Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

"A szegénység hullámai átcsapnak a brüsszeli régió fölött"

Access to the comments Kommentek
Írta: Zsíros Sándor
Energiaszámla Belgiumban
Energiaszámla Belgiumban   -   Szerzői jogok  U. J. Alexander/Getty Images/iStockphoto   -  

Szakértők több javaslatot is megfogalmaztak arra, hogyan kellene kezelni Európában az energiaválság miatt kibontakozó elszegényedést és szociális feszültséget. Andor László, a brüsszeli Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványának főtitkára az Euronewsnak azt mondta, eljött az ideje annak, hogy olyan alapvető szolgáltatásokat vezessenek be a rászoruló csoportok számára, amelyekkel elviselhetővé teszik a helyzetet számukra. Szerinte a mostani válság jóval mélyebb lesz a koronavírus-járvány alatt tapasztaltnál, ezért az Európai Bizottságnak is lépnie kell a munkaerőpiacon.

Ennek a belga férfinak közel négyszeresére emelkedett idén a gáz és az áramszámlája. Quentin Spitaels így már havonta 659 eurót fizet a négy szobás ház rezsijére a korábbi alig kétszáz euró helyett. Azt fontolgatja, hogy egyáltalán nem fizeti be a számláit. Szerinte a belga kormány eddigi intézkedéseinél jóval komolyabb lépésekre van szükség az emberek védelmében. 

“Szerintem ezek a lépések nem elegendőek, hiszen rengeteg háztartás van ebben a helyzetben. Nem tudjuk, hogy követni fogjuk-e a brit példát, ahol egy mozgalom felvetette, hogy ne fizessék a számláikat az emberek. Ebben az esetben nyilván a politikusok is erősebben reagálnának" - mondta Quentin Spitaels. 

Brüsszelben a szegénység hullámaira számítanak

A belga kormány 21-ről 6 százalékra csökkentette az energiahordozók áfáját, szociális tarifát vezetett be a szegényeknek és támogatást ad az épületek felújítására is. Közben a fővárosban, Brüsszelben a helyi szociális hivatal kampányba kezdett azért, tájékoztassák a rászorulókat az elérhető segítségről. A szervezet vezetője szerint a kérelmek száma már megduplázódott a tél pedig tömeges elszegényedést hozhat az itteni családoknak.

“Arra számítunk, hogy a szegénység hullámai átcsapnak a brüsszeli régión, hiszen itt jellemzően nagyon sokan laknak bérelt lakásban, amelyek jórészt nem szigeteltek, olyanok, mint a szita. És sokan nem tudják ellenőrizni az energiafogyasztásukat" - mondta Khalid Zian, CPAS nevű hivatal vezetője. 

Az elnök sem tartja elegendőnek a kormány szociális intézkedéseit. Szerinte a piac európai szintű újraszabályozására lenne szükség, ahol az energiát alapvető termékként kezelnék.

“Mi úgy gondoljuk, hogy az energia alapvető szükséglet. Nem szabadna, hogy a hagyományos piaci logika vonatkozzon rá. Egy szabályozott piacra van szükség, ahol az európai kormányok, vagy az unió plafont szabhatnak az áraknak."

Az Euronews az ügyről Andor Lászlót kérdezte, aki az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványának főtitkáraként foglalkozik szociális ügyekkel, korábban pedig munkahelyekért és szociális ügyekért felelős uniós biztos volt 2010 és 2014 között. 

- Láthatjuk, hogy az összes uniós ország próbálja valahogy csökkenteni a válság hatásait. Néhányan az Áfát mérséklik, mások a legszegényebbeket támogatják. Látszik már, hogy mi az, ami működik és mi az, ami nem?

Ez egy nagyon nagy feladat azon országok szociális rendszere számára, ahol a szociális háló nem eléggé erős. Ezekben az országokban meg kell erősíteni az ellátást és új alapvető szolgáltatásokat kell bevezetni, amelyek elviselhetővé teszik a helyzetet a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok számára.

- Vagyis a fűtés legyen alapvető szolgáltatás a szegényeknek?"

A fűtés egy kritikus terület, ahol valamilyen beavatkozásra szükség van. De a helyzet országról országra változhat.

- Néhányan azt kérdezik, ha emelkednek az árak, miért nem emelik egyszerűen fel a fizetéseket?

Ennek a társadalmi párbeszéd alapján kell történnie. A munkaerőpiac és és a bérszabályozás megújítása időbe kerül, de ez valóban egy kritikus pont. Sok ember véli úgy, hogy az úgynevezett bér-ár spirál növeli az inflációt. De ez nem igaz. A valóság az, hogy a bérek nem nőttek megfelelő mértékben.

- Mit tehetne az EU és különösen az Európai Bizottság?

Az EU-nak mérlegelnie kellene egy biztosítási módszert, amellyel kezelhetik a munkanélküliséget. Miért? Mert az előző válságban, a járvány alatt bevezették a rövidtávú segítséget lehetővé tevő eszközt, ami lehetővé tette, hogy az embereket nem bocsájtják el a munkahelyünkről. A mostani válság természete más. Valószínűleg mélyebb lesz annál. Ezért kell valamilyen formában viszontbiztosítani a munkanélküliséget. 

- Meddig tudják fizetni az európai kormányok ezeket a szociális támogatásokat?

Nem feltétlenül a szociális támogatás a legnagyobb gond. Bár az emelkedő kamatok megnehezítik a kormányok dolgát a kölcsönök felvételénél. Talán eljött az ideje az adóreformokon gondolkozni a kormányoknak. Európában hét vagy nyolc országban továbbra is egykulcsos jövedelemadó van. Ezt újra kell gondolni. Ahol megmaradt ez az egykulcsos adó, bevezethetnék a sávos adózást, a bevételekből fizethetik a költségeket például a szociális háló megerősítését.

- Vagyis adóztassák meg a gazdagokat, hogy a szegényeket segítsék?

Ön mondta, de én egyetértek.