A háborús felek az online térben is aktívan harcoltak az elmúlt fél évben.
HIRDETÉSMint minden konfliktus, az orosz-ukrán háború is kiváló táptalajt biztosított a félretájékoztatás és az álhírek számára. Az elmúlt hat hónapban nemcsak a frontokon harcoltak a felek, hanem az online terekben is. A propagandát az állami hatóságok és az egyéni felhasználók is aktívan terjesztették a háború első napjától kezdve. Az Euronews közösségi médiával foglalkozó rovatában most visszatekintünk az elmúlt fél év öt legfontosabb, legszélesebb körben elterjedt álhírére.
1. Archív videófelvételek és a "kijevi szellem"
Csupán pár órával azután, hogy Oroszország megindította invázióját, robbanásokról szóló felvételek lepték el az internetet. A félrevezető videók leírásai ukrán stratégiai központok elleni támadásokról szóltak, pedig valójában kínai és libanoni archív robbanásokat mutattak. A felvételek nagyon gyorsan terjedtek a Facebookon, a Twitteren és a TikTokon is, felhasználók ezreinek ragadták meg a figyelmét.
Nagyon gyorsan feltűntek az ukrán bátorságot megtestesítő népmesei hősök történetei is a közösségi médiában. A leghíresebb közülük a "kijevi szellem" volt, aki a leírások szerint egymaga hatástalanított hat orosz repülőgépet az invázió kezdeti óráiban. A hős legendáját számítógépes játékokból és katonai gyakorlatok felvételeiből kivett képekkel építették. A videók több millió emberhez eljutottak, még a volt ukrán elnök Petro Poroshenko is terjesztette a hős hírét. Végül májusban erősítette meg az ukrán hadsereg, hogy a kijevi szellem sosem létezett, csupán egy szuperhőslegenda volt.
A bátorságot megjelenítő történetek ugyan reményt adhatnak a lakosságnak egy háborúban, a szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a fanatikus félretájékoztatás káros dolog, mert hamis képet fest a harcokról, és eltereli az emberek figyelmét az igazi hősiességről.
2. A háborús bűncselekmények és a háború tényének a tagadása
Az oroszbarát felhasználók gyakran ismételték az interneten a Kreml eredeti álláspontját, miszerint az ukrajnai invázió nem egy háború, hanem egy speciális katonai hadművelet, melynek célja a szomszédos ország "nácítlanítása". Sokan közülük pedig álhírnek minősítették az orosz hadsereg által elkövetett háborús bűncselekményeket.
Egy népszerű felvételen például az volt látható, ahogyan egy riporter hullazsákok előtt beszél a kamerába, miközben mögötte az egyik zsák megmozdul. A videó azonban nem az Ukrajnában felfedezett háborús bűncselekmények áldozatait mutatta, hanem egy februári bécsi klímatüntetés résztvevőit.
Pár nappal később egy másik videó kezdett villámgyorsan terjedni az interneten, mely szerint az ukrán hatóságok próbababákat helyeznek el az utcákon, hogy a bucsai tömeggyilkosság áldozatainak állítsák be őket. A felvételen azt lehetett látni, ahogyan egy próbababát éppen felöltöztetnek. Egy orosz televíziós szakember megerősítette az Euronewsnak, hogy a videót Szentpétervár környékén forgatták, nem Ukrajnában.
A félretájékoztatás másik formája az úgynevezett "krízisszínészeket" vette célba. Ezeknek a vádaknak az volt a lényege, hogy Ukrajna embereket bérelt fel, hogy eljátsszák a háború áldozatainak szerepeit. Az egyik híres esetnél például azzal vádolták az ukránokat, hogy egy ismert szépségápolással foglalkozó bloggert szerepeltettek terhes áldozatként egy, a mariupoli szülészeti klinika elleni támadás után készült felvételen.
Oroszország az ukrán Azov ezredet vádolta azzal, hogy bombázást imitáltak egy nem működő kórház ellen, hogy aztán leforgathassák a videót. Az alaptalan vádakat később a Facebook és a Twitter is eltávolította.
Moszkva később egyszerű tagadással utasította el az ellene felhozott háborús bűncselekmények vádjait, hiába gyűltek a független szakértők által ellenőrzött bizonyítékok. Az orosz diplomaták és az oroszbarát közösségi média felhasználók továbbra is olyan megalapozatlan állításokat tettek, miszerint az ukrán hatóságok krízisszínészeket alkalmaznának orosz rakétacsapások helyszínein.
3. Volodimir Zelenszkij - drogok, zöld háttér és hamisított videók
Amikor az első rakétacsapások elérték Kijevet, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök feltöltött egy videót a közösségi médiába, amiben arról beszélt, hogy nem hagyja el a fővárost. Ennek ellenére a háború első napjaiban rendszeresen visszatérő pletyka volt, hogy mégis elmenekült az országból. Néhányan hamisan azzal vádolták az elnököt, hogy zöld háttér előtt veszi fel a videóit, esetleg egy filmstúdióban forgat, miközben valójában már külföldön van.
A háború előrehaladásával Zelenszkij az orosz dezinformáció egyik legfontosabb célpontja lett. Márciusban egy olyan, mesterséges intelligencia által létrehozott felvétel kezdett el terjedni az interneten, amiben az ukrán elnök a fegyverletételre szólította fel az embereket. Az Euronewsnak nyilatkozó szakértők megerősítették, hogy a felvételt a megtévesztés szándékával hozták létre, és a videó egyértelmű fordulópontnak volt tekinthető a háború online hadviselésében.
Egy hasonló szerkesztett videó Vlagyimir Putyinról is kikerült az internetre. A felvételen az orosz elnök arra utasította az orosz katonákat, hogy "térjenek vissza Oroszország, amíg még életben megtehetik".
Zelenszkijt rendszeresen próbálták negatív színben feltüntetni az oroszbarát felhasználók az interneten. A vádak idővel egyre bizarrabbak lettek. Egyszer például egy orvos vádolta hamisan az ukrán elnököt azzal, hogy egy halom kokaint tart az íróasztalán, miközben videókonferenciákon vesz részt. A felvétel eredeti verziójában ugyanakkor üres volt Zelenszkij asztala.
A kábítószer kedvelt eleme volt az ukrán elnök elleni lejáratókampánynak, ugyanis egy félrefordított 2019-es interjúban drogfüggőként mutatták be Zelenszkijt, miközben azt nyilatkozta, hogy kávéfüggő, és nem fogyaszt kábítószereket. A motívum nem véletlen, ugyanis a háború kezdete óta "drogosként" és "neonáciként" ábrázolja az orosz állami média az ukrán vezetőket.
4. Finnország és Lengyelország belesodródása az információs háborúba
Visszatérő elem volt az ukrajnai háborúval kapcsolatos álhírek között a külföldi országok, kifejezetten a NATO-tagállamok esetleges beavatkozása. Májusban többen is azt terjesztették a közösségi médiában, hogy az Európai Unió tagállamai be fognak lépni a konfliktusba. Egy videóban - amelyen digitálisan felhelyezett BBC logó volt látható - egy lengyel tábornok írt alá egy parancsot, mellyel a hadsereget teljes készenlétbe helyezte.
A BBC később megerősítette, hogy a felvételt nem ők készítették, és visszaéltek a logójukkal a hamisított felvételen. Lengyel kormányzati szereplők pedig Moszkvát vádolták meg az országukkal szemben indított információs támadással.
Egy másik félrevezető felvétel azt sugallta, hogy Finnország több tucat tankot szállít az Oroszországgal közös keleti határához. A videón azonban valójában egy olyan vasúti szállítmány volt látható, amely Finnország nyugati részébe szállította a harckocsikat egy éves katonai gyakorlatra.
5. Hamis információk a külföldre távozott háborús menekültekről
Az ENSZ kimutatása szerint augusztus közepéig 6,5 millió menekült hagyta el Ukrajnát. Sokan közülük nem álltak meg a szomszédos országokban, hanem Nyugat-Európáig utaztak. A lejáratásuk azonban ott is folytatódott.
HIRDETÉSEgy megszerkesztett videó például azzal vádolt Németországban élő ukrán menekülteket, hogy felgyújtottak egy házat, miközben orosz zászlókat próbáltak elégetni. A nyomozás során azonban kiderült, hogy a felvételek 2013-ban készültek. Oroszbarát felhasználók olyan hírt is terjesztettek, hogy a német hatóságok egykori koncentrációs táborokba hívták az ukránokat. A sachsenhauseni emlékközpont munkatársai azonban cáfolták a vádakat.
A menekültekkel kapcsolatos visszatérő vád volt, hogy a jelenlétük már zavarja a nyugat-európai lakosokat, akiknek elegük lett az ukránokból. Egy Róma közeli környezetvédelmi tüntetésen készült felvételt - ahol egy motoros rángat el demonstrálókat - például úgy kereteztek a közösségi médiában, hogy az olaszok már belefáradtak a "hülye" ukrán tüntetőkbe. Az orosz állami média pedig azt közölte, hogy a brit szállásadók 25%-a hat hónap után meg akar szabadulni ukrán vendégétől, pedig erre vonatkozó közvéleménykutatást senki sem készített.
A háború kitörése óta a Kreml komoly figyelmet fordít a konfliktus narratívájának kontrollálására, ezért rendszeresen visszautasítja és jelentékteleníti az Oroszországgal szemben felhozott háborús bűncselekmények elkövetésére vonatkozó vádakat. Kijev szintén aktívan részt vesz az információs hadviselésben, és rendszeresen kreál népi mítoszokat, legendákat, miközben igyekszik kicsinyíteni a szemszögéből negatív sajtóhíreket.
A konfliktus hat hónapja a dezinformáció minden fajtájára mutatott példát. A kontextusból kiragadt képektől, a mesterséges intelligenciával létrehozott hamis felvételen át a manipulált videókig minden eszközt bevetettek a felek. Az információs háború ugyanolyan intenzitással folyt az online felületeken, mint a konfliktus fizikai része a frontokon.