A magyar kormánynak nem kell attól tartania, hogy uniós költségvetési forrásokat függeszt fel Brüsszel a vitatott jogszabály miatt - derül ki a bizottsági alelnök válaszából az Euronews tudósítójának kérdésére.
HIRDETÉSAz Európai Bizottság alelnöke szerint Brüsszel nem tudja aktiválni az unió jogállamisági mechanizmusát a melegellenes részeket tartalmazó magyar pedofiltörvény miatt. Ilyen kitételek ugyanis nincsenek a jogszabályban. Jourová arról is beszélt szerdán Brüsszelben, hogy a testület nem függeszti fel a Magyarországnak járó helyreállítási pénzek folyósítását, de később vizsgálni fogják, hogyan védi Magyarország ezeket a forrásokat.
Szinte kizárt, hogy Magyarország költségvetési pénzeket veszítsen a melegellenes részekkel kiegészített pedofiltörvény miatt - derült ki szerdán Brüsszelben. A jogszabály elfogadása óta már több elemző is utalt arra, hogy a tavaly elfogadott jogállamisági mechanizmust nem tudják majd alkalmazni ebben az ügyben és ezt most Vera Jourová is megerősítette. A jogállamisági mechanizmus célja az uniós költségvetés és a közösségi értékek védelme: rendszerszintű hiányosságok esetén felfüggeszthetik a kifizetéseket a kérdéses tagállamoknál. Vera Jourová az Euronews riporterének kérdésére azt mondta, a jogszabályt nem ilyen esetekre készítették.
"A válaszom nem. Ha elolvassuk a szabályozást, kiderül, ilyen eseteket nem látott előre a a jogalkotó. Már pedig ragaszkodnunk kell a jogszabály szövetgéhez. A jogállamisági fékrendszert másfajta jogsértések esetében lehet beindítani az adott országban" - mondta az alelnök.
Jourová hozzátette, Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz hasonlóan ő is szégyenteljesnek tartja a törvényt. Hozzátette, a jogállamisági feltételrendszer helyett a testület egy másik úton indult el az ügyben és eltökéltek a gyors fellépés ügyében. A bizottság levelet küldött Magyarországra, amelyben kifejtik jogi aggályukat a törvény ügyében.
"Ha a magyar válasz nem lesz kielégítő és a törvény életbe lép, továbbléphet a bizottság "- utalt Jourová a kötelezettségszegési eljárásra. "Ez az Európai Unió Bíróságának eljárásához vezethet és pénzügyi szankciókkal végződhet" - magyarázta az uniós biztos.
A bizottság alelnöke beszélt arról a levélről is, amelyben az Európai Parlament liberális frakciója, a Renew Europe azt kérte a bizottságtól, ne folyósítsák Magyarországnak a helyreállítási alap pénzeit, amíg nem garantálják az uniós pénzek védelmét. Jourová szerint ebben az ügyben sincs itt a kifizetések felfüggesztésének az ideje.
"A helyreállítási alapokra is vonatkozik a jogállamisági mechanizmus. Vagyis később megvizsgáljuk majd az összes tagállamban azt, hogyan védik az uniós pénzeket, így természetesen Magyarországon is. Erre az év második felében kerülhet sor, akkor készülhet el az értékelés. Vagyis ebben nem most kell lépni" - mondta Vera Jourová.
A francia és német miniszter is felhozta a pénzügyi szankció ötletét
„Orbán túl messzire ment a legújabb törvénnyel” – idézte Horst Seehofer német belügyminiszter szavait a 24.hu A politikus az Augsburger Allgemeine című lapnak adott úgy fogalmazott, hogy "az uniós kifizetések csökkentése lehetőséget adna arra, hogy megmutassuk, nem csak tétlenül figyelünk".
Seehofer a menekültválság idején többször is megvédte a magyar kormányfő politikáját, 2018-ban pedig meghívta Orbánt a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) kongresszusára. 2019. áprilisában egy svájci lapnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy "nem vagyok hajlandó Orbánt, mint demokratát megkérdőjelezni.”
Azonban Seehofer javaslata ellen szól Jourová szerdai nyilatkozata mellet az is, hogy Angela Merkel német kancellár elutasította a Zöldek hasonló témájú, Magyarországnak jutó uniós források csökkentésére tett javaslatát.
Clément Beaune francia EU-ügyi miniszter botrányosnak minősítette a magyar törvényt az RTL Radiónak adott interjúban szerda reggel. Kijelentette, hogy reméli, hogy pénzügyi szankciók is lesznek, bár azt is hozzátette, hogy az uniós eljárások túl hosszúak és túl gyengék a szankcionálásra az ilyen törvények esetében.
"Azért hosszúak és bonyolultak az eljárások Európában, mert nem gondoltuk volna, hogy egy olyan ország, ami csatlakozik az EU-hoz, megtámadná ezeket az értékeket" - fogalmazott Beaune.
"Nem támogatnám Magyarország kizárását", erősítette meg Emmanuel Macron francia elnök álláspontját, de kiemelte, hogy cselekedni kell.
"2022-ben, mikor Franciaország átveszi az EU soros elnökségét, szeretném újranyitni ezt a vitát a jogállamiságról, az értékeinkről és erős szankcionálási eszközöket bevezetni az ilyen esetekre. Olyan eszközöket, melyek megengedik, hogy egy ilyen törvény esetében nagyon gyorsan, pár nap, vagy pár hét alatt felfüggeszthessük az uniós forrásokat" - magyarázta.
"Nem tudom megmagyarázni azt a franciáknak, hogy fizetünk az európai szolidaritásért, a költségvetés szolidáris például Lengyelországgal és Magyarországgal szemben, de közben ők fittyet hánynak az értékeinkre" - hangsúlyozta a miniszter.