Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Érdekalapú uniós külpolitikát sürget Szijjártó Péter a szankciók helyett

Access to the comments Kommentek
Írta: Zsíros Sándor
Szijjártó Péter külügyminiszter
Szijjártó Péter külügyminiszter   -   Szerzői jogok  Tibor Illyes/MTVA - Media Service Support and Asset Management Fund   -  

Az európai külpolitikát a szankciók helyett a párbeszédre kellene alapozni Szijjártó Péter szerint. A magyar külgazdasági és külügyminiszter Brestben azt mondta, a mostani irányvonallal Brüsszel csak azt éri el, hogy mellőzik a világpolitikában. Közben az Északi Áramlat 2 gázvezeték ügyét is megvitatták az uniós védelmi miniszterek a francia kikötővárosban. Németország szerint a gázszállítást nem szabad összekeverni az orosz-ukrán viszállyal, az uniós diplomácia vezetője szerint viszont nagyon is összefügg a két ügy.

Szijjártó Péter szerint nem szabad kizárólag a szankciókra alapozni az uniós külpolitikát, hanem a párbeszédre is energiát kell fordítani. Máskülönben Európa biztonságról mások fognak dönteni, az európaiak nélkül - mondta csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a franciaországi Brestben.

Magyarország azt várja el, hogy az EU támogassa az amerikai-orosz tárgyalásokat a biztonságpolitikáról, és ne kizárólag a szankciókra építse saját külpolitikáját.

"Ha továbbra is kizárólag a szankciókról fog szólni az európai uniós külpolitika, akkor azzal Brüsszel gyakorlatilag azt éri el, hogy az európai biztonságról nélkülünk, tehát az európaiak nélkül fognak mások döntést hozni, és ez nem lenne helyes" - mondta Szijjártó Péter.

Hozzátette, szerinte az EU-nak kevésbé ideológiára épülő, sokkal inkább pragmatikus, érdekalapú, gyakorlatias külpolitikát kellene folytatnia, és támogatnia kellene a kelet-nyugati párbeszédet, az amerikai-orosz tárgyalásokat."

Célkeresztben az Északi Áramlat 2 gézvezeték

A bresti védelmi miniszteri ülésen szó esett az Oroszország és Németország között megépült Északi Áramlat 2 gázvezeték ügyéről is. Sokan szorgalmazzák ugyanis azt, hogy Németország mondja fel a projektet az agresszív orosz politikára válaszul. A német védelmi miniszter szerint az orosz-ukrán konfliktust nem szabad összekeverni a gázszállítások ügyével. Az uniós diplomácia vezetője szerint viszont nagyon is összefügg a két kérdés.

"Ez nem egy olyan infrastruktúra, amit mi prioritásnak tartunk. Hiszen ez nem járul hozzá Európa függetlenségéhez az energiaügyben. És ennek a vezetéknek a működése nagyban függ majd az ukrajnai események alakulásától és Oroszország hozzáállásától. Az elképzelhetetlen, hogy egyrészt szankciókat vezetünk be, másrészt megnyitjuk ezt a vezetéket. Ez egyértelműen összefügg a katonai helyzettel Ukrajnában. Ez nyilvánvaló” – mondta az unió külügyi főképviselője, Josep Borrell.

Szerinte ha mérséklődik a feszültség Oroszországgal, akkor a német és az európai hatóságok dönthetnek az Északi Áramlat 2 vezeték megnyitásáról. Közben Moszkvával lényegében eredmény nélkül folynak a tárgyalások a feszültség enyhítéséről, miután Oroszország százezer katonát vezényelt az ukrán határ térségébe.