Az Európai Unió "tartósan elmulasztotta", hogy 2023-ban teljesítse emberi jogi kötelezettségvállalásait - közölte csütörtökön a Human Rights Watch.
HIRDETÉSA megfigyelőszervezet legutóbbi éves jelentése az EU emberi jogi hiányosságai között 2023-ban az "elnyomó" migrációs politikákat, a marginalizált közösségekkel szembeni megkülönböztetést és egyes tagállamok demokratikus visszalépését sorolja fel.
A jelentés a külpolitika terén tanúsított "kettős mérce" miatt is elítéli a blokkot, mivel támogatja az ukrajnai háborús bűnökkel kapcsolatos felelősségre vonást, míg a gázai övezetben hasonló erőfeszítésektől elzárkózik. A jelentés szerint az ilyen ellentmondások megkérdőjelezik az EU "elvhű globális szereplőként való megítélését".
A kiadvány az emberi jogok tiszteletben tartásának barométere világszerte.
Phillippe Dam, a Human Rights Watch európai uniós érdekképviseleti igazgatója Ursula von der Leyen bizottsági elnökre hárította a személyes felelősséget az EU emberi jogok terén mutatott alulteljesítéséért.
"Az EU az emberi jogokat egyre inkább a kötelezettségvállalás alacsonyabb szintjére sorolja be, vagy éppenséggel lepontozza" - mondta Dam az Euronewsnak.
"És természetesen Von der Leyennek felelőssége van ebben. Az EU-Tunézia megállapodáshoz való hozzájárulása valóban háttérbe szorítja az emberi jogokat, de más nemzetközi kötelezettségvállalásokban is, legyen szó az Egyesült Arab Emírségekről, a Fülöp-szigetekről vagy az izraeli és a gázai konfliktusról" - tette hozzá.
"Nagyon reméljük, hogy a Bizottság hátralévő hónapjaiban lesznek olyan erőfeszítések, amelyek az emberi jogokat ismét a középpontba helyezik."
Az Euronews megkereste az Európai Bizottságot, de nem válaszoltak.
Az EU hírnevét rontja a "kettős mérce
Az emberi jogok tiszteletben tartása az EU egyik alapértéke. A jelentés azonban elítéli az EU jelenlegi végrehajtó testületét, amiért a kereskedelmi, gazdasági és politikai kapcsolatokat az emberi jogok rovására helyezi előtérbe, és amiért nem gyakorol kellő diplomáciai nyomást a Perzsa-öböl menti államokra, valamint Kínára és Indiára a visszaélések kezelése érdekében.
- A világ többi része látja ezt az ellentmondást, és emiatt az EU-t nem tekintik fő nemzetközi szereplőnek - magyarázta Dam. - De emellett az EU kevésbé hatékony és kevésbé befolyásos a világban, mert az emberi jogok megsértői látják ezt a valóságot, és úgy érzik, hogy cserébe az EU-t is zsarolhatják.
A jelentés felsorolja a blokk külpolitikai erőfeszítéseinek egyéb "égbekiáltó hiányosságait", például az Örményország és Azerbajdzsán közötti, a Hegyi-Karabah régióval kapcsolatos, régóta tartó vita közvetítésére tett sikertelen kísérleteket.
A térség szeptemberi, azeri katonai elfoglalása a régió örmény etnikumú lakosságának kényszerű kitelepítéséhez vezetett.
Szudánt, ahol tavaly áprilisban véres polgárháború tört ki, az EU 2023-ban szintén elhanyagolta - áll a jelentésben.
A New York-i székhelyű megfigyelőszervezet következetesen bírálta az EU tétlenségét az izraeli és gázai ellenségeskedésekkel kapcsolatban is, ami szerintük "előítéleteket és megosztottságot" hozott felszínre az európai országok között.
"Az EU helyesen tette, hogy határozottan elítélte a Hamász és más fegyveres csoportok által októberben Izraelben elkövetett förtelmes támadásokat és több száz civil meggyilkolását" - mondta Dam.
"De a három hónapig tartó gázai vérontás után igazán megdöbbentő számunkra, hogy az Európai Unió nem hallja meg, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálata elszámoltatására szólít fel" - tette hozzá.
Mindez akkor történik, amikor csütörtökön megkezdődik a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságon egy Dél-Afrika által benyújtott, nagy horderejű per, amelyben Izrael vitatja a "népirtás" vádját. Az uniós országok eddig tartózkodtak attól, hogy kifejezzék támogatásukat az ügyben.
Tűz alatt a migrációs politika
A Human Rights Watch szerint az EU migrációs politikája is hozzájárult "halálhoz, kínzáshoz és visszaélésekhez" 2023-ban, mivel az EU területére tengeren keresztül eljutni próbálók halálos áldozatainak száma meghaladta a 2500-at.
HIRDETÉSA blokk Tunéziával kötött ellentmondásos megállapodását, amelynek célja a Földközi-tengeren át Európába tartó veszélyes útvonalon közlekedő migránsok számának megfékezése, "kudarcos megközelítésként" bírálják. A megállapodást tavaly júliusban írták alá Szajed tunéziai elnökkel, annak ellenére, hogy széles körben dokumentált bizonyítékok szólnak arról, hogy hatóságok visszaélésszerűen bánnak a szubszaharai migránsokkal, beleértve az illegális visszatoloncolásokat, a fajgyűlöletet és az emberi jogok megsértését.
Dam az Euronewsnak elmondta, attól tart, hogy a főáramú politikai pártok migrációval kapcsolatos megosztó retorikája a közelgő európai választások előtt tovább fokozhatja a polarizációt.
"A mainstream politikai pártoknak nincs bátorságuk elmondani a választóiknak, hogy vannak olyan migrációs politikák, amelyek tiszteletben tartják a migránsok emberi jogait (...), azt célozzák, hogy visszaszerezzék az ellenőrzést a határokon, ugyanakkor védik a menedékjogot és biztosítják az elszámoltathatóságot, ha a migránsok jogait támadás éri" - magyarázta.
A migráció a választási kampány egyik meghatározó témája lesz, mielőtt az európaiak júniusban az urnákhoz járulnak.