A magyar külgazdasági és külügyminiszter elmondása szerint „konstruktívan tartózkodott", mert garanciát kapott arra, hogy Magyarországnak továbbra sem kell politikai vagy pénzügyi terhet vállalnia az ukrajnai fegyverszállításokból.
HIRDETÉSAz uniós Külügyek Tanácsa 5 milliárd eurót, azaz majdnem 2000 milliárd forintot különített el az Európai Békekeret részeként Ukrajna katonai támogatására – közölte az EU külügyminisztereit tömörítő testület hétfőn.
A brüsszeli közlemény szerint a miniszterek döntése az Európai Békekereten belül külön Ukrajnai Segítségnyújtási Alapot hoz létre, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy halált okozó és halált nem okozó katonai felszerelések, valamint kiképzés biztosításával továbbra is támogassa az ukrán fegyveres erők változó szükségleteit. A hétfői határozatot követően az Európai Békekeret pénzügyi felső határa a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan meghaladja a 17 milliárd eurót.
Szijjártó nem vétózott, de ennek ára volt
A külügyminiszterek szavazásán Szijjártó Péter nem vett részt, pontosabban nem szavazott igennel vagy nemmel, hanem ahogy ő mondja, konstruktívan tartózkodott. A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint azért nem blokkolta az Európai Békekeret bővítését, mert cserébe Magyarország számára előnyös módon alakították át az erre vonatkozó jogszabályt.
Ennek értelmében Magyarországnak be kell fizetnie a rá eső részt a keretbe, de nem kötelező részt vállalnia Ukrajna katonai támogatásából, hanem saját hatáskörben dönthet arról, hogy mire költi ezt az 50 millió eurót. Szijjártó fel is hozott két példát, amire a magyar kormány szívesen költene: az egyik a Száhel-övezet stabilitásának erősítése a migráció elleni küzdelem érdekében, a másik a Nyugat-Balkán támogatása.
Szijjártó ezen kívül arról is beszélt, hogy Brüsszelben háborús hangulat van, az olyan nyilatkozatok pedig nagyon károsak a nyugat-európai államok vezetőinek részéről, melyek szerint még az is lehet, hogy nyugati katonákat kell küldeni Ukrajnába. Ezzel minden bizonnyal Emmanuel Macron néhány nappal ezelőtti kijelentéseire célzott.
Borrell: tettre váltjuk a szavainkat
A Külügyek Tanácsa hétfőn arról is határozott, hogy javítja az Európai Békekeretre vonatkozó irányítási szabályokat annak érdekében, hogy fenntarthatóbbá tegye azt, és hozzáigazítsa az új nemzetközi körülményekhez. A továbbfejlesztett irányítási szabályok új nemzeti közbeszerzési struktúrákra és meglévő keretszerződésekre fognak épülni, valamint magukban foglalják majd a szükséges védelmi felszerelések közös beszerzését az európai védelmi ipartól és Norvégiától, valamint az EU-n, illetve Norvégián kívül letelepedett vagy gyártási létesítményekkel rendelkező gazdasági szereplőktől is.
A közlemény Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt idézte, aki azt mondta: az Ukrajnai Segítségnyújtási Alap létrehozásával az EU teljesíti kötelezettségvállalásait. „Az alap tettre váltja szavainkat" – fogalmazott a főképviselő, majd hozzátette: „az alap segítségével az EU továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, hogy megvédhesse magát Oroszország agressziójával szemben, bármibe is kerül, és ameddig csak szükséges".