Elérkezett az idő az Európai Unió, Latin-Amerika és a karibi országok közötti kapcsolatok újraindítására. Nyolc év csúcstalálkozó nélküli időszak után több mint ötven vezető érkezett két napra Brüsszelbe az Atlanti-óceán mindkét partjáról.
HIRDETÉSEurópa vissza akarja szerezni befolyását a régióban, miután észrevette, hogy az ukrajnai háború megváltoztatta a játékszabályokat a nemzetközi sakktáblán és Kína hatalmas beruházásokat hajt végre a térségben.
„Mivel természetes partnereknek számítottunk, nem figyeltünk eléggé. Az európaiak nem fordítottak kellő figyelmet a latin-amerikaiakra. Most pedig reagálnunk kell és figyelembe kell venni az új geopolitikai forgatókönyvet. Kína helyzete és Oroszország új szerepe miatt nemcsak az aggodalmat, hanem az elkötelezettségünket is ki kell fejezzük és ki kell mutassuk" - mondta Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője.
Kísért a gyarmati múlt
A kereskedelmi egyeztetések mellett azonban számos nyílt vita folyik a csúcstalálkozó következtetéseinek végső megfogalmazásáról. A latin-amerikai országok szívesen látnának valamiféle utalást a gyarmati múltra, valamint jóvátételt szeretnének a transzatlanti rabszolga-kereskedelemért.
„Nagyon remélem, hogy a nyilatkozatban látni fogunk egy olyan bekezdést, amely a bennszülöttekkel szembeni népirtás és az afrikai emberek rabszolgasorba süllyesztésének történelmi hagyatékáról szól, és valamit a jóvátételi igazságszolgáltatásról is" - jelentette ki Ralph Gonsalves, a CELAC (Latin-Amerikai és Karibi Államok Közössége) elnöke és Saint Vincent és a Grenadine-szigetek miniszterelnöke.
Nincs egyetértés az ukrajnai háborúról
Vita folyik arról is, hogyan kell az ukrajnai háborúra hivatkozni. Az Atlanti-óceán mindkét partján, de a latin-amerikai országok között is eltérő ennek a megítélése.
„Mindkét oldalról ambiciózus szöveget akarunk, és valószínűleg még folynak viták a közleménytervezetről. Ukrajnával kapcsolatban egy dolog világos: a latin-amerikai országok túlnyomó többsége úgy döntött, hogy elítéli Oroszországot, és ez szavazatok formájában az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésén is megjelent már" - fogalmazott optimistán Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Az ENSZ szavazásán voltak, akik elítélték az inváziót, voltak, akik semlegesebb álláspontot képviseltek, és voltak, akik Oroszországhoz csatlakoztak. Az biztos, hogy nehéz lesz olyan közös nyelvet találni, amely egyesíteni tudja ezeket a nézeteket.