Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Vita a jogállamiságról: ideológiai dzsihádtól a pénzcsapok elzárásáig

Access to the comments Kommentek
Írta: Arató László
Clément Beaune francia EU-ügyi államtitkár is részt vett a vitán
Clément Beaune francia EU-ügyi államtitkár is részt vett a vitán   -   Szerzői jogok  Fred MARVAUX/ European Union 2022 - Source : EP   -  

Az uniós alapszerződések hetes cikkelye szerinti eljárásról Magyarországgal és Lengyelországgal szemben és általában jogállamisági kérdésekről tartottak vitát az Európai Parlamentben szerdán. Már a sokadikat.

A Magyarországgal szemben folyó eljárást három és fél éve indítványozta az Európai Parlament, azóta néhány meghallgatást tartottak a tagállamok tanácsában és nagyjából hasonló a helyzet Lengyelországgal is.

A francia elnökség nevében Clément Beaune európaügyi államtitkár azt mondta, hogy a jogállamiság a közös piac és az egyenlőség előfeltétele. Megemlítette, hogy Lengyelország esetében februárban volt egy meghallgatás, amelyen a tagállamok és a lengyel kormány minden témát érintettek, a lengyelek pedig bemutatták javaslataikat – a lengyelek esetében a probléma az igazságügyi rendszer Brüsszel és az Európai Unió Bírósága által bírált reformja. Ami Magyarországot illeti: a francia politikus annyit mondott, hogy május 30-án tartanak hasonló meghallgatást.

Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke a lengyel és a magyar helyzetet is aggasztónak nevezte, bár Varsó nyitott az előrelépésre, míg Budapesten nem történik pozitív változás.

A felszólalások között a néppárti Jeroen Lenaerts azt hangoztatta, Putyin rendszere a példa, hogy mi történik egy olyan országban, ahol a jogállamiság, a fékek és ellensúlyok rendszere megszűnik létezni.

A szlovák Michal Simecka, a liberális Renew Europe képviselője arról beszélt, hogy 495 napot késett a jogállamisági mechanizmus beindítása Magyarországgal szemben, amelyet végül kedden jelentett be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Simecka szerint „Orbán megmérgezi az EU-t” és „most arra van szükség, hogy az EU elzárja a pénzcsapokat és ha kell megvonja a szavazati jogot Magyarországtól.”

A magyar választásokat a helyszínről követő francia Gwendoline Delbos-Corfield arról számolt be, hogy 12 évnyi dezinformációnak „elképesztő hatása volt”. Hozzátette, a választásokon megértette, a magyar lakosság egy része tényleg azt gondolja, hogy az ellenzék EU-s segítséggel nemváltó műtéteket szeretne az óvodákban és iskolában és háborúba akarják vinni az országot.

Ugyanakkor a magyar kormányt védelmébe vette Gunnar Beck, a német AfD politikusa, aki azt mondta, hogy Magyarországon több ellenzéki médium van, mint Németországban és „Magyarország a magát az európaiságától megfosztott EU-val áll szemben, jobb lenne, ha Budapestről kormányoznák Berlint és nem fordítva”.

A magyar felszólalók közül Hidvéghi Balázs fideszes politikus úgy fogalmazott, hogy a magyar ellenzék és a brüsszeli elit is megbukott. Azt kérte, hogy az uniós intézmények tartsák tiszteletben az emberek akaratát, és döntsék el, hogy párbeszédet, vagy az ideológiai dzsihádot akarják-e folytatni, de számára úgy tűnik, az utóbbit választották.

Cseh Katalin momentumos politikus azt mondta, hogy „nehéz nem aggódni a magyarországi választások eredménye után”, különösen úgy, hogy az európai intézmények nem tudnak előre lépni.