NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Kettős nyomás a Bizottságon a magyar uniós források kérdésében - jövő szerdán döntenek

Varga Judit magyar igazságügyi miniszter és Johannes Hahn költségvetési biztos Brüsszelben 2022. szeptember 8-án
Varga Judit magyar igazságügyi miniszter és Johannes Hahn költségvetési biztos Brüsszelben 2022. szeptember 8-án Szerzői jogok Bogdan Hoyaux/European Union, 2022
Írta: Pálfi RitaArató László
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Brüsszelben arra készülnek, hogy egy Magyarország számára pozitív fordulat esetében is az év utolsó pár hetében kerülhet minden a helyére.

HIRDETÉS

Miközben a magyar kormány az Európai Bizottságot igyekszik meggyőzni arról, hogy valóban komolyan gondolja a korrupcióellenes fellépést, az Európai Parlament csütörtökön egy állásfoglalást fogad majd el a magyar jogállamiságról. Ez a 2018-as Sargentini-jelentés frissített változata lesz, többek közt azt írják benne, hogy Magyarország már nem demokrácia. A bizottság jövő szerdáig tanulmányozhatja a magyar kormány válaszát, ezután derül ki, hogy Magyarország megkapja-e a helyreállítási alapból az 5,8 milliárd eurót. Ha 2022 végéig nincs hivatalos megegyezés, akkor ennek 70 százalékát már biztos nem kaphatja meg.

EP: Magyarország már nem demokrácia

Négy évvel ezelőtt az EP kétharmados többséggel (a Fidesz akkori európai pártcsaládja, az Európai Néppárt részben tevőleges, részben hallgatólagos támogatásával) kimondta, hogy a magyar jogállamiságot számos rendszerszintű veszély fenyegeti. Ennek nyomán indult el az Alapszerződések hetes cikke szerinti eljárás. A 2019-es EP-választáson nem induló, a parlamenti munkától elköszönő holland Judith Sargentini szerepét az Európai Parlamentben a francia Gwendoline Delbos-Corfield vette át, aki már többször is elmondta, hogy a helyzet Magyarországon csak rosszabb lett. 

Az is szerepel a dokumentumban (amelyet az EP LIBE-szakbizottsága már nagy többséggel elfogadott), hogy a 12 éves Fidesz-kormányzás a választási autokrácia hibrid rezsimjét teremtette meg, amely azonban nem történhetett volna meg, ha az európai intézmények hatékonyabban töltik be szerepüket a demokrácia védelmében.

A mostani jelentés lényeges újdonsága, hogy részletesen foglalkozik az uniós források kérdésével is. A képviselők arról szavaznak majd, hogy felszólítják az Európai Bizottságot a következőkre:

  • tartózkodjon a magyar helyreállítási terv jóváhagyásától mindaddig, amíg Magyarország maradéktalanul eleget nem tesz az európai szemeszterre vonatkozó valamennyi ajánlásnak, és végrehajtja az EU Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét;
  • zárja ki a finanszírozásból azokat a kohéziós programokat, amelyek hozzájárulnak az uniós alapokkal való visszaéléshez vagy a jogállamiság megsértéséhez;
  • alkalmazza szigorúbban a meglévő szabályokat az uniós alapokkal politikai okokból történő visszaélések kezelése érdekében.

Parlamenti nyomásgyakorlás

A tagállamokat pedig arra figyelmeztetik, hogy a hetes cikk szerinti eljárásban „sem az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatának azonosításához, sem pedig konkrét ajánlások és határidők megfogalmazásához” nem szükséges a Tanácsban egyhangúság. Vagyis ezeket az ajánlásokat minősített többséggel is elfogadhatják a kormányok.

A jelentésnek nincs közvetlen hatása az uniós forrásokról szóló vitára, az Európai Parlament nem szereplője sem a helyreállítási alappal, sem a hétéves költségvetéssel, sem a jogállamisági eljárással kapcsolatos folyamatnak. Ugyanakkor politikai nyomásgyakorlásra kétségkívül alkalmas egy ilyen dokumentum, az Európai Bizottság elnökének ugyanis az EP szavazott bizalmat, amelyet meg is vonhatnak tőle, ahogy lehet hallani erről szóló utalásokat. 

Arról nem is beszélve, hogy miután a magyar kormánynak már nincs az Európai Parlamentben hátországa és a szélsőjobboldaliakat és populistákat leszámítva valamennyi politikai erővel összevesztek, ezért az várható, hogy a négy évvel ezelőttinél is nagyobb arányban ítélik majd el Orbán Viktort és kormányát, ami viszont hivatkozási alap lehet az Európai Bizottság számára, ha Magyarországra nézve hátrányos döntést hoz a forrásokról.

Részletek a bizottsági észrevételekről és ijesztően kemény szankciók

Jávor Benedek volt EP-képviselő, a Párbeszéd politikusa múlt pénteken hozott nyilvánosságra egy július 20-ai levelet, melyben Johannes Hahn biztos arra kér felhatalmazást, hogy értesítse a magyar kormány a szankciók alkalmazásának szándékáról, a jogállamisági eljárásban tőlük kapott nem kielégítő válaszok miatt.

Ebből a levélből több részlet derült ki arról, hogy pontosan mik azok a területek, ahol az Európai Bizottság kritikával élt, melyeket azonnal orvosolni kell. A politikus szerint ezekre nem lesz elég megoldás a korrupcióellenes hatóság felállítása vagy egy korrupcióellenes munkacsoport létrehozása.

A fő problémát a bizottság a teljes közbeszerzési rendszer korrupciógyanús működésében látja. Ez egyrészt a jogszabályok elégtelenségét jelenti, másrészt gyakorlati problémát is: az irányított közbeszerzések mindent átfogó voltát. Ide tartoznak az egyszereplős közbeszerzések, de vannak észrevételek a kerettenderek elfogadhatatlanságáról, arról, hogy mennyire a politikai kapcsolatokkal rendelkező szereplők kezében koncentrálódik a közbeszerzési piac, a megfelelő összeférhetetlenségi szabályok hiányáról.

A dokumentumban utalnak szabálytalanságokra a mezőgazdasági földek árveréseivel kapcsolatban az elmúlt 12 évben. A Bizottság szerint ezek a problémák rendszerszintűek, súlyosak és a kormány az eljárásban a felvetésekre nem adott meggyőző válaszokat (legalábbis a július 20-ai keltezésű levélig.)

Jávor szerint a dokumentumban javasolt szankciók "ijesztően kemények", és széles körben ellehetetlenítenék az uniós forrásokhoz való hozzáférést a magyar kormány számára.

Bizottság: még tanulmányozzuk a magyar kormány válaszát

A magyar kormány augusztus 21-én küldte el válaszlevelét az Európai Bizottságnak. Erre egy hónap adott most a brüsszeli testületnek, hogy reagáljon. Azaz a jövő héten kiderül, hogy elfogadják-e a magyar fél válaszát és lezárják a jogállamisági eljárást, amellyel megnyílik az út a helyreállítási program és a hét éves költségvetés jóváhagyásához. Vagy pedig szankciókra tesznek javaslatot a tagállamok Tanácsának, ahol nem szükséges ebben a kérdésben az egyhangú döntés.

Az Európai Bizottság meglehetősen szűkszavúan kommentálja a fejleményeket. Varga Judit igazságügyi miniszter múlt heti két napos látogatásával és az ott bemutatott magyar javaslatokkal kapcsolatban pedig azt mondják, hogy tanulmányozzák az Orbán-kormány vállalásait. Ami tény: szeptember 21-én az Európai Bizottság biztosi kollégiuma előtt lesz a téma, ott fogják elfogadni a brüsszeli választ, amit azonnal továbbítanak is Budapestre.

Az Euronews bizottsági forrásokból úgy értesült, hogy a testület nincs könnyű helyzetben: a magyar kormány ugyanis valóban komoly vállalásokat tett, a légkör is alapvetően megváltozott, azonban még mindig csak ígéretek vannak, mert a magyar parlament még nem fogadta el a jogszabályokat. A Bizottságnak erre azonban figyelemmel kell lenni, tehát ha szankciókról is döntenek, azok végrehajtását függővé tehetik a vállalt jogszabályok törvénybe iktatásától. Ennél tovább azonban nem mehet az Európai Bizottság, vagyis nem fognak olyan feltételeket szabni, amelyek a magyar törvénymódosítások gyakorlati megvalósulását követelnék meg.

Az azonban továbbra is kérdéses, hogy a magyar javaslatok minden egyes bizottsági kritikára választ adnak-e. A magyar kormány szerint igen.

A kormánynak mindenképpen sürgősebb a kérdés, hiszen az 5.8 milliárd eurós helyreállítási alapból kapott forrásnak a 70 százalékától elesik, ha nem lesz hivatalos megállapodás 2022 végéig. Brüsszelben arra készülnek, hogy egy Magyarország számára pozitív fordulat esetében is az év utolsó pár hetében kerülhet minden a helyére - nem kevés túlóra árán.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Magyarország már nem teljes értékű demokrácia - megszavazta az állásfoglalást az EP

Exkluzív Euronews-felmérés: az európaiak továbbra is támogatnák Ukrajnát

Európa sorsa összefonódik Ukrajna sorsával - mondta Kijevben az uniós liberálisok vezetője