Ha ma tartanák az EP-választásokat, az Identitás és Demokrácia (ID) frakcióban tömörült pártok a 705 helyből 87-et szereznének meg az Európai Parlamentben.
HIRDETÉSAz európai szélsőjobboldali politikai erők rekord magasságot érnek el néhány hónappal az európai uniós választások előtt - derül ki a Europe Elects új felméréséből, amelyet az Euractiv ismertetett.
Ha ma tartanák az uniós választásokat, akkor az EU-ellenes pártok, amelyek az Identitás és Demokrácia (ID) frakcióban ülnek az Európai Parlamentben, a 705 helyből 87-et szereznének meg (e pártok jelenleg 60 mandátummal rendelkeznek). Ezzel a negyedik legnagyobb erővé válnának az EP-ben
Az ID olyan pártokból áll, mint Marine Le Pen Nemzeti Gyülekezet (RN) pártja, amely Franciaországban vezet a közvélemény-kutatásokban; az Alternatíva Németországért (AfD), amely a második helyen áll a német felmérések szerint, valamint Matteo Salvini Lega pártja, amely Giorgia Meloni olasz miniszterelnök koalíciós partnere.
Az európai szélsőjobboldali erők fokozatosan változtattak retorikájukon, és ahelyett, hogy az EU-ból való kilépést szorgalmaznák, most nyilvános beszédeikben az EU megváltoztatásának szükségességét hangsúlyozzák. A Europe Elects szerint ez az elem segíthet nekik szavazókat mozgósítani a választások előtt.
A Europe Elects szerint az ID-hez tartozó pártok térnyerését részben Geert Wilders Szabadságpártjának (PVV) meglepő győzelme okozta a múlt heti hollandiai választásokon.
Két politikai elemző, a muszlim nők jogaiért harcoló volt holland liberális képviselő, Ayaan Hirsi Ali és Evelyn Markus azonban úgy látják, semmi meglepő nincs Wilders győzelmében. Hollandiához hasonlóan ugyanis más liberális demokráciák, mint Németország és Franciaország sem képesek "megbirkózni a tömeges migráció és az asszimiláció kettős kihívásával, és figyelmen kívül hagyják polgáraik nagyon is valós aggodalmait."
A szerzőpáros felsorol számos, a tömeges iszlám bevándorlás okozta problémát az elmúlt húsz évből (zsidók és melegek elleni támadások, antiszemita gyűlöletkeltés és fenyegetések, Pim Fortuyn és Theo van Gogh meggyilkolása), és azzal vádolja az "eliteket", hogy letagadták a súlyos gondokat, például "idegengyűlölőnek" nevezték a migráció elleni küzdelmet.
"Bár Wilders retorikája időnként gátlástalan és szélsőséges, egy általános és teljesen legitim érzést fogalmaz meg a választók körében, akik tudják, hogy az iszlamizmus veszélyt jelent az életmódjukra, és szembe akarnak szállni vele" - írja a két elemző.