NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Orbánt vagy az Uniót képviseli a magyar biztos? - kérdezik Brüsszelben

Várhelyi Olivér a visegrádi és a délkelet-európai országok házelnökeinek konferenciáján a magyar parlamentben 2021. szeptember 24-én
Várhelyi Olivér a visegrádi és a délkelet-európai országok házelnökeinek konferenciáján a magyar parlamentben 2021. szeptember 24-én Szerzői jogok Ferenc Isza/EU/Ferenc Isza
Írta: Pálfi Rita
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Elfogult többek közt Szerbiával és Törökországgal szemben Várhelyi Olivér, ezzel bírálja egy tucatnyi név nélkül nyilatkozó tisztségviselő és diplomata a magyar biztost.

HIRDETÉS

EU-tisztségviselők szerint Várhelyi Olivér magyar uniós biztos a bővítési politikában sokszor nem az EU érdekei szerint cselekszik, hanem Orbán Viktor magyar miniszterelnök érdekei szerint jár el. Többek közt azzal vádolják a Politico brüsszeli hírportálnak névtelenül nyilatkozó diplomaták, uniós tisztségviselők, hogy kisebbíteni próbálja Szerbiában a jogállamisági problémákat.

Várhelyi 2019 novemberében az első parlamenti meghallgatásán nem kapta meg a szükséges támogatást, több EP-képviselő attól tartott, hogy nem az uniós érdekeket fogja szem előtt tartani, hanem a magyar kormányét. (Az uniós biztosokat bár a nemzeti kormányok jelölik a bizottságba, de munkájuk során nem a saját országukat képviselik, hanem az Unió közös érdekeit - a szerk.). Várhelyi akkor így fogalmazott: nem fogad el utasítást egyetlen kormánytól sem.

Végül írásbeli kérdésekre adott válaszai után továbbengedte a szakbizottság, és utána az Európai Parlament már a teljes bizottságról döntött.

Két évvel később a Politico cikke szerint több, a bővítéssel foglalkozó diplomata, EU-tisztségviselő éppen azzal vádolja Várhelyi Olivért, amitől az EP-képviselők tartottak, hogy nem az uniós érdekek mentén cselekszik, hanem az orbáni politikának kedvezően. A lap több mint egy tucatnyi tisztségviselőre és belső dokumentumokra hivatkozva állítja, hogy Várhelyi támogatja Szerbia uniós pályázatát támogatja, és bagatellizálja a demokráciával kapcsolatos aggályokat.

Magyarország volt uniós nagykövetének most, uniós bővítési biztosként az a feladata, hogy minden leendő tagról elfogulatlan értékelést adjon, belső dokumentumok és név nélkül nyilatkozó tisztségviselők szerint azonban egy ország jelöltségét erőlteti mindenekelőtt: Szerbiáét. Annak ellenére, hogy a demokráciát figyelő szervezetek szerint Belgrád a kulcsfontosságú kérdésekben nem tudott előrelépni, sőt, néhány kérdésben visszalépett.

Nem csak számos uniós országéval nincs összhangban Várhelyi megközelítése a Nyugat-Balkánnal és Törökországgal kapcsolatban, de éles ellentétben áll azzal is, amit Ursula von der Leyen bizottsági elnök 2019-es kinevezésekor írt neki megbízólevelében.

Nemzetközi együttműködésünk alapját az emberi jogok tiszteletben tartásának és a jogállamiságnak kell képeznie.
Ursula von der Leyen
bizottsági elnök, 2019. december 1.

Az egy nappal az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt publikált cikk szerint Várhelyi álláspontja azonban egyezik egy uniós kormányéval, mégpedig a sajátjával. Orbán Viktor magyar miniszterelnök többször is elutasította az uniós intézmények véleményét a jogállamiságról, főleg, mikor az ő kormányzásáról szóltak. Orbán pártolta a szövetségese, Alekszandar Vucsics vezette Szerbia EU-csatlakozási törekvéseit. Mindkét politikust széles körben kritizálják tekintélyelvű tendenciák miatt.

Egy, a csatlakozásra váró országok közt részrehajló álláspont azzal a kockázattal jár, hogy rontja az Európai Unió hitelességét a Nyugat-Balkán vezetői körében, ami pedig egy kulcsfontosságú stratégiai fontosságú régió, ahol Oroszország, Kína, Törökország és az Öböl menti országok mind arra törekszenek, hogy növeljék befolyásukat.

Várhelyi a lapnak e-mailben adott válaszában megvédte eddigi tevékenységét, többek között a jogállamisággal kapcsolatban. Kiemelte, hogy ő felügyelte a Bizottság tagjelölt országok értékelésére szolgáló módszertanának átalakítását, ami nagyobb hangsúlyt fektet a jogállamiságra. (Ahogy arról az Euronews is beszámolt az új bővítési módszer egyik újítása, hogy visszafordíthatóvá teszi a folyamatot, azaz ha a tagjelölt ország visszalép a szükséges reformoktól, akkor az unió is visszaléphet a bővítési folyamatban - a szerk.)

Nem látják ilyen pozitívan a brüsszeli lapnak név nélkül nyilatkozó diplomaták, egyikük szerint a magyar biztos "az EU-bővítés Voldemortja", míg egy másik szerint Várhelyi olyan beszédeket tartott az uniós nagyköveteknek és minisztereknek, amelyek "a tagállamok szemszögéből nem hasonlítottak a valóságra". Andreas Schieder osztrák szociáldemokrata, és Tineke Strik holland zöldpárti EP-képviselő hiányolta a kemény kiállást a jogállamisági kérdésekben tőle, főleg Szerbiával kapcsolatban.

Észak-Macedónia esetében pedig épp az ellenkezőjével vádolják, hogy Várhelyi nem tesz eleget annak érdekében, hogy megoldja az ország és Bulgária közötti konfliktust, és ezzel beindítsa a tagsági tárgyalásokat. Ráadásul Szkopjéban óriási felháborodást váltott ki az, mikor a biztos idén májusban az Euronewsnak arról beszélt, hogy szétválaszthatják Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási folyamatát.

“Ha nehézségekbe ütközünk Észak-Macedóniával, vagyis nem tudjuk meggyőzni Bulgáriát és Észak-Macedóniát egy mindkettőjüknek megfelelő megoldásról, akkor felmerül majd a kérdés, hogy előreléphetünk-e csak Albániával. Meg kell majd gondolnunk ezt a kérdést” - fogalmazott Várhelyi.

Vagyis lehetséges a szétválasztásuk? Ez felmerülhet? - kérdezte riporterünk.

“Lehet ilyen opció, igen” - mondta a biztos.

Nikola Dimitrov, Észak-Macedónia miniszterelnök-helyettese szerint az ország ügye az unió hitelességéről szól a Nyugat-Balkánon. "A kérdés az, hogy az EU betartja-e az ígéretét"– írta Várhelyi nyilatkozatára reagálva az Euronewsnak.

Romeo Franz német zöldpárti EP-képviselő a nem egyenlő bánásmód felvetése mögött azt látja, hogy az Orbán-kormány a jelenlegi észak-macedón kormány ellenzékét támogatja, erre utaló jelnek tartja azt is, hogy Magyarország menedékjogot adott Nikola Gruevszki volt kormányfőnek.

Várhelyi a kritikákra válaszolva kiemelte, hogy az észak-macedón kormányfő megdicsérte az ország megsegítésére tett erőfeszítéseiért. Hozzátette, hogy keményen dolgozik azon, hogy Albánia és Észak-Macedónia tagsági tárgyalásai megkezdődhessenek.

A lap belső dokumentumokra hivatkozva azt is állította, hogy Várhelyi és kabinetje finomított a török helyzetről szóló jelentésen is, kihúztak például egy részt, ami a török kormány tisztségviselőinek az LMBTI-emberek elleni gyűlöletbeszédéről és lejárató kampányairól tett említést.

HIRDETÉS

Eric Mamer, Ursula von der Leyen szóvivője hangsúlyozta a lap megkeresésére, hogy a bizottsági elnök teljes bizalmát élvezi Várhelyi.

További források • Politico

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kína kordában tartása, balkáni bővítés - égető kérdések az EU-csúcs napirendjén

Szétválhatnak Albánia és Észak-Macedónia útjai a csatlakozási folyamatban

Exkluzív Euronews-felmérés: az európaiak továbbra is támogatnák Ukrajnát