Az Európai Bizottság közölte, hogy még ebben a hónapban folyósítja a palesztin területeknek szánt fejlesztési segélyeket, miután belső ellenőrzése során nem állapítottak meg olyat, hogy a pénzeszközöket terrorista csoportokhoz irányították volna.
Október 9-én "sürgős felülvizsgálat" indult annak biztosítására, hogy az uniós fejlesztési segélyek ne kerüljenek véletlenül sem a Hamász kezébe, amelyet az EU terrorista szervezetként tart nyilván. A militáns csoport két nappal korábban 1200 embert ölt meg és további 240 embert rabolt el a Gázával határos izraeli települések elleni támadássorozatban.
Az EU által azóta átvizsgálta a 119 szerződés 88 százalékát, összesen 331 millió euró értékben, és jóváhagyták ezeket.
"Elemzésünk ebben a szakaszban nem állapította meg a szerződéses kötelezettségek megszegését, ezért folytatjuk a Palesztinának nyújtott uniós támogatások aktuális portfóliójának végrehajtását" – mondta újságíróknak egy magas rangú uniós tisztviselő.
Az Euronewsnak kedden nyilatkozó Abdelrahim Alfarra palesztin uniós nagykövet üdvözölte a döntést, és azt állította, hogy az EU a Hamász október 7-i támadása óta nem folyósított pénzt a Palesztin Hatóságnak. "A palesztinoknak szükségük van erre a pénzre, hogy életben maradjanak" - mondta.
A Bizottság azonban fenntartja, hogy mivel a felülvizsgálat gyorsan lezárult, a Palesztin Hatóságnak vagy az UNRWA-nak történő kifizetések nem szenvedtek késedelmet.
Alfarra azt is állította, hogy a felülvizsgálat, amelyet sietve jelentettek be, miután Várhelyi Olivér, az EU szomszédsági biztosa egyoldalúan bejelentette a Palesztinának történő kifizetések felfüggesztését, kizárólag azt a célt szolgálta, hogy Várhelyi megőrizze a tekintélyét.
Annak ellenére, hogy az ellenőrzés tisztázta a terrorista szervezetek számára történő esetleges pénzszivárgást, két uniós finanszírozású projektet felfüggesztettek a palesztin területeken, miután "súlyos" vádak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy civil társadalmi csoportok gyűlöletkeltésre használták fel a forrásokat - mondta a magas rangú tisztviselő.
A két eset kivizsgálása során a Bizottság úgy döntött, hogy további ellenőrzéseket vezet be - többek között egy új, uszítás elleni záradékot - az izraeli és palesztin civil társadalmi csoportokkal kötött szerződésekben. Ez magában foglalja majd az uniós támogatásban részesülő csoportok nyilvános kommunikációjának - beleértve a közösségi médiában közzétett bejegyzéseket is - ellenőrzését a gyűlöletbeszéd vagy az erőszakra való felbujtás szempontjából.
A harmadik fél általi finanszírozás, amikor az uniós források kedvezményezettje más csoportokkal vagy magánszemélyekkel köt alvállalkozói szerződést, szintén szigorúbb ellenőrzés alá esik majd.
A Bizottság további információkat vár 51 civil társadalmi projektről 39 millió euró értékben, mielőtt a függőben lévő kifizetések elszámolására sor kerülhetne. Bár ezekkel a projektekkel kapcsolatban nem merült fel konkrét jogsértésre vonatkozó vád, a Bizottság minden szükséges ellenőrzést alkalmazni fog a megfelelőség ellenőrzése érdekében - mondta a magas rangú uniós tisztviselő.
"Összességében elégedettek vagyunk azzal, hogy az ellenőrzéseink megfelelően működtek, de a jelenlegi helyzetben, ahol a kockázatok megnövekedtek a folyamatban lévő háború és a felfokozott politikai légkör miatt, további biztosítékokra van szükség" - tette hozzá.
A kifizetésekre jóváhagyott projektek 88 százaléka közül hét projektet - 75,6 millió euró értékben, ami az ellenőrzött források közel negyedét teszi ki - a Gázai övezetet sújtó válságból eredő hatalmas károk miatt "már nem tartottak megvalósíthatónak".
Ezek főként a Gázai övezetben tervezett infrastrukturális projektek voltak, amelyek már nem valósulhatnak meg - magyarázta a tisztviselő.
Tovább folyik a kritikus EU-segély
A felülvizsgálat megállapításai éppen időben érkeztek ahhoz, hogy a Bizottság még november vége előtt feldolgozza a palesztin területeknek szánt fejlesztési segélyek következő tervezett kifizetését.
Az Európai Unió a Gázai övezetben és a megszállt Ciszjordániában élő palesztinok legnagyobb segélyezője, 2021 és 2024 között 1,18 milliárd eurót fordít a helyi gazdaság támogatására és annak megakadályozására, hogy a lakosság szegénységbe süllyedjen.
Mind az EU, mind a nyugati kormányok azonban a Gázai övezetnek a militáns csoport általi 2007-es hatalomátvétele óta szigorúan fenntartják a Hamásszal való "nem kapcsolattartás" politikáját, és a Gázai övezetbe irányuló segélyeket az ENSZ-ügynökségeken és más, a Hamász körén kívül eső szervezeteken keresztül hasznosítják azért, hogy megkerüljék a kormányt.
Ez azt jelenti, hogy a Gázának szánt pénzeszközöket már eddig is szigorú ellenőrzésnek vetették alá, amelyet a Bizottság ellenőrzése nyomán most tovább szigorítanak.
A forrásokat a megszállt Ciszjordániát irányító Palesztin Hatóságnak a köztisztviselők fizetésére és nyugdíjazására fordítják. A kifizetések kedvezményezettjeit egyenként ellenőrzik, hogy ne legyen kapcsolatuk a terrorizmussal, és megfeleljenek az EU szerződéses kötelezettségeinek.
A Bizottság szerint ezeket az ellenőrzéseket mostantól az első fokú rokonokra is kiterjesztik, ami azt jelenti, hogy a palesztin köztisztviselők szüleit, gyermekeit és testvéreit is ellenőrzik a szerződésszegés vagy a terrorista csoportokkal való kapcsolat szempontjából.
A fejlesztési segélyt az ENSZ palesztin menekülteket támogató ügynökségén, az UNRWA-n keresztül is folyósítják a kiszolgáltatott és kitelepített családok támogatására. Az EU a munkahelyteremtéshez, valamint a vízhez és energiához való hozzáféréshez kapcsolódó fejlesztési programokat is finanszíroz, beleértve a gázai infrastrukturális projekteket, amelyek most felfüggesztenek.
Az EU egyértelműbbé teszi az álláspontját
A Bizottság ellenőrzését a Gázai övezetet sújtó háborúra adott, kezdetben koordinálatlan válaszlépések közepette jelentette be. Várhelyi éles kritikákat kapott, amikor a palesztinoknak nyújtott összes uniós kifizetés azonnali felfüggesztését jelentette be, ami arra kényszerítette az EU más magas rangú tisztviselőit, köztük Josep Borrell vezető diplomatát, hogy a helyes útra terelje a dolgokat.
A fordulat felháborodást váltott ki a tagállamok körében. Az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő Spanyolország akkori ügyvezető kormánya megerősítette, hogy José Manuel Albares külügyminiszter felhívta Várhelyit, hogy kifejezze egyet nem értését a döntéssel.
Alfarra nagykövet azt állította, hogy az ellenőrzési folyamatot kizárólag azzal a céllal indították el, hogy elkerüljék Várhelyi megalázását.
"Az EU, hogy megmentse ennek a biztosnak (Várhelyinek) az arcát, azt mondta, hogy most felül akarja vizsgálni a palesztin népnek szánt pénzét" - mondta Alfarra, hozzátéve, hogy a Bizottság évek óta biztosítja, hogy pénzeszközei elkerüljék a "nemkívánatos csatornákat".
A blokk azóta megnégyszerezte a palesztinoknak nyújtott humanitárius segélyét, amely idén 100 millió euróra emelkedett, és légi hidat működtet, hogy a nagyon szükséges szállítmányokat Egyiptomba juttassa, amely a Gázai övezet egyetlen nyitott szárazföldi határátkelőjét, Rafahot ellenőrzi.
A Bizottság szerint a fejlesztési alapok ellenőrzése nem példa nélküli, az EU tagállamai is folytatnak hasonló gyakorlatokat.
Ausztria, amely az EU 27 tagállama közül az egyik legerősebb Izrael-párti álláspontot képviseli, a Hamász Izrael elleni támadására válaszul felfüggesztette a palesztinoknak nyújtott támogatásokat, míg Németország bejelentette, hogy felülvizsgálja az alapok portfólióját.
Szombaton a német külügyminisztérium megerősítette, hogy belső felülvizsgálata nem tárt fel visszaélést.
"A palesztinoknak nyújtott humanitárius segélyek felülvizsgálata befejeződött, és nem találtak anomáliákat a terrorszervezeteknek nyújtott esetleges közvetett támogatással kapcsolatban" – közölte a külügyminisztérium.
Az EU magas rangú tisztviselője "biztos" abban, hogy a Bizottság pénzeszközök ellenőrzésére szolgáló rendszere akkor is szilárdnak bizonyulna, ha a palesztin hatóságoknak szánt uniós forrásokat növelnék, ahogyan azt Josep Borrell az elmúlt napokban felvetette.
Borrell a múlt héten a jelenleg Ciszjordániát irányító Palesztin Hatóság "megerősített" változatát, valamint a régióban való fokozott uniós szerepvállalást szorgalmazott a jelenlegi konfliktus hosszú távú megoldásának részeként.
"Ha arról van szó, hogy növeljük a tevékenységünk volumenét, akkor nem látok semmilyen nehézséget" – mondta a tisztviselő.
Azt is megerősítette, hogy a blokknak nem áll szándékában csökkenteni a kifizetéseket, miután a jelenlegi finanszírozási ciklus 2024-ben véget ér.
Alfarra nagykövet az Euronewsnak elmondta, hogy a Palesztin Hatóság kérte az EU-t, hogy a területet sújtó válságra való tekintettel a 2024-re tervezett összes kifizetést előlegezze meg.
Cáfolat a magyar konzultációra
A vizsgálat lefolytatása és főként az eredménye határozottan cáfolja a múlt héten pénteken ismertetett nemzeti konzultációs kérdéssor 5. kérdésének felvezetését, amely így szól: "A Brüsszel által palesztin szervezeteknek nyújtott támogatások a Hamászhoz is eljutottak. Brüsszel az elmúlt években sok százezer euróval támogatott palesztin szervezeteket. A támogatás egy része a Hamász terrorszervezethez is eljutott. Európában bevándorlók tömegei ünneplik a közel-keleti terrortámadásokat, így a Brüsszel által ösztönzött bevándorlás révén a terrorizmus ma már Európát is fenyegeti."
Az előbbi soroknak az Európai Bizottság átfogó vizsgálata egyértelműen ellentmond.
Hétfőn az Európai Bizottság szóvivője már közölte, hogy a magyar kérdésekben megfogalmazott állítások "teljességgel valótlanok".