhatalommá válik, "közvetlen támadás nemzetünk szuverenitása ellen" - mondta Jean-Paul Garraud (Franciaország/ID) ugyanezen a vitán, hozzátéve: "A katonák nem hajlandóak meghalni Európáért".
Ezt a szkepticizmust osztják azok is, akik a szélsőbaloldalra kívánnak szavazni, amelynek 2024-es kiáltványában - a számos kommunista pártot és a német Die Linke-t is magában foglaló szövetség - a katonai kiadások csökkentése és Európa atomfegyverektől való megszabadítása mellett kötelezi el magát.