Egy szíriai menekültekből álló család a Frontex, az EU határőrizeti ügynöksége ellen indított történelmi jelentőségű pert, a keresetet azonban a Bíróság elutasította, amit súlyos csapásként értékelnek az emberijog-védők.
HIRDETÉSA két szülőből és négy gyermekből álló szíriai család kártérítést kért, miután 2016-ban Görögországból Törökországba toloncolták őket. A család az országban dúló polgárháború elől menekült, de miután elérték Görögországot és menedékkérelmet nyújtottak be, a Frontex és a görög hatóságok által végrehajtott közösen visszatoloncolták őket Törökországba.
A luxembourgi székhelyű bíróság szerda reggel közzétett ítéletében kimondta, hogy mivel a határőrizeti ügynökségnek nincs hatásköre a menedékkérelmek elbírálására, nem ítélhető kártérítés fizetésére.
"Kizárólag a tagállamok rendelkeznek hatáskörrel a kiutasítási határozatok érdemi értékelésére és a nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálására" -indokolták az ítéletet.
A családot képviselő jogi csapat egyik tagja az Euronewsnak azt mondta, hogy az ítélet "nem kielégítő".
"Csalódottak hogy a Frontexet nem vonják felelősségre a jogellenes visszatoloncolásban betöltött szerepéért. Ők a kitoloncolásuk miatt áldozattá váltak" - mondta a holland Prakken d'Oliveira ügyvédi iroda egyik emberi jogokkal foglalkozó ügyvédje.
A család jogi képviselői szerint az ítélet alapvető kérdéseket vet fel a Frontex megbízatásával és elszámoltathatóságával kapcsolatban.
"A Frontex-rendelet 34. cikke kimondja, hogy a Frontex köteles >hatékony mechanizmust létrehozni az alapvető jogok tiszteletben tartásának ellenőrzésére az ügynökség valamennyi tevékenysége során<" - idézték. "A döntésből nem derül ki egyértelműen, hogy ez mit jelent a gyakorlatban. Továbbra sem világos, hogy a Frontexnek milyen módon kell ellátnia a felügyeleti feladatát".
"Most a politikai intézményeken, különösen az Európai Bizottságon múlik, hogy tisztázzák a Frontex megbízatását. Tisztáznia kell, hogy a Frontexnek hogyan kell figyelemmel kísérnie az emberi jogok betartását" - mondták Prakken d'Oliveira ügyvédei, megerősítve, hogy fontolóra veszik, hogy további jogi lépéseket teygenek.
Emberijogi szakértők szintén aggodalmukat fejezték ki az ítélettel kapcsolatban.
Steve Peers, a londoni Royal Holloway Egyetem munkatársa az X-en (korábban a Twitter) felvetette, hogy a döntés ellentmond a Frontex-rendeletben foglalt emberijogi rendelkezéseknek.
"Lényegtelen, hogy a Frontex hivatalosan nem dönt a visszatérésekről vagy a menedékkérelmekről: a kérdés az, hogy megsértette-e azon kötelezettségeit, hogy ne járuljanak hozzá az emberi jogok megsértéséhez" - írta Peers.
A Törvényszék döntésére reagálva a Frontex szerdán közölte, hogy "az ügyből nyert értékes felismerések lehetővé teszik számunkra, hogy folyamatosan javítsuk a visszatérési eljárásokat, biztosítva, hogy minden érintett személlyel a lehető legnagyobb tisztelettel bánjunk".
Egy szorosan figyelemmel kísért ügy
Az ügyet, amely az emberijogi aktivisták reményei szerint precedenst teremt, 2021-ben indították, öt évvel azután, hogy a szíriai családot a görögországi Kos szigetéről repülővel Törökországba toloncolták, annak ellenére, hogy nemzetközi védelmet kértek.
Az eredetileg a szíriai Kobani kurd városból származó család 136 000 eurós kártérítést követelt a Frontex által elkövetett állítólagos emberijogi visszaélések miatt felmerült anyagi költségek és a Frontex miatt elszenvedett nem vagyoni jellegű károk miatt.
A Törökországba tartó repülőút során a család - akkor egy és hét év közötti - gyermekeit állítólag elválasztották szüleiktől. A család jogi képviselői azzal érveltek, hogy a velük való bánásmód megsértette az uniós jogban rögzített gyermeki jogokat. A törökországi Adana városába való megérkezésük után a családot bebörtönözték, és amikor kiszabadultak, nem jutottak alapvető szolgáltatásokhoz, például lakhatáshoz, vízhez és higiéniához. Azóta Irakban telepedtek le.
Ez volt az első alkalom, hogy a Frontex lehetséges jogi lépésekkel szembesült a menekültek állítólagos "visszaszorítása" miatt, amivel többször is többször is vádolták az ügynökséget.
A Frontexenél jelenleg az európai ombudsman is vizsgálódik az Adriana hajó júliusban bekövetkezett halálos balesetében betöltött esetleges felelőssége miatt. A hajótörésben a becslések szerint a halálos áldozatok száma akár 750 is lehet.
Az ügynökség alapjogi tisztviselője azóta utalt arra, hogy a Frontex felfüggesztheti minden tevékenységét Görögországban - a görög parti őrségnek az incidensben játszott szerepével kapcsolatos vita miatt. Az ügynökség szerint jelenleg 518 állandó testületi tiszt és Frontex-alkalmazott dolgozik a görög szárazföldön és a szigeteken, az ügynökség 11 hajót és 30 járőrkocsit is bevet.
HIRDETÉSA Bíróság döntése az EU-ban a menedékjog iránti kérelmek számának növekedése közepette született, ami a migrációt a politikai napirend legfontosabb helyére emelte. A héten közzétett új adatok szerint 2023 első felében 519 000 kérelmet nyújtottak be, ami 30%-os növekedést jelent 2022 azonos időszakához képest.