Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Dánia meglepő fordulata az EU közös védelmi politikájában - heteken belül tabuk dőlnek meg

Access to the comments Kommentek
Írta: Arató László
Dánia meglepő fordulata az EU közös védelmi politikájában - heteken belül tabuk dőlnek meg
Szerzői jogok  Olafur Steinar Gestsson/AP   -  

Az ukrajnai háború arra készteti az északi országot, hogy újragondolja az 1990-es évek elejére visszanyúló, úgynevezett távolmaradási (opt-out) záradékot.

Oroszország Ukrajna elleni inváziója arra készteti az Európai Uniót, hogy egyenként vessen el a védelemmel kapcsolatos régóta fennálló tabukat.

A Mette Frederiksen miniszterelnök vezette dán kormány bejelentette, hogy az országban népszavazást tartanak a 30 éves opt-out klauzula újragondolására, amely eddig távol tartotta Dániát az EU közös védelmi politikájától. A népszavazást június 1-jén tartják.

Frederiksen azt is elmondta, hogy a kormány növelni fogja védelmi kiadásait, hogy 2033-ra elérje a NATO által megkívánt, a GDP 2 százalékos arányát, a jelenlegi 1,44 százalékos részesedés helyett. Az ország utoljára 1989-ben lépte túl a 2 százalékos határt.

"Putyin értelmetlen és brutális támadása Ukrajna ellen új korszakot, új valóságot hirdetett Európában" - mondta Frederiksen koppenhágai sajtótájékoztatóján.

"Ukrajna küzdelme nem csak Ukrajna küzdelme, hanem erőpróba mindenért, amiben hiszünk, értékeinkért, a demokráciáért, az emberi jogokért, a békéért és a szabadságért" - tette hozzá.

Egy dokumentum - amelyet Frederiksen kormányzó szociáldemokratái és négy másik párt írt alá - „új biztonsági helyzetről” beszél, amellyel szembe kell nézni „a NATO-ban és az EU-ban szövetségeseinkkel”. Az ország védelmi politikájának változása mellett a felek kitérnek Európa erős orosz gázfüggőségére is.

Különleges rendelkezés

Dánia számára az irányváltoztatás nagy jelentőséggel bír.

A távolmaradási záradékot Dánia kérésére vezették be az 1992-es Edinburgi Megállapodás részeként, amely szöveg kifejezetten lehetővé tette az ország számára az 1991-es Maastrichti Szerződés ratifikálását, amelyet a dán állampolgárok a szavazók 50,7 százalékos ellenszavazattal elutasítottak.

A megállapodás testre szabott rendelkezéseket javasolt, amelyek egyértelművé tették Dánia részvételét négy olyan új területen, ahol az EU megkezdte integrációjának elmélyítését: állampolgárság, bel- és igazságügy, monetáris unió (Dánia visszautasította az eurót és megtartotta a koronát), valamint a védelem.

Az opt-out ma is érvényben van, és az úgynevezett Közös Védelmi és Biztonságpolitikára (CDSP) vonatkozik, amely a blokk közös kül- és biztonságpolitikájának (KKBP) egyik fő eleme.

Következésképpen a NATO-tag Dánia kivonja magát minden olyan külpolitikai döntés alól, amelynek védelmi vonatkozásai vannak. A külügyminiszterek személyes megbeszélésein a dán képviselő rendszerint elhagyja a termet, ha védelmi témák kerülnek szóba.

Mind a fennmaradó 26 tagállam teljes mértékben részt vesz a CDSP-ben.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a skandináv ország részt vesz például a gazdasági szankciókkal kapcsolatos kollektív fellépésben, ahogyan az Oroszországgal szemben is történt, de távol marad, ha katonai bevetésekről van szó, mint például az IRINI hadművelet, melyet az ENSZ Líbiával szembeni fegyverembargójának végrehajtására hoztak létre.

Jelenleg több mint 5000 uniós katonai és polgári személyzetet vesz részt KBVP-missziókban Európában, Afrikában és Ázsiában, és legtöbbjük a válságkezelésre összpontosít. 2003 óta összesen 37 műveletet indítottak el, ezek közel fele még folyamatban van.

Ha a dán állampolgárok megszavazzák az opt-out klauzula visszavonását, az ország részese lesz a közös védelmi politikába, és a dán csapatokat központosított parancsnokság alatt szerte a világon bevethetik.

'Ébresztő telefonhívás'

"A KBVP eddig „technikai projekt” volt, amelynek középpontjában az ipari együttműködés és a beszerzés állt, nem pedig egy megfelelő EU-hadsereg felépítése, amely cél még mindig megosztónak és távolinak tekinthető" – mondja Bruno Lété, az Egyesült Államok Német Marshall Alapjának vezető munkatársa.

"Az európaiak rossz munkát végeztek a saját védelmükkel összefüggésben" - mondta Lété az Euronewsnak.

"Az ukrajnai háborúra adott katonai válasz keretében Európa csatlakozott a reakcókhoz, ennek egyértelműen az Egyesült Államok volt a mozgatórugója" - teszi hozzá. - Az európaiak most kezdik felismerni, hogy ez a helyzet már nem fenntartható."

Lété fejtegetése szerint az ukrán háború, amelynek borzalmai közvetlenül az EU szomszédségéban bontakoznak ki, „ébresztőként” szolgált a blokk számára, ami „új dinamikához” vezetett. Ez egy olyan dinamika, amelyben a fővárosok Berlintől Koppenhágáig újragondolják védelmi stratégiáikat, és jobban megismerik az őket körülvevő geopolitikai környezetet.

"Még korai megmondani, hogyan fog alakulni ez az ébredés. Egyes tagállamok prioritásként kezelik a NATO-struktúrákat. Mások azzal érvelnek, hogy az EU képes kell legyen saját katonai küldetéseket irányítani, ha szükséges" - mondja a kutató, megjegyezve, hogy a NATO továbbra is hozzáadott értéket fog jelenteni.

„A következő évek a tartós instabilitás évei lesznek” – jósolja Lété és "ez tovább közelíti egymáshoz az európaiakat."

Védelmi tabuk dőlnek meg

Az EU most először finanszírozza halált okozó fegyverek vásárlását egy támadás alatt álló ország számára, a döntést Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke "vízválasztó pillanatnak" minősítette.

Mivel az EU-szerződések megakadályozzák, hogy a közös költségvetés katonai vállalkozásokat finanszírozzon, az EU 500 millió eurós alapot biztosít Ukrajnának az Európai Békeprogram néven ismert, költségvetésen kívüli eszköz keretében.

Eközben Németország drasztikusan megváltoztatta a második világháború utáni politikáját, amely megakadályozta, hogy az ország halált okozó fegyvereket küldjön a konfliktusövezetekbe, és 1000 páncéltörő fegyverrel és 500 légvédelmi Stinger rakétával szerelte fel a kijevi kormányt.

Finnország és Svédország, két hagyományosan el nem kötelezett ország, szintén fegyvereket szállít, hogy segítse az ukrán hadsereget az orosz invázióval szemben. Még az EU-n kívüli Svájc is lemond szent semlegességéről, hogy fájdalmas szankciókkal sújtson le a Kremlre.

„Az európai biztonság és védelem többet fejlődött az elmúlt hat napban, mint az elmúlt két évtizedben” – mondta von der Leyen a múlt héten az Európai Parlamentben, reflektálva a február 24-i orosz támadást követő, alapvető változásokat jelentő eseményekre.