Az európai polgárok túlnyomó többsége - 87 százaléka - azt állítja, hogy a háború máris hatással van életszínvonalára vagy érinteni fogja azt.
HIRDETÉSAz Európai Unió lakosainak többsége szerint Oroszország ukrajnai háborúja rontotta vagy rontani fogja életszínvonalukat – derült ki egy új felmérésből. Az egyre emelkedő energiaárak ugyanis rekordinflációt okoznak az eurózónában.
Az Európai Parlament legutóbbi, 2022 tavaszi Eurobarométer felmérése azt is kiderítette, hogy az Európai Unió és intézkedéseinek támogatottsága megnőtt az orosz invázió kezdete óta. A demokráciát sokan egyre inkább olyan kulcsfontosságú értéknek tekintik, amelyet érdemes megvédeni, miközben a választásokat is fontosabbnak tartják, különösen az európai választásokat.
Az uniós polgárok Oroszországgal kapcsolatos véleménye is megváltozott: jelenleg a válaszadók mindössze 10 százaléka látja pozitívan az országot, szemben a 2018-as 30 százalékkal.
A felmérés szerint tízből csaknem hat ember (59 százalék) az olyan értékek védelmét helyezi előtérbe, mint a szabadság és a demokrácia a fogyasztói árak visszafogásával szemben. Egyes országokban azonban – különösen Bulgáriában, Magyarországon, Máltán és Romániában – többen helyezik előtérbe az árstabilitást a demokrácia értékének védelmével szemben. Összességében a felmérés azt mutatja, hogy az értékek védelmét inkább azok tartják fontosnak, akik készek szembeszállni az áremelkedéssel, illetve azok, akik úgy érzik, hogy kevésbé érinti őket a háború.
Ukrajna háború: a demokrácia támogatása – és félelem a költségek miatt
Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése kiegészíti az Európai Bizottság által frissen közzétett adatokat, amelyek szerint tízből csaknem hat polgár helyeselte az EU orosz invázióra adott válaszát, míg 80 százalékuk támogatta a Moszkva elleni gazdasági szankciókat.
Úgy tűnik, az emberek szerint a demokrácia a legfontosabb érték, amelyet az Európai Parlamentnek meg kell védenie – a lakosság 38 százaléka gondolja így, ami rekordnak számít, és hat százalékpontos emelkedést jelent 2021 ősze óta.
Gazdasági hatás
A világjárvány már az ukrajnai orosz invázió előtt is aggodalmat és bizonytalanságot keltett az emberekben gazdasági kilátásaikkal kapcsolatban.
Az Eurobarométer felmérése szerint az európai polgárok túlnyomó többsége (87 százalék) azt állítja, hogy a háború már hatással vvolt az életszínvonalukra vagy hamarosan érinteni fogja azt. Az európaiak 60 százaléka nem bízik abban, hogy az ukrajnai háború után az élet változatlan marad, míg 40 százalékuk szerint életszínvonalukat az infláció és a megélhetési költségek emelkedése befolyásolja.
Tízből csaknem hat ember azt mondja, hogy nem érzi magát késznek az energia- és élelmiszerárak emelkedésére.
Jelentős eltérések mutatkoznak azonban a tagállamok között – például a Görögországban élők különösen sebezhetőnek érzik magukat, míg Dániában viszonylagos rugalmasságot mutatott a lakosság.
Az EU-tagság „jó dolog”
A felmérés szerint az európaiak közel kétharmada "jó dolognak" tartja az EU-tagságot, ami 2007 óta a legmagasabb arány. A legtöbb tagországban egyetértenek ezzel, kivéve Görögországot és Szlovákiát, ahol többen válaszolták azt, hogy ez "se nem jó, se nem rossz dolog".
A pozitív vélemények növekedése különösen erős Litvániában (20 százalékos növekedés 2021 vége óta), Máltán (+12%) és Észtországban (+9%).
Tízből hét európai azt mondja, hogy fontosnak tartja az EU-tagságot (+9%). Egyes országokban a növekedés gyakran elérte a kétszámjegyű számot a hat hónapos időszak alatt.
Ukrajna jelöltségének kérdését tekintve különösen fontos, hogy az emberek többsége (58%) egyetértett azzal, hogy az EU-nak fel kell gyorsítania erőfeszítéseit új országok csatlakozására. Ugyanakkor az emberek 36 százaléka nem ért ezzel egyet.
Az adatok nagy eltérést mutatnak az egyes országok között: több országban a nagy többség (több mint 70%) támogatja a bővítést, Lengyelországban pedig ez az arány 80 százalékos.
Javul az EU imázsa
15 éve nem mértek ilyen magas arányt az EU-ról pozitív benyomással rendelkezők között: a megkérdezettek 52 százaléka szerint javul az Európai unió megítélése, ami 3 százalékos emelkedést jelent 2021 ősze óta.
A legtöbb országban a pozitív vélemény a domináns – Görögország, Ausztria és Szlovákia kivételével, ahol többen vallják magukat semlegesnek. Cipruson a pozitívok és a semlegesek aránya ugyanakkora.
Egy évtized óta először fordult elő, hogy többen gondolják úgy: az EU nem a rossz, hanem a jó irányba halad.
HIRDETÉS2007 óta a legjobb minősítést kapta az Európai Parlament is: az emberek 39 százalékában pozitív benyomást kelt az intézmény, a negatív véleményűek aránya pedig csökkent.
A parlamentnek a demokrácia védelmében betöltött szerepe mellett (lásd fent), az emberek 38 százaléka mondta azt, hogy az EP-képviselőktől a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet várja, és ezt tartja a legfontosabbnak.
A választásokat egyre fontosabbnak tekintik az EU-ban, a válaszadók többsége (53 százalék) egyetért azzal, hogy szavazatuk számít, ami hat hónap alatt nyolc pontos emelkedést jelent. Tízből csaknem hatan úgy gondolják, hogy az Európai parlamenti választásokon való szavazás "nagyon fontos", és a megkérdezettek 71 százaléka azt mondta, hogy szavazna, ha a jövő héten tartanák az európai parlamenti választást.