NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az EP szerint Szerbiának döntenie kell, hogy Oroszország vagy Európa oldalán áll

A szerb elnök, Alekszandar Vucsics Brüsszelben
A szerb elnök, Alekszandar Vucsics Brüsszelben Szerzői jogok Olivier Matthys/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved.
Szerzői jogok Olivier Matthys/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved.
Írta: Zsíros Sándor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Bár az unió elvárja a tagjelölt országoktól az uniós szankciók alkalmazását, az oroszbarát szerb vezetés erre nem volt hajlandó.

HIRDETÉS

Az Európai Parlament felszólította Szerbiát, hogy változtasson oroszbarát politikáján és csatlakozzon az uniós szankciókhoz. A szerb kormány erre eddig ugyanis nem volt hajlandó.

Az Európai Unió elvárja, hogy a tagjelölt országok is alkalmazzák a Brüsszelben elfogadott szankciókat. Belgrád azonban a hagyományosan jó orosz kapcsolatai miatt erre mindeddig nem volt hajlandó. Az Európai Parlament friss éves jelentése szerint a szerb vezetésnek döntenie kell, melyik oldalán áll. 

"- Szerintem nagyon sürgető a helyzet, különösen Szerbia esetében. Fontos lenne dönteniük. Az ország mindig különböző irányokba nézett a külpolitikában. Azonban most dönteni kell arról, hogy hová tartoznak. Remélem, hogy világos lesz a döntésük, hogy Európához tartoznak” – mondta Vladimir Bilcik szlovák EP-képviselő.

Szerbia nyolc éve folytat csatlakozási tárgyalásokat az unióval. Azonban a szoros orosz kapcsolatai újabb akadályt jelenthetnek. Emellett az Európai Parlament szerint Szerbia visszaesett a jogállamiság, a médiaszabadság és a korrupció elleni harc terén is. És továbbra sem normalizálták a kapcsolataikat Koszovóval.

"- Ami Szerbiát illeti, nem csak a politikai szinten, hanem a polgárok között is javítani kell a kapcsolatokat Koszovóval. Támogatni kell az emberek közötti kapcsolatot, a többnyelvűséget és a koszovói szerbek szociális és gazdasági integrációját” – mondta Viola von Cramon német zöldpárti EP-képviselő.

Az Ukrajnában zajló háború felgyorsította a bővítési folyamatot: Ukrajna mellett Moldova is tagjelölti státuszt kapott. Azonban a balkáni bővítés lassúságát sokan bírálják.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A szerb falu, ahol ásványvíz-palackozó van, de vezetékes víz nincs

Két évtized után először a szerbek többsége ismét ellenzi Szerbia EU-csatlakozását

EU-s diplomaták: Szerbiának választania kell, ki mellett áll