Használja-e az EU az orosz befagyasztott vagyon kamatait arra, hogy megvédje Ukrajnát? Ez az a kérdés, amelyet az unió állam- és kormányfői megvitatnak a brüsszeli csúcstalálkozón.
HIRDETÉSAz előbbi ötletet egyre többen támogatják, még ha jogi kétségek is merülnek fel.
"Teljesen biztos vagyok abban, hogy nagyon világos jelzést küldünk Putyinnak. Rosszul számolt, ha úgy gondolja, hogy nem tudjuk addig támogatni Ukrajnát, ameddig szükséges. És ebből a szempontból a haszon felhasználása pedig kicsi, de fontos összetevő" - nyilatkozta Olaf Scholz német kancellár.
A háború kitörésekor az EU mintegy 210 milliárd eurót blokkolt, amely pénz az orosz központi bank tulajdonában van. Az alapok által termelt kamatok révén évi 3 milliárd eurót küldhetnek Ukrajnának.
A Kreml már jelezte, szerintük ez "a nemzetközi jog példátlan megsértése" lenne, azért is, mert ebből a pénzből lőszereket és fegyvereket lehetne vásárolni.
"Úgy gondolom, hogy ennek a pénznek nemcsak Ukrajna újjáépítéséhez, hanem Ukrajna védelmi szükségleteihez is hozzá kell járulnia" - jelentette ki Gitanas Nauseda litván elnök.
Európa pénz után kutat védelmi kapacitásainak növelése érdekében is. A projekt a Tanács elnöke, Charles Michel szerint „háborús alapokra” helyezi Európa gazdaságát.
Az egyik terítéken lévő javaslat a védelmi eurókötvények létrehozására vonatkozik. Ez az elképzelés megosztja a tagállamokat, mivel nem mindenki támogatja a közös adósság kibocsátását, különösen például Németország és Hollandia. De többek között Franciaország és Görögország egyetért a kezdeményezéssel.
"Teljesen világos, hogy ha Európa valóban továbbra is erős védelemmel akar rendelkezni, akkor új utakat kell keresnie a védelmi kiadások finanszírozására. És itt kifejezetten arra a lehetőségre utalok, hogy Európa eurókötvényeket bocsáthat ki, amelyeket kizárólag a védelem megerősítésére használnak fel" - fogalmazott Kiriakosz Micótakisz, Görögország miniszterelnöke.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is részt vett a csúcstalálkozó elején, miközben az európai vezetők megpróbálják félretenni az izraeli-gázai háborúval kapcsolatos nézeteltéréseiket, és megegyezni abban, hogy „azonnali humanitárius szünetet léptessenek életbe, amely fenntartható tűzszünethez vezet”.