Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Mégis kellene a magyar kormánynak a brüsszeli hitel: Orbán Viktor levélben kéri a pénzt

Access to the comments Kommentek
Írta: Arató László
Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Ursula von der Leyen bizottsági elnök
Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Ursula von der Leyen bizottsági elnök   -   Szerzői jogok  AP Photo   -  

A múlt héten Orbán Viktor levélben fordult Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz a Magyarországot is megillető, de eddig visszatartott helyreállítási források miatt, erről a 444.hu számolt be elsőként. A levélben foglaltak több szempontból tartalmaznak újdonságot és elmozdulást az eddig magyar állásponttól.

A helyreállítási alap két forrást tartalmaz: vissza nem térítendő támogatást és kedvezményesen felvehető hitelt. Előbbi az elérhető összes pénz nagyobb része, 57 százaléka. Magyarország azonban tavaly áprilisban végül ügy döntött, hogy nincs szüksége a hitelre, csak a több mint 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő részre.

A magyar pályázatot azonban az Európai Bizottság még azóta sem hagyta jóvá: a brüsszeli testület szerint a gyenge magyarországi korrupciós keretrendszer miatt (amelyet az országspecifikus ajánlásokban már évek óta kritizáltak), a magyar kormány szerint pedig a gyermekvédelmi törvény miatt.

A mostani levélben a cikk szerint az áll, hogy a kormánynak mégis több pénzre, összesen több mint 5000 milliárd forintra lenne szüksége. Indokul az ukrajnai háború miatti költségeket, a magyar hadsereg megerősítését, a határvédelmet, a menekültek ellátását, illetve a háború okozta gazdasági károk enyhítését hozták fel. 

A rendkívüli körülmények rendkívüli intézkedéseket követelnek

- írja Orbán Viktor a kormány által azóta közzétett levélben, "védelmi, határigazgatási, humanitárius és egyéb akut válságkezelési feladatok ellátásához" kérve a hitelkeret azonnali rendelkezésre bocsátását.

A  magyar kormány többek között felajánlotta, hogy észt mintára felállítanának egy korrupciós problémákkal foglalkozó új szervezetet, ami évente beszámolna a legfőbb ügyésznek, aki évenkénti parlamenti meghallgatásakor erről tájékoztatná a képviselőket.

Azonban a hírek szerint az Európai Bizottság – mivel a tervek módosítására bármikor lehetőség van – inkább azt látná szívesen, hogy ebből a pénzből Magyarország hozzákezd az orosz energiafüggőség felszámolásához.

Ugyanakkor a késedelem miatt Magyarország már elesett attól a lehetőségtől, hogy előlegként, utólagos elszámolással megkapja a kért összeg 13 százalékát, ami 326 milliárd forint lett volna.

Megkérdeztük az Európai Bizottságot, hogy pontosan mi szerepel a levélben, meg tudják-e erősíteni a sajtóértesüléseket és mi az álláspontjuk ebben a kérdésben. Egyelőre nem kaptunk választ.