Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Nagyot gyengülhet a magyar érdekképviselet az Európai Parlamentben a félidős tisztújítás után

Access to the comments Kommentek
Írta: Zsíros Sándor
Az Európai Parlament ülésterme
Az Európai Parlament ülésterme   -   Szerzői jogok  Jean-Francois Badias/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved   -  

Elindul az Európai Parlament alelnöki posztjáért a fideszes Járóka Lívia - értesült a Magyar Nemzet. A Fidesz néppárti tagságának elvesztése miatt ennek ellenére a nagyobbik magyar kormánypárt lényegében kiszorult a fontosabb EP-s pozíciókból. Egy parlamenti forrásunk szerint összességében a magyar uniós csatlakozás óta a most kezdődő időszakban lesz a leggyengébb a magyar érdekképviselet az Európai Parlamentben. Befolyásos pozícióban Ujhelyi István és Cseh Katalin folytathatja a munkát a parlamentben.

FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után a Magyar Nemzet arról számolt be, hogy Járóka Lívia elindul az Európai Parlament alelnöki posztjáért.

Kedden új elnököt választ az Európai Parlament. A legesélyesebb jelölt a máltai Roberta Metsola néppárti politikus. A félidős váltás komoly átrendeződést hoz az Európai Parlamentben: úgy tűnik, a mostani két magyar alelnök helyett egy sem lesz a jövőben. David Sassoli egy héttel a parlament új elnökének megválasztása előtt halt meg. Vagyis az elnökválasztás nincs összefüggésben az olasz politikus halálával. Ez egy tervezett lépés, amelyet mindenképpen megtartottak volna kedden. Az Európai Parlament mandátuma 5 évre szól, de a parlamenti elnököt egy pártok közötti alku értelmében két és fél év után lecserélik. Emellett komoly alkudozás indul ilyenkor az parlamenti alelnöki tisztségekről és a bizottsági helyekről is.

Búcsú a magyar alelnököktől

A 2019-es EP-választás után Járóka Lívia fideszes és Dobrev Klára DK-s képviselőket is alelnökké választották. Dobrev Klára a múlt héten a facebookon jelentette be, hogy nem indul az alelnökségért. Azt írta, Magyarországon a hazai kampányra, Brüsszelben az Európai Egyesült Államok elősegítésére fog koncentrálni.

Járóka Lívia a Magyar Nemzet szerint újra jelölteti magát az Európai Parlament alelnöki posztjára. Így ő az egyetlen magyar, aki elindul a tisztségért. Az Eurológus cikke szerint azonban lényegében nincs esélye erre a fideszes politikusnak az újraválasztásra. Őt 2019-ben még az Európai Néppárt jelölte a posztra, azóta azonban a Fidesz kilépett a pártcsaládból. Az egyelőre nem világos, hogy Járóka Lívia jelölése szimbolikus lépés-e, mindenesetre az alelnökökről általában a nagy frakciók megállapodása dönt, a Fidesz viszont jelenleg a függetlenek között ül.

Súlytalan pozíciókra számíthat a Fidesz

Az Eurológus cikke szerint egyébként a fideszes EP-képviselők a néppárti tagság elvesztése óta látványosan a partvonalra szorultak Brüsszelben. A bizottsági alelnöki posztjaikat, illetve a bizottsági helyeiket elvesztették a kilépés miatt. Később újraosztották ezeket, de csak súlytalan pozíciók jutottak a fideszes képviselőknek. Deutsch Tamás például az állatok szállításáért felelős bizottság tagja lett, ez a testület azonban tavaly év végén befejezte a munkát.

A fideszes EP-képviselők a most kezdődő második félidőben sem számíthatnak igazán komoly posztokra az EP-ben. A bizottsági elnöki és alelnöki helyek elosztására vonatkozó D'Hondt rendszer ugyanis a frakciók közötti alkut szabályozza, a független képviselők, mint a fideszesek kiszorulnak ezekből a pozícióból, vagyis az nem is kerülhet szóba, hogy a parlamenti szakbizottságok elnöki, vagy alelnöki posztjaiért induljanak. Vagyis az EP-ben nagyon gyenge pozíciókra számíthatnak majd a fideszesek a bizottságokban. Emiatt összességében Magyarország érdekérvényesítő képessége is gyengül. Ahogy egy parlamenti forrásunk fogalmazott:

Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta a most kezdődő időszakban lesz a leggyengébb a magyar érdekképviselet az EP-ben.

A Fidesz sajtóosztályát kerestük az ügyben, amit válaszolnak a bizottsági helyeket illetően, frissítjük a cikket. A néppárti Hölvényi György esetében sem tudunk változásról.

Ellenzék: Ujhelyi István és Cseh Katalin marad befolyásos posztokon

Az összes magyar EP-képviselő közül egyedül Ujhelyi István rendelkezik bizottsági alelnökséggel, amelyet megtarthat az új félidőben is. A szocialista Ujhelyi folytatja a munkát a parlament Szállítással és Turizmussal foglalkozó TRAN bizottság első alelnökeként. Ezzel a 21 magyarországi EP-képviselő közül ő számít majd a legbefolyásosabbnak a szakbizottsági rangsorban. Mellette Cseh Katalin rendelkezik még komoly befolyással bíró pozícióval: ő a Renew Europe frakció-alelnöke. A DK-ban a bizottsági pozíciókat illetően nem tudunk változásról. A jobbikos Gyöngyösi Márton a fideszesekhez hasonlóan a függetlenek között ül, ezért ő sem számíthat előrelépésre.

A parlament elnökének megválasztása

Az Európai Parlament 1952-es megalakulása óta 31 elnöke volt, közülük egyedül a szocialista Martin Schulz töltött be két mandátumot egymás után. Minden frakció jelölhet valakit az elnöki posztra. De ezen kívül a képviselők egy húszad része is állíthat jelöltet. Az elnök megválasztásához abszolút többség kell, a szavazás pedig titkos. Ha a a szavazás első körében nincs győztes, újabb két szavazási kört tarthatnak azonos szabályokkal. Ha a harmadik körben sincs többsége egy jelöltnek sem, a két legtöbb szavazatot szerző politikus jut a negyedik fordulóba, ahol mindenképpen eldől a győztes személye. A megválasztott elnök beszédet tarthat, és felügyeli az alelnököt megválasztását a következő napokban. A parlamenti ülésen elosztják a parlamenti bizottsági tisztségeket is.

Négy jelölt közül a máltai Roberta Metsola lehet a befutó

Négy politikai part állított jelöltet, a legesélyesebb a 42 éves Roberta Metsola máltai politikus. Őt az Európai Néppárt jelölte. A zöldek Alice Bah Kuhnkét jelölték Svédországból. A baloldal a spanyol Sira Riego-t indítja, míg az Európai Konzervatívok és Reformerek a lengyel Kosma Zlotoswski-t jelölik a posztra.

Mi a parlamenti elnök szerepe?

Az Európai Parlament elnökére a következő feladatok hárulnak:

- Ő képviseli az Európai Parlamentet a külső szereplők és a többi uniós intézmény felé.

- Ő vezeti a plenáris üléseket és ő a vezeti parlament frakcióvezetői értekezletét is, ez az úgynevezett Elnökök Konferenciája. Szintén ő felügyeli az úgynevezett Büró munkáját.

Az elnök felléphet a parlamentet érintő jogi ügyekben.

Az elnök felügyeli a parlament munkáját és a plenáris ülések vitáit is.

A parlament elnöke részt vesz az Európai Tanács üléseinek kezdetén, ahol elmondja a parlament álláspontját.

A parlament elnökének aláírásával véglegesítik az uniós költségvetést. A parlament elnökének a többi uniós jogszabályt is alá kell írnia.

Az Európai Parlament elnöke részt vehet az uniós szerződések reformjáról szóló vitákban is.