A demokrácia az egész világon hanyatlóban van. Ez a Demokrácia és Választási Segítségnyújtás Nemzetközi Intézete, más néven IDEA értékelése, amely a tekintélyelvű tendenciák globális felfutását mutatja.
HIRDETÉS"A 2023-as demokrácia globális állapota" elnevezésű, csütörtökön közzétett jelentés szerint a világ minden régiójában demokratikus hanyatlás tapasztalható.
"Ez a hatodik egymást követő év, amikor adathalmazunk eredménye csökken, ez a leghosszabb ilyen időszak, amióta elkezdtük az adatgyűjtést" - mondta Seema Shah, az IDEA demokráciaértékelési részlegének vezetője.
A 173 országon adatain alapuló tanulmány 17 különböző mérőszámot használ a rangsorok meghatározásához, beleértve a polgári szabadságjogokat, a bírói függetlenséget és a jogállamiságot.
Európa a világ legjobban teljesítő régiójaként áll az élen, de a helyzet a kontinensen eltérő.
"Fontos emlékezni arra, hogy Európa továbbra is a legjobban teljesítő régió a világon. Továbbra is vezet. Uralja az idén kiadott rangsor elejét is. Természetesen bizonyos országokban, köztük a jól teljesítő országokban is vannak valóban jelentős visszaesések. Ezek az országok továbbra is jól teljesítenek, de fontos, hogy megállítsuk ezeknek a hanyatlását, mielőtt még komolyabbá válnának. Láttunk tehát olyan dolgokat, mint a szólásszabadság, a sajtószabadság és a jogállamiság korlátozása Európa-szerte, és kifejezetten egyes országokban" - tette hozzá Seema Shah.
A szokásos országok, Magyarország és Lengyelország az Európai Unió legalacsonyabb értékekkel rendelkező tagállamai, de Románia is a harmadik legrosszabbként szerepel.
Nem meglepő módon a skandináv országok a legjobb demokratikus teljesítményt nyújtó országok az uniós blokkban. Dánia áll az élen mind Európában, mind világszerte, Finnország és Svédország a harmadik és negyedik helyen áll, miközben Németország a második helyre jött fel.
Ausztria és Portugália azon országok közül kettő, amelyeket a jogállamiság terén tapasztalt meredek hanyatlásuk miatt külön említenek. De ez nem csak rossz hírek vannak Európa számára.
"Közép-Európát és néhány közép-európai országot a régió demokratikus növekedésének egyfajta új epicentrumaként azonosítottuk. Valóban jelentős növekedést tapasztaltunk olyan országokban, mint Moldova, Örményország, Szlovénia. És a fejlődés bizonyos esetekben meglehetősen drámai volt" - magyarázta Seema Shah.
A jelentés rámutat például a közelmúltban lezajlott lengyelországi választásokra is, amelyek során az esetleges új kormány visszavonhat különböző intézkedéseket, amelyek hozzájárultak az ország demokratikus hanyatlásához.
Ahogy említettük: Magyarország rendkívül rosszul teljesített az összevetésben, az uniós tagállamok közül messze a leggyengébb eredményt elérve. A 17 mérőszámot négy szempont alapján csoportosították. Ezek közül háromban is - jogállamiság, képviselet és részvétel - az utolsó helyet foglalja el az EU-ban Magyarország, egyedül a jogok garantálása tekintetében sikerült megelőzni Romániát és Lengyelországot. A magyar eredmény általában egy szinten volt az örmény, vagy a georgiai értékekkel. A legsúlyosabb a helyzet a "részvétel" térén, ahol az részben vagy egészen Európa területén fekvő országok közül csak Törökországot, Oroszországot, Fehéroroszországot és Azerbajdzsánt sikerült felülmúlni.
Röviden az előbbi négy szempontról:
- A jogok a tisztességes jogrendszer, a polgári szabadságjogok tiszteletben tartása, a demokrácia anyagi és társadalmi támaszainak elérhetősége, valamint a társadalmi csoportok és nemek közötti politikai és társadalmi egyenlőség megvalósulásának mértéke.
- A jogállamiság tartalmazza az igazságszolgáltatás kormányzati befolyástól való függetlenségének értékelését, azt, hogy a közigazgatás milyen mértékben használják hivatalukat személyes haszonszerzésre, mennyire kiszámítható a törvények végrehajtása, és milyen mértékben mentesek az emberek a politikai erőszaktól.
- A képviselet a választási folyamatok hitelességének mérőszáma (beleértve a szabálytalanságoktól mentes választásokat, a szabadon működő politikai pártokat, a választójog befogadó jellegét és azt, hogy a nemzeti tisztségeket milyen mértékben töltik be választott személyek), a törvényhozás hatékonysága és a helyi demokratikus képviselet minősége.
- A részvétel azt méri, hogy a polgárok mennyire vesznek részt a demokratikus megnyilvánulásokban a választások alatt és között. Tartalmazza a civil társadalom működésének kontextusának értékelését, az érdekcsoportok erejét, az egyesületekkel és szakszervezetekkel való kapcsolattartás mértékét, valamint a nemzeti választásokon való részvételt.
Minden kategória értékelése 0-tól 1-ig terjed, ahol az 1 a legdemokratikusabb. A magyar számok a következők:
- Jogállamiság - 0,526 - globális 64. hely
- Jogok - 0,631 - globális 44. hely
- Képviselet - 0,548 - globális 85. hely
- Részvétel - 0.443 - globális 125. hely