NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Oroszország balti-tengeri manővereit látva Svédország a legrosszabbra készül

Orosz páncélozott járművekből álló konvoj halad egy autópályán az Oroszország által 2014-ben bekebelezett dél-ukrajnai Krím félszigeten 2022. január 18-án.
Orosz páncélozott járművekből álló konvoj halad egy autópályán az Oroszország által 2014-ben bekebelezett dél-ukrajnai Krím félszigeten 2022. január 18-án. Szerzői jogok -/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved
Írta: David Mac Dougall
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A stratégiai fontosságú Gotlandra tankokat vezényeltek ki arra az esetre, ha Oroszország támadást intézne a svéd sziget ellen.

HIRDETÉS

Moszkva a múlt héten három nehéz partraszállító hajóját helyezte át az északi-tengeri Kola-félszigetről a Balti-tengerre. A nyugati hatalmakat aggasztja az, hogy Oroszország az elmúlt hetekben harckocsikat, tüzérséget és körülbelül 100 ezer katonát telepített Ukrajna keleti határára, ami a NATO szerint nem értelmezhető másképp, mint invázióra való felkészülésként. Erre válasz a svéd lépés, mivel Stockholm nem tartja kizártnak az orosz támadás lehetőségét.

A Svédországhoz tartozó Gotlandon, a Balti-tenger legnagyobb szigetén 150 fős svéd gyorsreagálású katonai erő települt mezőgazdasági melléképületekbe. A skandináv állam északi feléből egy C-17-es gépen és komppal rohamtempóban érkeztek a csapatok.

A lépést hivatalosan "vészhelyzeti kiigazításnak" nevezik. Magas rangú svéd katonatisztek azt hangsúlyozzák, hogy a telepítés nem jelent egyet azzal, hogy Svédország területét orosz fenyegetés érné, a svéd védelmi miniszter ezzel ellentétben nemrég úgy fogalmazott: nem zárható ki egy támadás.

Gotland stratégiai jelentőséggel bír nemcsak Svédország, hanem az egész balti régió számára, mivel mindössze 300 kilométerre fekszik az orosz Kalinyingrádi exklávétól, amely az orosz Balti-tengeri flotta otthona.

Az elmúlt hetekben Moszkva négyről hatra növelte a térségben működő ún. "Landing Ship Tank" (LST) vagyis harckocsi partraszállító hajók számát. Mivel a Kalinyingrádban állomásozó Ropucha-osztályú hajókat csapatok és harci járművek partraszállására tervezték, a múlt heti balti-tengeri manőverek felkeltették a svédek figyelmét.

Nem egy D-day-t kell vizionálnunk, viszont tény, hogy potenciálisan elegendő erőt képviselhetnek ahhoz, hogy valódi fejfájást okozzanak, vagy egy körülhatárolható területet - például egy szigetet - elfoglaljanak.
Robin Häggblom
finn katonai blogger, haditengerészeti szakértő

Oroszország egy újabb és nagyobb LST-típust is telepített az Északi Flottából a Balti-tengerre. Az Ivan Gren-osztályú Pjotr Morgunov egy tucat harckocsit, 40 kétéltű páncélozott személyszállítót, 300 katonát és egy kontingensnyi harci helikoptert képes szállítani.

Häggblom szerint ezek az extra támadó képességek azt jelentik, hogy Oroszország katonai jelenléte a Balti-tengeren elérte a kritikus szintet, vagyis "a dolgok komolyra is fordulhatnak." Az orosz partraszálló hajók azóta elhagyták a Balti-tengert, de a Gotlandra vezényelt csapatok egyelőre maradnak.

Próbatétel az új svéd miniszterelnök számára

A kialakult helyzet igen korán jött próbatétel Magdalena Andersson kormányfő számára: a politikus csupán november vége óta Svédország miniszterelnöke. Sőt, már korábban is meg kellett cáfolnia azokat az orosz törekvéseket, amelyek szerint a NATO-nak korlátozni kellene a bővítési terveket, és bár Svédország és a szomszédos Finnország katonailag szorosan együttműködik a NATO-val, egyik állam sem teljes jogú tagja a 30 nemzetet tömörítő szervezetnek.

"Minden államnak joga van szabadon döntenie arról milyen biztonsági rendszer mellett teszi le voksát" - mondta Andersson január elején, miután beszélt Sauli Niinistö finn elnökkel, illetve telefonon egyeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. Másnap azt tweetelte: Svédország elmélyíti partnerségét a NATO-val.

Hibrid taktikázás

Bár Svédországban a közvélemény pozitívabban viszonyul a NATO-csatlakozáshoz, mint Finnországban, a legfrissebb felmérések szerint egyik országban sincs többség a tagság mellett. Magdalena Andersson a héten valamennyi parlamenti párt vezetőjét meghívta a jelenlegi biztonsági helyzetről szóló egyeztetésekre.

"Úgy gondolom, hogy a svéd hatóságok, mindenekelőtt a fegyveres erők világosan jelezni akarják, hogy Svédország ellenáll minden hibrid taktikának, és felkészül a biztonsági helyzet romlására" - mondta Björn Fägersten a Svéd Nemzetközi Ügyek Intézetének munkatársa. "Még inkább indokolt azt kommunikálni, hogy nem fogadjuk el Oroszország elképzelését egy olyan befolyási szférákon alapuló jövőbeni európai biztonsági rendről, amelyben elveszítenénk jelenlegi hatásköreinket" - hangsúlyozta.

A svédek és a finnek időben megkapták a nemzetközi támogatást is: Ben Wallace brit védelmi miniszter januárban mindkét országba látogatott, hogy magas rangú vezetőkkel találkozzon. Kijelentette: "a Kreml arra irányuló próbálkozásait, hogy diktáljon a szuverén államoknak, mit tehetnek és mit nem, a politikai spektrum egészében, egyértelműen elutasították".

Nagy-Britannia, Svédország és Finnország része az Egyesült Királyság vezette, észak-európai országokból álló, Közös Expedíciós Erők (JEF) nevű, 10 országot tömörítő katonai szövetségnek, amely együttesen vagy egy NATO-művelet részeként is felléphet.

"Szolidárisak vagyunk azokkal, akik ugyanazokat az értékeket tartják fontosnak: beleértve NATO-szövetségeseinket és partnereinket, mint Svédország és Finnország" - áll Wallace közleményében.

Joe Biden amerikai elnök a napokban a finn államfővel folytatott telefonbeszélgetésében szintén felajánlotta támogatását.

"A hosszú beszélgetés alatt az elnökök megvitatták az európai biztonsági helyzetet, az Ukrajna határainál tapasztalható súlyos feszültségeket és a megoldási lehetőségeket" - áll Sauli Väinämö Niinistö hivatalának közleményében.

Björn Fägersten, a Svéd Nemzetközi Ügyek Intézetének munkatársa szerint ha Oroszország bármilyen új katonai rend létrehozására vonatkozó elképzelései teret nyernének - ahol az országok nem választhatnák meg szabadon, hogy csatlakoznak-e a NATO-hoz vagy sem -, akkor "az Svédország jelenlegi biztonsági stratégiáját, amely az Európán belüli és kívüli partnerekkel való kiképzésre és együttműködésre irányul, nagyon negatívan befolyásolná".

Azt is hozzátette, hogy "nem lesz könnyű kimozdulni abból az álláspontból, amelyet Oroszország elfoglalt. A svéd fegyveres erők tehát egyértelműen fel akarnak készülni arra, ami jön" - tette hozzá.

HIRDETÉS
-/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.
Orosz T-72B3 harckocsi hadgyakorlaton a dél-oroszországi Rosztovi területen lévő Kadamovszkij gyakorlótéren 2022. január 12-én.-/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.

Rejtélyes drónok bukkantak fel

A jelenlegi svédországi biztonsági helyzetet tovább bonyolítja, hogy az utóbbi időben egyre több "katonai típusú drónt" észlelnek érzékeny területek környékén, amelyeket elég komolyan vesznek ahhoz, hogy az ország biztonsági szolgálata vezesse a nyomozást.

Pénteken drónokat észleltek egy Göteborgtól délre fekvő atomerőmű közelében és az ország délkeleti részén található Oskarshamn erőmű közelében is, míg hétfőn egy újabbat a Stockholmtól északra fekvő Forsmark atomerőműnél. Sőt, a svéd média két északi repülőtér, valamint a parlament, a kormányépületek és a fővárosi királyi palota közelében látott drónokról is beszámolt.

A tudósítások a drónokat "katonai szintű", nagy szárnyakkal rendelkező gépekként emlegették, és a svéd biztonsági szolgálat, a SÄPO szerint szorosan együttműködnek a rendőrséggel és a hadsereggel az atomerőművek körüli légtér esetleges megsértésének vizsgálata során, de egyelőre nem kívántak konkrétumokat közölni.

"Vizsgálatot indítottunk a svéd atomerőművek közelében bejelentett drónokkal kapcsolatban" - erősítette meg Fredrik Hultgren, a SÄPO szóvivője az Euronewsnak, hozzátéve, a többi bejelentés a "hagyományos" rendőrség hatásköre.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Finnország kizárja, hogy belépjen a NATO-ba?

Sanna Marint megvádolták, hogy semmibe veszi a finn őslakosok jogait

Liz Truss miniszterelnöksége 45 napig tartott – kik voltak a legrövidebb ideig kormányfők Európában?